Képregény

Peach Momoko még mindig pazarul fűzi össze a Marvel-képregényeket Japánnal – Kritika

Peach Momoko japánnal oltott Marvel-univerzuma önálló életre kelt! Látszólag a démonvilág Polgárháborújába csöppenünk, azonban az egymásnak feszülés nem csak bunyót generál. Demon Wars (Démon-Polgárháború) kritika.

Első ránézésre a Demon Wars (magyarul: Démon-Polgárháború) közvetlen folytatása a Démonidőnek, ám szerencsére annak ismerete nélkül is maradéktalanul érthető. Sőt,

a Marvel Polgárháború crossover eseményére való utalás sem kell, hogy bárkit elijesszen, ugyanis Peach Momoko nagyon lazán adaptálta Vasember és Amerika kapitány szembenállását.

Csak annyiban érinti, hogy az onik és yokaiok világát is békélhetetlen konfliktus osztja meg: Vasszamuráj (Vasember) és Igazság Pajzsa (Amerika kapitány) meg akarják menteni saját világukat, azonban annak módja nagyobb veszélyt hozhat – vagy pont hogy nem. A döntésképtelenség kiélezetté tett mindenkit, és egy harcokig fajuló konfliktushoz vezetett. Ennek a közel sem idilli helyzetnek a közepébe csöppen bele az előző kötetből megismert Jasida Mariko, akit többen is közrefognak, hogy foglaljon állást.

A Démon-Polgárháború egyszerre hordozza a Démonidő minden pozitív és negatív tulajdonságát. Rövidebb hangvételű, mint a Marikót felvezető Marvel-képregény, ami a konfliktus mélyebb feltárása és a szembenálló felek alapos megismerését nem nagyon teszi lehetővé. Viszont ha az egészre egy nagy népmeseként tekintünk – amit Peach Momoko stílusa implikál is –, akkor pont annyi eseményt és információt látunk, ami érthetővé teszi azt a helyzetet, amivel Mariko szembe találja magát. 

Kedvet kaptál, hogy elolvasd?

Ha szeretnél minket támogatni, vásárold meg a könyvet ezen a linken keresztül

Megveszem

Ugyanis nem a konfliktus a lényeg itt, hanem sokkal inkább a főhős. Pontosabban az, hogy előző kötetben megkezdett, önmaga megértése felé vezető útját folytassa. A megosztott oni- és yokaivilág pedig izgalmas párhuzama annak, ami Marikóban zajlik épp: egy identitásában szintén megosztott személy, akinek a varázsvilágba átjutva rendet kell tennie magában, hogy tovább tudjon lépni a megoldás felé. Innen nézve Mariko középre állása nem csak hősként teszi őt különlegessé. Ilyen értelemben is persze kiemelkedő alak, egy olyan egyén, aki nem oldalakat akar választani, hanem eljutni a tiszta igazságig – legyen szó a saját identitásválságáról vagy a világot sújtó megosztottságról. És ennek megfelelően a Démon-Polgárháború népmeseként folydogál előre, ahol fokozatosan jutunk el a megoldásig, amellyel nemcsak mindenki megmenekülése a tét, hanem hogy Mariko is végigjárja saját lelki utazását. Ez szinte egybefonódik a hősiességével, ami végtére logikus is:

a hőssé válás az ő lehetséges útja, amelyre nem figyelt a történet kezdetén, nem gondolt ekként magára.

Utazását pedig ezúttal is Peach Momoko vízfestékszerű színei és mozgalmas képei kísérik. A látvány szinte semmit sem veszít erejéből a Démonidő kötethez képest, sőt talán az is elmondható, hogy Momoko most jobban elengedte magát. A kezdő füzet, a Vasszamuráj első képkockáin a valóság és a misztikum keveredik, de úgy, hogy azok egyszerre állnak együtt teljes harmóniában vagy fenyegető ellentétben. Mindeközben kikacsint a mangák jól ismert panelelrendezéseire vagy kompozícióira.

Forrás: Fumax Kiadó

A Marvel-karakterek tekintetében pedig az előző részhez hasonlóan kreatív. Akadnak könnyen beazonosítható figurák, mint Fekete párduc vagy Pókember, de a többi szuperhős esetében ezúttal nehezebb dolgunk lesz. Ami egyrészt teljesen elszakít a Marvel univerzumtól, végleg japán mesévé változtatva Démon-Polgárháború történetét, másrészt ismét azt bizonyítja, hogy ez a képregény vizuálisan bátrabb. A szamurájpáncél darabjaiból összeálló Vasember imponáló és erőt parancsoló, de ennél sokkal nehezebb japán figurák mögé bújnak a Marvel szuperhősei, amit öröm fejtegetni. Ez utóbbiban segít a kötet végén található útmutató a mitológiai lényekhez. Mindemellett olyan apró gegek is elférnek, mint hogy a Momokoverzum Pókembere nem tud beszélni, szemben a jól ismert Peter Parkerrel, akinek be nem áll a szája.

Verdikt

A Démon-Polgárháború nem hoz se többet, se kevesebbet, mint elődje, a Démonidő. Peach Momoko még mindig fantasztikus kreativitással házasítja össze a japán népmeséket és a Marvel-univerzumot – a Momoverzum ezen része még mindig hozhat újdonságot. Ami a történetet illeti, nem szabad tőle a Polgárháború újragondolását várni, sem pedig egy mélyen rétegelt mágikus konfliktust. Csak egy hősi út folytatását, annak minden biztonságos kimenetelével.

6 /10 raptor

Démon-polgárháború

Demon Wars

Szerző: Peach Momoko
Műfaj: szuperhős képregény
Kiadás: Fumax, 2024
Rajzoló: Peach Momoko
Fordító: Tót Barbara
Oldalszám: 144

Már követed a Roboraptort, de mégis lemaradsz a legfrissebb kritikákról, hírekről? A Roboraptor hírlevél segít ebben! Hetente a postafiókodba küldi cikkeinket, hogy Te döntsd el, mit akarsz olvasni, ne a gépek.

Főszerkesztő
2009 óta foglalkozok blogolással és cikkírással. Jelenleg a Roboraptoron vagyok megtalálható főszerkesztőként. Bármilyen kérdésed van, a roboraptorblog[kukac]gmail[pont]com elérhetsz.