A mai napon startol a magyar könyvmolyok második legfontosabb könyvünnepe, a Budapesti Nemzetközi Könyvfesztivál, ahol mi más lenne a főszerepben, mint a friss és ropogós könyvmegjelenések! Segítünk eligazodni ebben a hatalmas könyvdömpingben – összeszedtük a legérdekesebb vagy legjobban várt köteteket, amikre szerintünk mindenképp érdemes figyelni.
Lovecraftól a tündérekig
Michel Houellebecq: H. P. Lovecraft – Szemben a világgal, szemben az élettel
Az elfeledettség évtizedei után, az 1970-es évekkel kezdődően Lovecraft és munkássága fokozatosan helyet kapott a mainstreamben, és a populáris kultúrán túl, a magas irodalom világa is felfigyelt rá. Ennek a folyamatnak a része volt, hogy a kortárs klasszikus Michel Houellebecq egy hosszabb esszét szentelt Lovecraft gondolkodásának. Ezt az eredetileg 1991-ben megjelent szöveget idén a Magvető magyarul is kiadja a Houellebecq-életműsorozat keretében. Houellebecq sohasem volt Lovecraft-tudós, nem különösebben mélyedt el Lovecraft életében vagy munkásságában. Ugyanakkor ennek az írásnak a megszületése arról tesz tanúbizonyságot, hogy szerzője felismert valamit Lovecraft jelentőségéből, felfigyelt a Lovecraft-jelenségre és megpróbálta megfejteni. Hogy ez mennyiben sikeres és megalapozott, arról megoszlik az olvasóközönség véleménye. De ez kevésbé fontos: Houellebecq esszéje abba enged betekintést, mi az, ami kiemelkedő Lovecraft életművéből olyasvalaki számára, aki határozottan nem a fantasztikus irodalom vagy a szerepjátékok világából érkezett. (Molnár András)
Kondor Vilmos: Az utolsó magyar akcióhős
Kondor Vilmos az utóbbi években a történelmi krimik műfajáról váltott az alternatív történelmi regényekre – és milyen jól tette. Az általa elképzelt Magyarország sikeresen kiugrott a világháborúból 1944-ben, így sosem volt szovjet megszállás. Az egyszerre ismerős, mégis fájóan utópisztikus Budapesten játszódó könyvek főhőse Nemes Albert felügyelő, aki kollégáival – Kádár János rendőrfőkapitány vezetésével – fáradhatatlanul üldözi a gyilkosokat. Most megjelent Az utolsó magyar akcióhős a regénysorozat harmadik kötete. 1968-ban járunk, és Nemes épp egy piti tolvajt csuk le; akiről aztán kiderül, hogy zsoldoskatona volt Afrikában. A férfi ráadásul információkkal rendelkezik az év rejtélyéről, arról ki gyilkolhatta meg Dag Hammarskjöld ENSZ-főtitkárt. Nemes nyomozni kezd régi társával, ám ahogy göngyölítik fel a szálakat, úgy bonyolódik egyre jobban az ügy, ráadásul bizonyos hatalmak nem akarják, hogy fény derüljön a rejtélyre. A magyar krimiíró ismét egy létező történelmi személy, Hammarskjöld figuráját vegyíti az alternatív idősíkkal, modern Budapesttel és sok-sok izgalommal – bővebben megjelenés előtti kritikánkban ajánljuk. (Nagy Anna)
Heather Fawcett: Emily Wilde atlasza a Másvidékről (Emily Wilde 2.)
Emily Wilde története kimondottan azért lehet érdekes a fantasy kedvelőknek, mert nagyon erős benne a tündér folklore, amit a szerző egyedi hangvétele tesz varázslatossá. Az első kötetben az Emily Wilde tündérenciklopédiájában a kutatónő egy nagyon zord vidékre kalauzolja el az olvasót, amely ráteszi a bélyegét az egész könyv hangulatára. Végig azt érezhetjük, hogy vele együtt fedezzük fel ezeket a furcsa teremtményeket, és rántjuk le a leplet számos titokról. A kötet végére Emily sikeresen teljesíti grandiózus tervét, hogy elkészíti a világ első és mindent átfogó tündérenciklopédiáját. Kéretlen, de annál szimpatikusabb kutatótársa Wendell Bambleby professzor pedig fenekestől felforgatja az életét.
A folytatásban Emily új célja, hogy megrajzolja a különböző tündérbirodalmak térképeit. Ez pedig már önmagában is elég vakmerő és elképesztő küldetés, nemhogy még egy száműzött tündérkirállyal az oldalán tegye ezt meg. Az első kötetből kiindulva biztosak lehetünk benne, hogy számtalan veszéllyel és hihetetlen csodás kalanddal kell majd hőseinknek szembenéznie. Ez pedig nem kevés izgalommal és új ismerettel kecsegteti az olvasót, egy remekül kreált tündérvilágban. (Demencze Ilona)
Samantha Shannon: A leszálló éj napja
Számomra a 2024-es év egyik legmeghatározóbb olvasmányélménye A Narancsfa-kolostor volt, Samantha Shannon 864 oldalas regénye, amely abban – is – újat hozott, hogy három igen erős nőt tett meg főszereplőnek. Sabrant, egy matriarchális társadalom királynőjét, Tanét, a leendő sárkányolvast, valamint Eadet, a Narancsfa-kolostorból Nyugatra küldött kémet, akinek egyetlen dolga a királynő megvédése. Mellettük szerencsére megjelennek erős és jól megírt férfi karakterek is, de a legjobb rész az, ahol a sárkányokról olvashatunk. Shannon merített Japán és Kína misztikusnak tűnő világából, és ezt összegyúrta az Erzsébet-kori Angliával, így jött létre egy teljes világ, ahol nők uralkodnak, és ahol a sárkányok vagy imádott, vagy gyűlölt és rettegett teremtmények. És már magyarul is olvasható az előzménykötet, A leszálló éj napja, amelyben megint csak erős nőkről olvashatunk, azokról, akik jóval korábban éltek, de tetteikkel meghatározták Sabran, Tané és Ead sorsát. Így megint “ellátogathatunk” a Narancsfa-kolostorba, és olvashatunk arról is, hogyan próbálta évszázadokkal korábban Sabran őse – és egyben névrokona – megmenteni a birodalmat a pusztulástól. A PesTexten a könyvről és a sárkányokról még többet tudhattok meg magától a szerzőtől, Samantha Shannontól. (Vitkolczi Ildikó)
R. J. Barker: Az orgyilkosok vére
Barker amennyire radar alatt maradt itthon, annyira érdemes rá figyelni és olvasni. Ugyanis régen volt egy fantasy annyira jó krimi, mint Az orgyilkosok ideje. Az első kötetben megismerhettük Dongalábú Girtont, aki orgyilkos mestere mellett egyszerre találta magát a komoly felnőttéválás ösvényén és egy komplex gyilkossági ügy közepében. Ha Barker csak fele ennyire izgalmasan viszi végig a Könyvfesztiválra érkező folytatást, Az orgyilkosok vérét, már megéri várni. Főleg, hogy a második kötet fülszövege azt ígéri, számos elvarratlanul vagy bizonytalanságban hagyott szál folytatódik. Az orgyilkosok ideje után sok-sok évvel Girton és mestere ismét feltűnnek, hogy menedéket kérjenek száműzetésük után. Azonban a korábban virágzó királyság, Maniyadoc helyén egy háború dúlta helyet találnak, ahol minden veszélyesebb, mint eddig. Nem túl bizalomgerjesztő lények és őrültek veszélyeztetik a nyugalmat, miközben három királyjelölt is a trónért versenyez – köztük Girton egykori barátja, Rufra. (Scheirich Zsófia)
T. J. Klune: Túl az égszínkék tengeren
T. J. Klune könyves munkássága leginkább arról ismert, hogy olyan témákat dolgoz fel a fantasztikus irodalom segítségével, mint például a gyászfeldolgozás, az elfogadás, a családi kötelékek kulcsszerepe, a szerelem vagy a halál. Regényeinek szereplői egytől egyig olyan tulajdonságokkal rendelkező karakterek, akik akár a mi szomszédaink is lehetnének, leszámítva a fantasy vagy sci-fi elemeket. Ilyen könyv volt tőle A Ház az égszínkék tengernél is. Egy olyan szívfacsaró történet, amely az elfogadásról szól és kimaxolja a cukiságfaktorunkat. Főszereplőnk Linus Baker, a Mágikus Ifjakért Felelős Minisztérium munkatársa, akinek az a feladata, hogy felügyelje az árvaházakban élő gyerekek jólétét. Munkája során ismerkedik meg Arthur Parnassus árvaházi vezetővel és egy tucat, különleges tulajdonságokkal rendelkező gyermekkel, akik a társadalom perifériáján rekedtek. Ennek a szívfacsaróan kedves könyvnek a folytatása a Túl az égszínkék tengeren, amiben Linus végre kamatoztathatja szaktudását és a gyermekek iránti felelősségtudatát hivatalos keretek között is. Személyiségfejlődése vélhetően ebben a kötetben fog kiteljesedni, hiszen számos új problémával lesz kénytelen szembenézni az árvaház különleges lakóival együtt. T. J. Klune garantáltan nem fogja majd vissza magát ebben a részben sem, tehát aki vágyik egy szívmelengetően kedves, ám kellően humoros történetre, annak érdemes beszereznie. (Demencze Ilona)
Lente Gábor: Tudomány a Dűne univerzumában
A Dűne 1965-ös megjelenése óta a science fiction irodalom egyik legnépszerűbb, és legmeghatározóbb darabjává nőtte ki magát, az utóbbi években pedig újabb rajongókat szerzett Denis Villeneuve filmjeinek hála. A hatása azonban nem csak azon látszik, mennyien szeretik – rengeteg elterjedt sci-fi, illetve űropera klisé is eredetileg Frank Herbert univerzumából indult ki, a galaktikus birodalmak politikai konfliktusaitól kezdve a térhajlítással közlekedő űrhajókon át az egyetlen éghajlati övvel rendelkező bolygókig. Bár a sorozat rengeteg elképzelése elrugaszkodott, és egyensúlyozik a fantasy és a sci-fi határán, de tele van olyan érdekes, elsősorban biológiai teóriákkal, amiket érdemes megvizsgálni tudományos szempontból, éppen ezért már várhattunk egy ilyen könyvre. Az interdiszciplináris megközelítés, és az, hogy még a feldolgozásokat is érintjük kicsit, lehetővé teszi, hogy egy összetett és izgalmas megközelítést kapjunk Frank Herbert univerzumáról, ami után egészen más szemmel nézhetünk rá. Lente Gábor tanulmánykötete erre tesz kísérletet. (Medvegy Anna)
Margaret Rogerson: A Thorn-udvarház rejtélye
2024 tavaszán jelent meg magyarul Rogerson mágikus regénye, a Könyvek varázslata, amelyben egy árva könyvtároslány, egy ifjú – és igen mogorva – varázsló, no meg egy megidézett démon fog össze, hogy megmentsék a világukat a gonosz mágusoktól és az általuk gonosszá tett grimoároktól (a mágikus, olykor beszélő, máskor éneklő, de mindenesetre különös varázslatokkal teli könyvektől). Miután ebbe mindhárman majdnem belepusztultak, a jól megérdemelt pihenés helyett a szintén elvarázsolt Thorn-házra kell figyelniük, amely kezd egyre különösebben viselkedni… Így Elizabeth, Nathaniel és Silas, a démon ismét veszélyes kalandok elé néz. Ezekről, valamint Nathaniel és Elizabeth erősödő – de az első kötethez hasonlóan valószínűleg megint nagyon komikusan alakuló kapcsolatáról – szól A Thorn-udvarház rejtélye. (Vitkolczi Ildikó)
J. D. Barker: Zárt ajtók mögött
J.D. Barker kétségkívül a kortárs angolszász thriller irodalom egyik legprominensebb alakja. Számos regényével bizonyította már, hogy nagyon is ért a fordulatokban bővelkedő, izgalmas koncepciókat rejtő feszült sztorikhoz. A Négy Majom Gyilkos-trilógiával befutott szerző azóta több irányba is kikacsintást tett, többek között társszerzőként a horror (Dracul) és techno-thriller (A zaj) felé. Önálló munkáiban azonban még mindig az időnyomást, a pszichológiai mélységet és az egyre növekvő téteket részesíti előnyben, ami a fülszöveg alapján a megjelenés előtt álló új regényére is igaz lehet. A Zárt ajtók mögött története egy kihűlőben lévő kapcsolatok felmelegítésében segítő applikáció körül bonyolódik. Idővel azonban az app egyre többet és többet kíván a felhasználóitól, aminek végzetes következményei lehetnek. A regény az aktuális és érdekfeszítő alaphelyzete mellett erotikus fülledtséget, és természetesen a mesteri thrillerekre jellemző pattanásig feszült hangulatot ígér. Barker képességeiben bízva pedig sanszos, hogy egy újabb letehetetlen könyvvel örvendezteti meg az olvasókat. Aki pedig élőben is kíváncsi a szerzőre, az szeptember 27-én találkozhat vele a PesText keretein belül. (Laki Péter)
Ráadás képregények:
N. K. Jemisin: Távolűr
A Gabo Kiadó egyre több képregényt hoz be kis hazánkba (köztük DC képregényeket is), a sorba pedig tökéletesen illeszkedik az elmúlt évek egyik legfrissebben ható Zöld Lámpás-sztorija, a Távolűr. A történet a világégés utáni Túlélő Városban játszódik, ahol az érzelemtompítás hatására nemzedékek óta nem került sor erőszakra. Az újonc Zöld Lámpás, Sojourner „Jo” Mullein azonban már egy új világba csöppen, amikor megérkezik, ugyanis egy gyilkosságsorozat rázza meg a több milliárd lakossal bíró metropoliszt. A Távolűr lényegében egy szuperhős sci-fibe öltött detektív sztori: a Hugo-díjas író, N. K. Jemisin, valamint Jamal Campbell elképesztő rajzainak hála pedig szinte mintha egy animációs sorozatot nézne az ember, abból is a jobbik fajtát – ezt remekül jelzi, hogy a sci-fi krimit Eisner-díjra is jelölték. (Lányi Örs)
Hubert – Zanzim: Férfibőrben
A szuperhős és az újult erővel érkező ázsiai képregények mellett jól esik európai darabokat is olvasni. Főleg olyan vicces, pikáns és elgondolkodtató alkotásokat, mint amilyen a Hubert-Zanzim páros Férfibőrben c. munkája. A tragikusan hamar elhunyt Hubert forgatókönyvét eleveníti meg Zanzim (akivel a Könyvfesztiválon személyesen is találkozhattok) letisztult, színes és annál inkább szabatos rajzaival. A Férfibőrben a reneszánszkori Itáliába visz, ahol a fiatal Biancának megtalálták a tökéletes házassági üzletet, akarom mondani férjet: a jól menő üzletembert, Giovannit. A lány azonban nem annyira örül ennek, mert semmit sem tud a férfiről. Míg környezete értetlenül áll a lány problémája előtt, nagynénje segítségére siet egy eltitkolt családi hagyatékkal: történetesen egy felhúzható férfibőrrel. Bianca családjának nő tagjai ugyanis generációról generációra magukra öltik a Lorenzónak elnevezett férfibőrt, hogy házasságuk előtt megtudják, hogyan él a másik nem. Bianca kihasználja a bőr adta lehetőségeket, és szó szerint egy új dimenzió nyílik meg előtte. Hubert és Zenzim képregénye azt ígéri, hogy Bianca/Lorenzo szemén keresztül tárja fel a két nem nézőpontját, megpróbáltatásait és gyengeségeit, miközben jól kineveti a gyarlóságainkat és a világ merevségét. Nem is kell ennél jobb és egészségesebb hozzáállás a témában: beszéljünk problémáinkról, hogy aztán rájöjjünk, sokkal egyszerűbben meg tudjuk oldani, mint azt gondoltuk volna magunktól. (Scheirich Zsófi)
Már követed a Roboraptort, de mégis lemaradsz a legfrissebb kritikákról, hírekről? A Roboraptor hírlevél segít ebben! Hetente a postafiókodba küldi cikkeinket, hogy Te döntsd el, mit akarsz olvasni, ne a gépek.
