Hideo Kojima neve a játékiparban összeolvadt a „grandiózus”, és az „összkulturális” szavakkal, és nem véletlen használhatunk ilyen kifejezéseket.
Érdekes, hogy Kojima az első átütő sikert nem a NES-re megjelent Metal Gear-rel érte el. A kazis konzol technikailag nem tudott felnőni ahhoz a feladathoz, hogy az ábrázolni kívánt terep úgy nézzen ki, ahogyan az a producer fejében megfogant, és ugyan a lopakodás működött, de mentések nélkül csak nagy nehézségek árán lehetett elvergődni a következő szintre. Ezer és egy hibája miatt nem volt sikeres, jóllehet itt már látszott a japán játékrendező újszerű, a két dimenziótól bőven elrugaszkodó világa. Kérdés nélkül kijelenthetjük, hogy a Playstation 1 legsikeresebb címe az 1998-as Metal Gear Solid volt, amellyel a Konami arra volt hivatott, hogy bebizonyítsa: igen is lehet filmszerű élményt játékba adaptálni, lehet óriástörténeteket elmesélni annak ellenére, hogy technikailag még kissé éretlen, mint ahogyan azt egyébként a játék megkövetelné. A kor legszebb, legjobban modellezett stealth-action játéka lett, ami miatt a „minőségi” címke nem érdemtelenül aggatható a Metal Gear Solid sorozat egészére.
Rendkívüli módon csavaros, mély, elgondolkodtató, sokrétű történet jellemzi a Metal Gear Solid összes epizódját, amit képtelenség volna elmesélni akár órák alatt, de leginkább nem a játék bemutatásával, hanem a történet mélységeivel érzékeltethető. Nem csak terjedelmes, szövevényes cselekménye miatt sztoriorientált, hanem azért is, mert a sorozat részeiben akár laza 40-50 perces átvezető-videókkal kaptunk magyarázatokat történelmi eseményekre, és ezek vitték előre, ami azért valljuk be: érthető okokból nem normális. Főleg az utolsó, kizárólag Playstation 3-ra megjelent Guns of The Patriots-ra volt igaz, ahol fél perc séta után kaptunk egy konkrét hollywoodi kisfilmet…
A történet középpontjában az aktuális nagyhatalmak cselszövéseinek legmélyebb bugyrait kellett kikutatnunk, mert a játékban mindenki a Föld problémáinak megoldását az atomrakéták ledobálásában, a digitális vírusok elterjesztésében és ez által vezérelt katonák irányításában, vagy óriási harci gépezetek bevetésében, a Metal Gear-ek megszerzésében látták, amiket irányítva pusztíthatják rommá az aktuális hatalmat. Minden eddigi rész egy fricska volt a világ vezető ideológiájának, szuperhatalmainak, akik tömegpusztító fegyvereket, pénzt, emberéletet nem kímélve csak egyetlen dologra koncentrálnak; hogy az emberiség, a társadalom valamilyen hatalom által kontroll alatt legyen tartva.
A Metal Gear karakterei nem agyatlan gyilkológépek, vagy Hitman-ek: ideológiai zászlóhordozók. A történet során minden ellenfél úgy tiszteli a másikat, ahogyan a katonák is tisztelik egymást a fronton. Minden fontos szereplő egy elv, egy ideológia megtestesítője – valaki a háború borzalmai után megkeseredett embert testesíti meg, van, aki a kezdetben lángoló, de később a háborús borzalmak miatt teljesen kiégett szerelmet érzékelteti. Mindenki saját tisztjének, presztízsének érzi legyőzni a másikat, mert nem ellenségek, hanem – mint többször elhangzik a játék során – „igazából csak más oldalon állnak”. Kojima nem véletlen hívta fel a figyelmet a háború általi elembertelenedésre.
A MGS világa „összkulturális” – megfér benne az amerikai nagyhatalom cselszövése, az Illuminatihoz hasonló irányító csoportok háttérirányítása, és úgy önmagában a kémsztori, emellé tökéletes szinkronban van a japán kultúra jellegzetességeivel, az európai szemnek túlzott szexualitásával, szuperkatonákkal, klónozással, széttápolt pszicho-nindzsákkal. A Metal Gear Solid egy külön világot képvisel a játékpiacon, aminek ismerete egyrészt minden játékos számára kötelező érvényű, másrészt pedig összébb húzza egymáshoz az amerikai, európai, és japán gamerkultúrát, amire játékos berkeken belül eddig elég kevés példa akadt. Adott egy korszakalkotó sorozat, amit most, az utolsó epizódjára Kojima utoljára, mindenkorra lezárt. Kojima kilép a Konami-ból, és végleg itthagyja a Metal Gear Solid világát. És hogyan zárja le a sorozatot? A következő cikkből kiderül.
Folytatása következik!
Már követed a Roboraptort, de mégis lemaradsz a legfrissebb kritikákról, hírekről? A Roboraptor hírlevél segít ebben! Hetente a postafiókodba küldi cikkeinket, hogy Te döntsd el, mit akarsz olvasni, ne a gépek.
