Nem csak kezdő képregényrajzolók számára tanulságos a Kázmér és Huba írójának, Bill Wattersonnak a válaszlevele Todd L. Churchnek, hanem bárkinek, aki alkot.
A Kázmér és Huba képsorok írója és rajzolója sem volt kezdetben is olyan sikeres, mint gondolhatnánk. Ahogy sok kezdő képregényrajzolónak, úgy Bill Wattersonnak is visszautasították első munkáit a sajtóügynökségek, így kénytelen volt egy kis reklámügynökségnél elhelyezkedni, mint designer. Watterson a munka mellett továbbra is foglalkozott képregényrajzolással, és fáradhatatlanul küldte el képsorait a különböző ügynökségeknek. A Kázmér és Huba karakterei akkor születtek meg, mikor a United Feature Syndicate válaszolt a Critters című képsorára: azt javasolták Wattersonnak, hogy inkább a főszereplő kisöccse és annak plüsstigrise legyenek képregényének központi karakterei. Így elkészültek az első képsorok, melyekben a hatéves kisfiú, Kázmér és az antropomorf plüsstigris, Huba (az eredetiben Calvin és Hobbes) kapták a főszerepet. A kalandvágyó, koraérett, nagyszájú és makacs Kázmér, aki meglehetősen sokat rosszalkodik, eredeti nevét Kálvin János (John Calvin), református teológus után kapta. Huba, a cinikus tigris pedig Thomas Hobbes, filozófus után.
Az első képsor 1985-ben jelent meg, kezdetben csak néhány lap közölte, majd egyre nagyobb népszerűségre tett szert, és szakmailag is hamar elismerést szerzett. Watterson kétszer, 1986-ban és 1988-ban is elnyerte a Kázmér és Hubával a National Cartoonists Society Reuben-díját, és 1988-ban a Humor Comic Strip díjat is. A kezdeti sikerek nem is hagytak alább, azonban több hosszabb kihagyás után a 90-es évek elején, 1995-ben Watterson úgy döntött, befejezi a képsorozatot. Az év december 31-én jelentette meg az utolsó képsort:
Még a 80-as években Todd L. Church kíváncsi volt, hogy két kedvenc képregényeinek, a Kázmér és Hubának (Calvin and Hobbes) és a Peanutsnak alkotói milyen tanácsokkal tudnának szolgálni egy kezdő képregényrajzolónak, így Bill Wattersonnak, és Charles Schulznak is több levelet is írt. (A levelek és a történet olvashatóak Todd L. Church blogján)
A válaszlevél, amit 1989-ben kézhez kapott ritkaságnak számít, hiszen Watterson szinte sohasem válaszolt rajongói levelekre, nem is szerette a hasonló leveleket, és a Kázmér és Huba befejezése után teljesen vissza is vonult a nyilvánosságtól. Mindezek ellenére ez esetben kivételt tett, és megírta azokat a tanácsokat kezdő alkotóknak, amiket Todd a levelében kért:
Kedves Todd!
Köszönöm a leveled. Itt van néhány tipp általánosságban a képregény készítéssel kapcsolatban, amiket úgy próbáltam megfogalmazni, hogy a pályájának bármely pontján is tart az ember, hasznos legyen. Remélem, tudod majd alkalmazni a munkádban.
- A téma nem fontos, amíg világosan tudod visszaadni és feldolgozni. Az számít, amivé formálod.
- A karakterek szerintem fontosabbak a poénoknál. Minden képregényrajzolónak képesnek kell lennie, hogy jó gegeket találjon ki, de a legjobb képsorokban mind sokrétű, kidolgozott karakterek vannak, akikkel az olvasók tudnak azonosulni. A képregény szereplőknek többnek kell lenniük, mint poénok szükségszerű kellékeinek.
- Ne utánozz más képregényeket. A szerkesztők valami újat és eredetit keresnek.
- Legfőképpen élvezd a munkát, és amikor csak tudod, gyakorold az írást és a rajzolást.
Sok sikert,
W. B. Watterson
Már követed a Roboraptort, de mégis lemaradsz a legfrissebb kritikákról, hírekről? A Roboraptor hírlevél segít ebben! Hetente a postafiókodba küldi cikkeinket, hogy Te döntsd el, mit akarsz olvasni, ne a gépek.
