Két szerző, 25 évnyi kutatómunka, 712 oldal – és 7 Oscar-díjat nyert filmadaptáció. Az Amerikai Prométheusz kronológiai sorrendben meséli el J. Robert Oppenheimer, az atombomba atyjának életét, felemelkedését, majd meghurcolását. Monumentális, részletes és olvasmányos életrajz, ami nemcsak a tudósról, de az atombomba előtti és utáni korszakról is részletes képet fest. Kritika.
Martin Sherwin történész 1980-ban kötött kiadói szerződést Oppenheimer életrajzának megírására. Az író nagy lelkesedéssel vetette bele magát a kutatómunkába. Ellátogatott Új-Mexikóba is, beszélt Oppenheimer fiával, és mindenkivel, aki csak ismerte a fizikust. Sherwin nagy mennyiségű anyagot (közel ötvenezer oldalt) halmozott fel – viszont nehezen vette rá magát az írásra. Időközben az élet el is vitte a fókuszát a könyvről, és csak halogatta, hogy leüljön írni.
Ekkor Sherwin egy ötlettel állt a kiadója elé: bevonná az írásba barátját, a szintén történész Kai Birdöt. Bird eleinte vonakodott, mert elmondása szerint „túl jóban” volt Sherwinnel és félt, hogy a közös projekt esetleg a barátságuk rovására menne. Szerencsére az írót meggyőzte a barátja, a kiadó pedig hajlandó volt szerződést hosszabbítani. Az Amerikai Prométheusz végül 2005-ben jelent meg, és a következő évben Pulitzer-díjat nyert.
Az életrajz megfilmesítési jogait ezt követően több rendező és producer is megvette – köztük Sam Mendes is –, de az ötletekből sosem lett film. Aztán jött Christopher Nolan és minden felgyorsult. A rendezőt akkor ihlette meg Oppenheimer, amikor a Tenet forgatásának befejezésekor (ahol egyébként voltak utalások és párhuzamok az atombombával) Robert Pattinson egy könyvet ajándékozott Nolannek. Az a bizonyos kötet Oppenheimer beszédeit és előadásait tartalmazta.
A rendezőt megihlette a fizikus és a története és elkezdett alaposabban utána nézni Oppenheimer életének, így akadt kezébe az Amerikai Prométheusz is. A rendező 2021-ben olvasta el a könyvet, és ekkor már tudta, hogy következő filmjét Oppenheimerről készíti. Nolan találkozott is az Amerikai Prométheusz íróival ez ügyben. Bár Sherwin a film elkészülte előtt elhunyt, Bird megkapta a forgatókönyvet, és igencsak pozitívan is nyilatkozott a kész alkotásról is. Nolan nagyban támaszkodott az életrajzra. A filmben több helyen is elhangzanak olyan párbeszédek, amelyeket a könyv is rögzített. Az Oppenheimerről bővebben kritikánkban írtunk.
Informatív életrajz
Az Amerikai Prométheusz részletes és alapos életrajz nemcsak Oppenheimerről, hanem a családjáról, kortársairól és a korszakról, amiben élt. A kötet Robert Oppenheimer szüleinek történetével indít. Időrendben halad, és alaposan, részletekbe menően festi le a fizikus gyermekkorát, fiatalkorát, a Los Alamos-i időket, majd a McCarthy korszak megpróbáltatásait. Nincsenek felesleges, vagy túlírt információk a kötetben: minden kis részletnek, érdekességnek jelentősége van a nagy egész szempontjából.
Nemcsak Oppenheimer családjával és baráti kapcsolataival foglalkozik részletesen az életrajz, de a tudós személyiségével is.
Kortársai, családtagjai beszámolói, levelezései alapján igyekeznek bemutatni az olvasónak Oppenheimer jellemét. A zsenialitása mellé jó adag szorongás is társult, főleg fiatal éveiben, hatalmas tudása és esze ellenére – vagy pont ezért – hajlamos volt lekezelni másokat, arroganciája pedig végül a vesztét okozta. Ellentmondásos, zseniális, megnyerő férfi képe bontakozik ki az oldalakon, aki ugyanakkor felelősnek érezte magát az atombomba pusztításáért, akit kételyek gyötörtek. Az írók objektíven mutatják be tetteit és motivációit, ugyanakkor érződik a szövegen a két történész tisztelete a tudós iránt.
Mint a történelem során sokszor, Oppie kapcsán is vannak ellentmondások és rejtélyek, ezeket is igyekeznek az írók minél alaposabban feltárni. Mi volt a Chevalier-incidens? Mi vezérelhette Oppenheimert, amikor szovjet kémekről tájékoztatta Pash ezredest? Kém volt-e Robert öccse, Frank? És a későbbi meghallgatásokon miért hazudott Oppenheimer egy korábbi eseményről? Az írók több elméletet is bemutatnak, de történészként állást is foglalnak a legvalószínűbb forgatókönyv mellett.
Az Amerikai Prométheusz 712 oldalán nemcsak a családtagokat ismerhetjük meg részletesen, de a kor híres tudósait, politikusait és vezetőit. Minden fontosabb személy életéről, hátteréről vagy gondolkodásmódjáról kapunk információkat. Épp annyit, amennyi szükséges az események megértéséhez vagy bemutatásához. A magyar vonatkozásokat külön kiemelném: Szilárd Leó egy külön fejezetet kapott. Az írók bemutatták, mekkora erőfeszítéseket tett a tudós 1945 tavaszán és nyarán, hogy ne dobják le az atombombát Japánra. Motivációit, érveit és Oppenheimerrel feszülő ellentétét is jól és érdekesen mutatja be a könyv.
Teller Ede pedig valóban egy primadonna volt, aki Los Alamosban is a hidrogénbomba projektjén dolgozott, és aki bár zseni volt, nem volt egyszerű természet. Irigyelte Oppie sikerét és népszerűségét és haragudott rá, amiért a H-bomba projektjét megpróbálta megakadályozni. Neumann János is feltűnik az életrajz vége felé, aki bár politikailag nem értett egyet Oppie-val, a háború utáni időkben kollégája és jó barátja volt, és még Oppie tárgyalásán is tanúskodott mellette. Kár, hogy kimaradt a filmből, az ügyet vezető ügyésszel történt szóváltásait és okos válaszait szórakoztató volt olvasni.
Amerikai Prométheusz
Az atombomba kapcsán nagyon részletesen foglalkozik az Amerikai Prométheusz azzal, hogyan viszonyult saját teremtményéhez Oppenheimer a világháború után. Míg Los Alamosban katonaként tette a dolgát, és dolgozott csapatával az atombombán, Hiroshima és Nagasaki után depresszióba esett, és emésztette magát.
Újonnan szerzett népszerűségét arra próbálta használni, hogy megértesse a világgal: az atombomba egy új korszakot hozott el, és ha a fegyver a rossz kezekbe kerül, a világ végét is jelentheti. Az életrajz alaposan bemutatja, milyen események és tettek vezettek a tudós meghurcolásához és azt is, hogyan változott Oppenheimer véleménye az atombombáról. Oppenheimer valamelyest naiv is volt: a hidegháború közepén a hataloméhes politikusok és katonai vezetők épp a fegyverkezés hívei voltak. Egy átlátható, ellenőrizhető atomenergia politika nem állt érdekében az akkori világ vezetőinek.
Lewis Strauss pedig – akit a filmben Robert Downey Jr. alakított – még gátlástalanabb volt a való életben, mint a filmben. A feltörekvő politikus Oppenheimerrel való kapcsolata az évek során egyre inkább romlott és váltott át kölcsönös megvetésbe. Az Amerikai Prométheusz alaposan körüljárja, mekkora energiát fektetett Strauss a tudós megbuktatásába. Az életrajz részletesen festi le az Oppenheimer elleni koncepciós per előkészítését, lefolytatását, sőt, sokszor idéz a tárgyalási jegyzőkönyvből is. Érdekesség, hogy sok elhangzott párbeszédet és vallomást használ fel a film is, sokszor szó szerint.
Amerika az atombomba előtt és után
Az Amerikai Prométheusz odafigyel arra is, hogy az olvasó megértse az adott kort, korszakokat. Nagy hangsúlyt fektet a háború előtti és utáni történelmi időszak bemutatására: nemcsak az adott politikai helyzet, hanem a gazdaság és a tudományos kor is megelevenedik az oldalakon. Megtudjuk, milyen volt az 1920-as és 30-as évek tudományos közege Európában és az Egyesült Államokban, a gazdasági világválság milyen változásokat hozott, milyen volt az élet Los Alamosban. Fontos részletek ezek, mert nemcsak az érthető meg belőle, miért vonzották Oppenheimert a kommunista eszmék, de az is, hogy miért köszöntött be az atombomba után egy új korszak, és ehhez hogyan viszonyult Oppie és a tudós társai.
Izgalmas és alapos korrajz ez, amely nélkül nem érthető meg Oppenheimer élete és az atombomba.
Verdikt
Az Amerikai Prométheusz monumentális, részletes és izgalmas életrajz az atombomba atyjáról. A rengeteg adat és információ szerencsére nem megy az olvashatóság rovására. Az írók letisztult stílusa, a jól olvasható szöveg és az, hogy érthetően és világosan magyarázzák el a történelmi hátteret, az egyes történelmi személyeket és összefüggéseket, olvasmányossá teszik a kötetet. Érdekes és informatív életrajz, amely remek alapja az Oppenheimer filmnek és izgalmas olvasmány annak, akit még részletesebben érdekel a tudós élete és kora.
Már követed a Roboraptort, de mégis lemaradsz a legfrissebb kritikákról, hírekről? A Roboraptor hírlevél segít ebben! Hetente a postafiókodba küldi cikkeinket, hogy Te döntsd el, mit akarsz olvasni, ne a gépek.
