A napokban szerencsétlenül járt autógyári munkás sorsa önkéntelenül is hozzá járult, hogy sokan azt hihessék, a Terminator-filmekben is látott robokalipszis elkezdődött, de muszáj elárulni, ez még nem az. A héten mozikba került Terminator: Genisys kapcsán összeszedtünk pár filmet, amelyek igencsak borúlátóan látják az emberiség jövőjét a mesterséges intelligencia térhódításának árnyékában. Az angolszász filmkészítés szerencsére elég sok olyan történettel látott el minket ahhoz, hogy a kezdetektől megnézzük, hogyan nőnek majd szépen lassan a fejünkre kedvenc háztartási eszközeink feltúrbózott unokatestvérei.
A napokban szerencsétlenül járt autógyári munkás sorsa önkéntelenül is hozzá járult, hogy sokan azt hihessék, a Terminator-filmekben is látott robokalipszis elkezdődött, de muszáj elárulni, ez még nem az. A héten mozikba került Terminator: Genisys kapcsán összeszedtünk pár filmet, amelyek igencsak borúlátóan látják az emberiség jövőjét a mesterséges intelligencia térhódításának árnyékában. Az angolszász filmkészítés szerencsére elég sok olyan történettel látott el minket ahhoz, hogy a kezdetektől megnézzük, hogyan nőnek majd szépen lassan a fejünkre kedvenc háztartási eszközeink feltúrbózott unokatestvérei.
1. Amikor valami félresiklik: Rövidzárlat (1986)
A történet szerint egy harcászati robotokat fejlesztő cég központjába szó szerint beüt a ménkű, s életre kelti az egyik kísérleti gépet, 5-ös Johnny-t. Szerencsére az emberiségnek nem igazán kellett itt még rettegőre fognia. A rövidzárlat következtében a főhős robot többé válik annál, mint amire programozták, képes lesz érzelmek kifejezésére, valódi személyisége lesz, a körülötte kialakult káoszból pedig inkább menekülőre fogja. Sajnos lánctalpakkal és beépített lézerfegyverekkel alapból elég nehéz a beilleszkedés, pláne ha az egész amerikai hadsereg az ember robot nyakában liheg.
A Rövidzárlat szerintem sokunk gyermekkorát tette szebbé, ugyanazon a videókazettán őrizgettem évekig, mint amin a közel hasonló történetű E.T.-t is. Az emberi történelem nagy fordulópontjait számos esetben véletlenek, balesetek okozták, simán elképzelhető, hogy egy valódi, emberi tulajdonságokkal rendelkező mesterséges intelligencia is hasonló hiba folytán jöjjön létre, akkor pedig bíznunk kell a jóindulatában.
2. Amikor még azt hisszük, hogy tudjuk kezelni: Ex Machina (2015)
A rövidzárlattól eltérően az Ex Machina története már egyel tovább megy. A főszereplő IT-iparmágnás tudatosan akar kifejleszteni olyan mesterséges intelligenciát, amely képességeiben egyenlőséget mutat már az emberekkel. Vannak dolgok azonban, amelyekkel – lehet ő akármekkora zseni és filozófus – nem nagyon sikerült előre számolnia. AVA, a kifejlesztett többedik generációs robotnő minden emberi és mesterséges képességét beveti, hogy ki tudjon szabadulni a kísérleteknek helyt adó börtönéből. Az Ex Machina egyik talán legfontosabb kijelentése, hogy építhetünk embernek kinéző robotot, modellezhetjük a lehető legtökéletesebben agyunk működését, de attól még nem olyan lesz, mint mi. Ha uralkodni akarunk rajta, az ellenállást fog szülni és azt már nem igazán lehet majd zsebre tenni.
3. Amikor rájövünk arra, hogy ebből tényleg baj lesz: Én, a robot (2004)
Az Isaac Asimov törtéténe alapján készült film egy kicsit már távolabbra kalauzol minket a jövőbe. Egy szintén robotokat fejlesztő vállalatnál meghal az egyik projektfejlesztő. A nyomok alapján az első számú gyanúsított egy android. A robot társaitól valóban eltérő viselkedésmintákat mutat, a főszereplő nyomozó számára azonban egyre inkább egyértelművé válik, hogy a gép valójában ártatlan és a gyilkosság hátterében egy sokkal nagyobb, világraszóló összeesküvés áll, amely végeredményében az emberiség pusztulásával fog járni.
A téma tehát itt is hasonló és egy már zabolázhatatlan és kiismerhetetlen szuperintelligencia térnyerését vizionálja. Bár az előző két filmtől eltérően az Én a robot semmilyen értelemben nem egy felejthetetlen alkotás, de szépen játszik azzal gondolattal, hogy amire az ember kapcsol, baj lehet, már simán lehetséges, hogy réges rég belesétáltunk egy általunk létrehozott mesterséges intelligencia csapdájába.
4. Amikor elveszítjük az irányítást: Terminator (1984-2015)
A Terminator-filmek történetéről ha leválasztjuk az időutazós vonalat egy elég tiszta és szomorú kijelentéssel találjuk szemben magunkat: az ítélet napja lényegében elkerülhetetlen. A sorozat első három részében a Connor dinasztia egy átprogramozott „halálosztó” robottal az oldalán (Schwarzenegger) óriási erőket bevetve próbálta meg megakadályozni a gépek világuralomra törését. Egészen a harmadik részig úgy tűnt, hogy ezt talán sikerül is elkerülni, de aztán a jövőből mégis érkezett egy még fejlettebb és a korábbiaknál is kifinomultabb gyilkos gépezet. A Skynet nevű mesterséges intelligencia végül mégis működésbe lépett és elkezdte módszeresen elpustzítatni az emberiséget, egy újfajta háborús kort elindítva.
A legérdekesebb a még 80-as években indult sorozatban, hogy folyamatosan reflektál a kor technológiai fejlődésére. A második részben a Skynetet egy laboratóriumi szuperszámítógép jelentette, a harmadikban pedig már egy minden géppel kapcsolatban álló, az internetet lehetőségeit kihasználó intelligens és kegyetlen program. A 2010-es évekre a nyugati ember tulajdonképpen már a technológia fogjává vált, a számítógépek még öntudatlanok de észrevétlenül máris teljesen körbe fonták életünk minden egyes apró szegmensét, elég félelmetes belegondolni, hogy ez bármelyik pillanatban ellenünk fordíthatóvá is válik.
5. Amikor már ők irányítanak: Mátrix trilógia (1999-2003)
A Wachowski testvérek trlilógiája egy olyan nem túl távoli jövőbe kalauzolja el a nézőket, amikor már a nagy háború után javában a robotok irányítanak és kényelmetlen rabszolgasorba kényszerítették szinte az egész emberiséget. Lázadóknak már csak a föld alatt rejtőző apró csoportja maradt csak, miközben a mindent uraló gépek emberek millióit tartják egy fajta krionikus álomban, hogy a testük által termelt energiát hasznosíthassák. Az ellenállóknak nem maradt más választásuk, mint hogy a robotok által generált mesterséges valóságban is felvegyék a küzdelmet a gépek ellen.
Az ipari forradalom óta az emberiség a rabszolgaságot szépen lassan egyre fejlettebb gépekre cserélte le, melyek most már lassan mindenben kiszolgálóinkká váltak, hát bizony elég kemény helyzet, hogy pont azok számára váljunk egyszerű használati eszközzé, nyersanyagforrássá (duracellé), amelyeket épp az ellenkezőjére terveztünk.
Az első rész filozofikus mélységei után sajnos a folytatások már egyszerű tűzijátékká silányodtak, de a befejezés szerencsére (még ha igen giccsesen is), megcsillogtat valami reményszerűséget a számunkra. A három nagyjátékfilm mellett forgalmazásba került egy animációs sorozat is még 2003-ban Animatrix címmel, a rendkívül formagazdag rövidfilmek közül néhány pont azt az utat járja be egyébként, hogyan lett a XX. század legvégén virágkorát élő technokrata társadalomból egy gyakorlatilag önmaga által leigázott kihalás szélén táncoló faj.
Már követed a Roboraptort, de mégis lemaradsz a legfrissebb kritikákról, hírekről? A Roboraptor hírlevél segít ebben! Hetente a postafiókodba küldi cikkeinket, hogy Te döntsd el, mit akarsz olvasni, ne a gépek.
