Az udvari intrikákról és hatalmi játszmákról szóló kosztümös drámák sorát bővíti a SkyShowtime kínálatából elérhető, Mary & George című brit történelmi minisorozat, amelynek legnagyobb baja talán éppen az, hogy nagyon nagy elődök árnyéka vetül rá. Kritika.
I. Jakab angol királyról ma a történészek egy része úgy gondolja, hogy szexuális viszonyt tarthatott fenn azokkal a fiatal, jóképű férfiakkal, akik körbevették. Ezt a nézetet képviseli Benjamin Woolley is, akinek a The King’s Assassin című történelmi munkája a Mary és George-ot ihlette. A széria azt mutatja be, hogyan igyekszik a becsvágyó és hataloméhes Mary Villiers grófnő (Julianne Moore) az uralkodó (Tony Curran) ágyába bejuttatni másodszülött fiát, George-ot (Nicholas Galitzine), és miként próbálja azután befolyásolni mindkettejüket.
Az alapsztoriban bőven lett volna potenciál, azonban sajnálatos módon a Mary és George leginkább azokra a történelmi dokudrámákra emlékeztet, amelyek csak bizonyos jeleneteket elevenítenek meg egy eseménysorból.
Már a legelején megmutatkoznak ezek a forgatókönyvbeli hiányosságok, amikor George külföldi tanulmányait egy-két jelenet felvillantásával letudják. Így ugyanis a karakter fejlődését nem láthatjuk, csak azt, ahonnan elindult, és ahová eljutott. De aztán lényegében végig ez jellemzi a sorozatot: nem igazán mutatja be a folyamatokat, csak a legfontosabb eseményeket, momentumokat. Tulajdonképpen egy darabos cselekménysort láthatunk, egy ízelítőt a Jakab király környezetében zajló intrikákból.
A probléma abból fakad, hogy a Mary és George egyszerűen túl rövid ahhoz, hogy rendesen be lehessen mutatni mindazt, amit bele akartak zsúfolni.
George karakterfejlődését gyakorlatilag teljesen elhanyagolják, egyáltalán nem világos, hogy mit miért tesz éppen, egyszerűen nem áll össze a sztorija. Az anyjával való viszonyának alakulása ugyancsak összecsapott, igazából elég keveset is látjuk őket együtt, ahhoz képest, hogy (elvileg) éppen az anya-fiú kapcsolatnak kellene a sorozat középpontjában állnia. Ezeknél valamivel jobban sikerült történetszál az, amely George-nak a királlyal való kapcsolatát mutatja be. Bár az is talán inkább azért működik, mert Jakab viselkedése annyira hektikus, hogy a kettejük története éppen az állandó kiszámíthatatlanságról szól, nincs egy szimpla íve. Vannak egyébként a szériának kifejezetten hatásos és drámai részei, egy-két emlékezetes jelenete, de ezek keveset tudnak javítani az összképen.
Még a témaválasztás sem válik a Mary és George előnyére, mert míg régebben talán dobhatott volna valamit a nézői élményen azzal, hogy botrányosnak hat, ma már nem tud nagyot ütni.
Se a királyi udvar erkölcsi romlottságának, az elit féktelen hatalomvágyának és intrikáinak kendőzetlen ábrázolása, se a homoszexualitás megjelenítése nem számít meghökkentőnek egy kosztümös dráma esetében. Az olyan sorozatok után, mint a Tudorok, a Borgiák vagy a Trónok harca, nemigen lehet már olyasmit felmutatni, ami megbotránkoztatná a szélesebb közönséget. Sőt, a Mary és George-hoz hasonló gyengébb alkotások csak még rosszabb színben tűnnek fel: olyan, mintha a készítők szimplán a nagy elődök sikerét akarták volna meglovagolni, és úgy gondolták, elég, ha a „szaftosabb” elemek átvételével utánozzák azokat.
Egyedül a profi kivitelezés menti meg a sorozatot: a hatásos látványvilág és zene, valamint – sőt, különösképpen – a remek színészi alakítások.
Julianne Moore kifejezetten ijesztő figurát csinált a mindig többre vágyó, bárkivel és bármivel szembeszállni képes Mary-ből, Nicholas Galitzine pedig képes elérni játékával, hogy az anyja árnyékából kiszakadni képtelen George egyszerre legyen szánni való és ellenszenves. Hozzájuk hasonlóan remekel a főszereplő trió harmadik tagja, Tony Curran is, aki hibátlanul alakítja a teljesen kiismerhetetlen, és emiatt kiszámíthatatlan királyt. Igazán kár, hogy ezeket a karaktereket egy gyengén megírt sorozatban kellett eljátszaniuk! Mert bár a Mary és George-nak vannak egyébként kifejezetten hatásos és drámai részei, egy-két emlékezetes jelenete, ezek keveset tudnak javítani az összképen.
Már követed a Roboraptort, de mégis lemaradsz a legfrissebb kritikákról, hírekről? A Roboraptor hírlevél segít ebben! Hetente a postafiókodba küldi cikkeinket, hogy Te döntsd el, mit akarsz olvasni, ne a gépek.
