Frank Herbert sci-fi klasszikusa, A Dűne méltán alappilére a zsánernek. Vegyíti a shakespeari udvari intrikákat a tudományos fantasztikummal és a klasszikus, varázsmesei hőstörténettel. De Paul Atraides messiásútja egyben legnagyobb kritikája is a hősöknek.
“Annál rettenetesebb szerencsétlenség nem is érhetné a népedet, mintha egy Hős kezébe kerülne.” – Liet Kynes (A Dűne)
A cikk spoilereket tartalmaz Frank Herbert A Dűne és A Dűne messiása regényeire vonatkozóan.
A fehér messiás toposza
A fehér megváltó toposza leginkább az amerikai filmgyártásban jelenik meg, gyakorlatban pedig egy fehér – általában férfi – messiás figura karakterfejlődése köré összpontosul, amin nem fehér közösségében esik át.
A fehér főhős szemszögéből mesélt történet szerint a hős saját közösségéből kivetve érzi magát, helyét nem találja, de rendelkezik minden olyan morális pozitív tulajdonsággal, amelyek segítségével önmagára talál a számára idegen közösségben, élükre állva pedig megmenti őket. Ezek a messiás figurák legtöbbször nárcisztikus és exhibicionista személyiség jegyeket mutatnak.
A két legjellemzőbb típusa ennek a narratívának a tanár és az elvek embere. Előbbi esetében egy osztálynyi nem-fehér diák (általában feketék és latinok) küzdenek a szegregált oktatási rendszerben és a társadalmi osztályokban, de az önfeláldozó fehér tanár, akit befogadnak megváltoztatja az életüket (Veszélyes kölykök). Utóbbiban a rabszolgatartás és a fekete közösséget érő hátrányos megkülönböztetés adja a kontextust, amiben a fehér elvek embere kiáll a megkülönböztetett kisebbség mellett és segíti őket (Ne bántsátok a feketerigót, A segítség). Ez a típus a blackploitation filmekhez nyúl vissza, a feketék tokenizálásához, amelyben tévesen mutatnak be valós problémákat, míg a mentor-típus nem reprezentálja a kisebbségi oktatókat, akik a fehér megváltó segítsége nélkül törtek fel.
Ezek a fajta történetek úgy mesélnek színesbőrűek problémáiról, hogy a készítők és a szereplők, akiknek a karakteríve adja a cselekmény gerincét, fehérek. De nem feltétlenül ennyire konkrét a szereplők etnikuma: fehér messiás toposznak számítanak azok a darabok is, ahol a fehér főhős számára idegen, “civilizálatlan” társadalomban fedezi fel önmagát és válik vezetőjükké (Avatar).
Mindezek fényében, A Dűne cselekmény-gerincéből (főleg, hogy az új filmváltozat csak a regény első felét dolgozza fel) kiindulva könnyen lehet feltételezni, hogy a sci-fi klasszikus is egy tipikus fehér megváltó tanmese. Holott esszenciája éppen ennek a kritikája és nem azért, mert Denis Villenueve adaptációjában diverz a szereposztás, hanem, mert Frank Herbert tudatosan forgatta ki a toposzt, hogy kritikájává váljon a nyugati ember nárcisztikusságának.
Herbert hőskritikája
Frank Herbert politikai tapasztalata a hőstörténet vázán is megjelenik. Miszerint a személyi kultusz kiépülése akkor is veszélyes, ha a szándék jó, egy messiás figura pedig, akármilyen bőséget hoz, egyetlen hibájával dönthet tömegeket nyomorba.
Egy 1969-es interjúban így fogalmazott:
Mi, [nyugati emberek] misszionáriusokat küldünk ki, hogy a piszkos munkát helyettünk végezzék el, majd a biztos meggyőződéssel mögéjük beállva hirdetjük, hogy mindenben, amit teszünk igazunk van, mert Isten mondta nekünk – Isten és az alakját felöltő személy.
Az első könyv csak megágyaz a kicsavart hőstörténetnek és előrevetíti kimenetelét, éppen ezért, kontextusából kiemelve megosztó értelmezése lehet a fehér messiás narratívában. Így volt ez a regény publikálásnak korában is, és Herbertnek ezért volt nehéz átütnie akaratát a kiadójánál is (John Campbellnél, a sci-fi aranykorának szerkesztőjénél, címeres szélsőjobboldalinál), aki klasszikus, nyugati, fehér hős megváltó kiteljesedését akarta olvasni a folytatásban, A Dűne messiásában.
Herbert ellenben óva int mindenkit a hősöktől. A messiástól, akit befogad a nomád, harcos civilizáció, a sivatagbolygó.
A Dűne mint a kolonizáció és az olaj-monopólium szimbóluma
1957-ben Herbert az Oregoni Dűnékhez utazott, ahol az USA mesterséges növény betelepítéssel próbálta szabályozni és megkötni a homokot, amelyeknek pusztító erejük volt. Tapasztalatait rögtön meg is írta ügynökének, emellett erőteljesen foglalkoztatni kezdte a szuperhős misztikum és a messiástörténetek. Herbert meggyőződése volt, hogy a feudalizmus egy olyan természetes állapot, amibe az emberek óhatatlanul besétálnak. Kutatásai alapján arra jutott, hogy a történelemben a sivatagi körülmények tökéletes melegágyai voltak a nagy, messiás központú vallások kialakulásának. Megérett benne a gondolat, hogy eljátszon a vallással és a gazdasággal. Nagy hatással volt rá T .E. Lawrence, akinek fontos szerepe volt az Arab Felkelésben. (Az ő életét dolgozta fel az 1962-es Arábiai Lawrence.)
Az 1963-as első, sorozat formában megjelent Dűnéig Herbert éveket töltött kutatással és írással. A végeredmény pedig az irodalom egyik legepikusabb alkotása, egy soft és hard science-fiction alapmű. Ahogyan fia, a későbbi Dűne univerzum köteteinek alkotója, Brian Herbert fogalmaz:
„A Dűne az ismerős mítoszok modern-kori gyűjteménye a, egy mese, amelyben hatalmas homokférgek őrzik a melanzs értékes kincsét, az öregedésgátló fűszernek, ami – többek között – a véges olajforrást szimbolizálja. Az Arrakis bolygón élnek a roppant, kegyetlen férgek, amelyek olyanok, mint a népmesék sárkányai “hatalmas fogaikkal” és “fahéjat fújó lehelletükkel”. Hasonlítanak a Beowulf ismeretlen költőjének megkapó meséjében szereplő rettegett tűzsárkányra, ami a tengermenti sziklaperemen, mélyen, a fészkében őrzi a csodás kincseket. Frank Herbert klasszikus regényének sivataga egy mérhetetlen homokóceán, óriási férgekkel, amelyek a mélyre ásnak, Shai-hulud rejtélyes és ismeretlen felségterületén. A Dűne buckái pedig olyanok mint a tenger tarajai, ahol hatalmas, szörnyen veszélyes homokviharok tombolnak. Az Arrakison az élet a sivatag-tengerből, a Mesterből (Shai-hulud) fakad; úgy, ahogyan egykor a Földön hitték, hogy az élet az óceánjainkból fakadt. Frank Herbert párhuzamokat állított fel, fantasztikus metaforákat használt és beemelte a jelenkori körülményeket egy olyan világrendszerbe, ami első pillantásra teljesen idegennek tűnik. De, ha közelebbről megvizsgáljuk, feltűnik, nem is olyan különbözőek az általunk ismert rendszerektől… és a könyvbéli karakterek sem tőlünk.” (Brain Herbert: Utószó)
Ahogyan Herbert fia is írta, A Dűne számos hozzánk közeli eseményekből ismert elemet emelt be regényfolyamába, amelyek erős gyanút kelthetnek afelől, hogy itt nem egy klasszikus messiástörténetet fogunk látni. Az egyértelmű közel-keleti olaj nagyhatalmak kiépülése behozza a kolonizáció párhuzamosságát, amire ráerősít a fremenek alapjául szolgáló inspiráció is. Herbert A Dűne őslakosait, a fremeneket az arábiai beduin törzsekről mintázta, a regény terminológiájában pedig konkrét arab és arabra hasonlító szavakat használt, keverve többek között héberrel, hollanddal, latinnal, aztékkal, göröggel, orosszal, óangollal, törökkel és finnel.
Herbert regénye évezredekkel ismert világunk után játszódik. A mesterséges intelligencia, a gépek lázadása már a múlté, a robotok dzsihádját pedig egy a női harcosokból, a Bene Gesseritekből álló testvériség verte le. Az újjáépülő, neo-feudális társadalomban a gépeket betiltották, szerepüket pedig emberfeletti, parafizikális képességekkel rendelkező szuperhumánok vették át (mentátok). Képességeiket pedig az öregedésgátló, tér-idő hajlító, fizikát képlékennyé tevő melanzsból (azaz fűszerből) nyerik. A fűszer pedig egyetlen bolygón “terem”, az Arrakison, aki pedig a sivatagbolygót, a Dűnét irányítja, uralja az ismert univerzumot is.
Aki pedig irányítja a fűszer uralkodóját, az hatalmát megkérdőjelezhetetlenné teszi. A butleri dzsihádot (a mesterséges intelligencia elleni lázadás) leverő varázslónők, akik harci képességeiket is a gépek szintjére fejlesztették, évszázadok óta dolgoznak az übermensch kitenyésztésén. A férfién, aki egyszerre van jelen minden időben és térben, hordozza minden élő ember tudatát. A Kwisatz Haderach, akinek eljövetelét századok óta terjesztik a primitív népek között, hogy a testvériség dolgát megkönnyítsék és egyben meg is védjék a tagokat, ha esetleg ismeretlen területre keverednének. A Kwisatz Haderach, a férfi Bene Gesserit irányításával a rend teljes kontrollt gyakorolhatna az űrkorszak birodalmán, az Imperiumon, kiejtve maga mellől a másik hét hatalmi erőt, a Landstraadot (a nemesek tanácsa, élén a császárral) és a melanzs (fűszer)-monopóliumot kiépítő, nevében semleges Űrligát. A boszorkányok célja pedig a mindenkori emberiség terelése a kisebbik rossz felé, és a faj fenntartása. Az übermensch tenyésztésének egyik alapfeltétele, hogy kontrollálják a házasságokat a nagy házak között. Az uralkodók politikai indíttatásból nősülhetnek, de ágyasaik (egyes esetekben elvehetik őket) a Bene Gesserit tagjai, akiknek előre meghatározott nemű gyermeket kell szülniük.
A Bene Gesseritek mint árnyékkormány egyszerre használják fel céljuk eléréséhez a mentátokat (emberek gépeket helyettesítő agyi kapacitással) megszégyenítő mentális képességeiket, amelyeket a fűszertől nyernek, harcművészetüket és a vallási fanatizmust.
A direkt analógia a mi világunkkal leginkább a rend kapcsán érhető tetten. Frank Herbertet gyerekkorában nyolc, ír-katolikus nagynénje próbálta a vallásra kényszeríteni. Későbbiekben ők váltak a nővériség fő ihletforrásává. Az egyértelmű keresztény vonatkozás mellett a Dűne a vallások olvasztótégelye is, keveredik benne buddhista tanítás, zen, iszlám miszticizmus, protestantizmus, hinduizmus és zsidó vallás.
Csakhogy a megváltó egy generációval előbb születik, a bukott Bene Gesserit, Jessica Atreides fia, Paul.
Óvakodj a hősöktől
Lady Jessica Atreides szerelemből megszegte rendje parancsát, miszerint lányt szüljön I. Leto Atreides hercegnek, akit Vladimir Harkonnen báró unokaöccsével, Feyd Rauthával házasítottak volna, hogy nászukból szülessen a Kwisatz Haderach. Helyette fiúval ajándékozta meg a herceget, akit születésétől kezdve Bene Gesseritnek nevelt.
Árulását a rend feje, Gaius Helen Mohiam Tisztelendő Anya a gom-dzsabbar teszttel akarta megtorolni. A Dűne világában valódi ember az, aki felül tud emelkedni saját ösztönein, teljes kontrollal tud uralkodni saját testén és mentálisan a gondolatain is: a fájdalomnak sem adhatja át magát, elméjével kell elnyomnia azt. A gom-dzsabbar mérgével átitatott tű próbáján Mohaim saját tudtán kívül indítja el Pault a hős útja felé. A herceg több kínt bír elviselni, mint bármely lány a Bene Gesseritek közül, de a – vélhetően gyilkossági kísérlet – túlélésével többé válik addigi önmagánál.
A fiú pedig álmodik. Legalábbis ő ezt hiszi, mert ezek a káprázatok a jövőben fognak megtörténni, útja pedig Csanihoz és az arrakisi fremenekhez viszi. De több másik látomást is lát: van amelyben meggyilkolják, míg másikban a fremenek élén szent népirtásba fog és megöli az ismert univerzum összes emberét, aki nem fogadja el őt császárának.
Mindebben a legérdekesebb, hogy A Dűne és második része – ami nélkül Paul Atreides hőstörténete nem értelmezhető teljes egészében -, A Dűne messiása könnyen megfeleltethető a proppi morfológiának.
V.J. Propp legfontosabb műve, A mese morfológiája a meseelemezők egyik leghasznosabb könyve. A nyelvész tanulmányában bizonyította, hogy a legtöbb mese (varázsmese) ugyanarra a sémára és szerkezetre épül.
Megkülönböztetett hét szerepkört, amelyek mind egy-egy emberi tudatállapotot, vágyat személyesít meg, ezért nevezik másként emberi kulcsnak is a szerepköröket. Emellett a hőstörténet (ami a varázsmesén egyik alfaja) során a főszereplőnek 31 funkciót kell betöltenie, hogy visszajusson kiindulási pontjáig és beteljesítse a mese lényegét, a csodát.
Herbert regényei pedig a proppi mese szerkezetre felhúzva még inkább kihangsúlyozzák a fehér messiás – a hős – kritikáját és bukását. A funkciók kifejtése nagy vonalakban spoilereket tartalmaz a regényekre vonatkozóan. Arra azért ügyeltem, hogy a legnagyobb meglepetéseket még így se leplezzem le.
A proppi hét mesei szerepkör A Dűnére vetítve:
- Hős – Paul Atreides és anyja, Jessica;
- Ellenfél (károkozó) – Vladimir Harkonnen, bolygókormányzó báró;
- Adományozó (felfegyverző) – Gurney Halleck, Thufir Hawat, Wellington Yueh;
- Segítőtárs – Duncan Idaho, Stilgar;
- Királykisasszony (keresett személy) és apja – Csani és Stilgar;
- Útnak indító – Wellington Yueh;
- Álhős – Feyd-Rautha Harkonnen
1. Eltávozás
A Dűne alapkonfliktusa az Atreides-ház tőrbe ejtése. Az ismert univerzum jelenlegi uralkodója, IV. Shaddam császár felmenti szolgálatai alól hűbérurát, a bolygókormányzó Vladimir Harkonnen bárót, hogy adja át az Arrakis felügyeletét I. Leto Atreides hercegnek. A politikai játszma és csapdába csalás következménye tehát, hogy az Atreideseknek el kell hagyniuk otthonukat, a Caladan bolygóját.
2. Tilalom
Paul Atreides első megmérettetése a Bene Gesserit Tisztelendő Anya, Mohiam tesztje, amelyben be kell bizonyítania, hogy igazi ember: irányítani tudja az elméjét és a testét. Nem húzhatja ki kezét a dobozból, amelyben fájdalom van. Ha megteszi, azonnal meghal a gom-dzsabbar mérgétől.
3. Tilalom megszegése
A kezét nem húzza ki a dobozból, bár Mohiam nyilvánvalóan meg akarja ölni, hisz nem ereszti, Paul viszont megszegi a tilalmat azzal, hogy elméjével irányítja a fájdalmat is, ezért ő lesz az egyetlen, aki olyan hosszú ideig bírja a kínt.
Ezáltal elméje is megváltozik és szintet lép, Mohiam pedig akaratlanul is elindítja a hős/messiás útján.
A Tisztelendő Anya motivációi között lehet Jessica megbüntetése is, amiért nem követte a kirótt feladatát, de teszteli is a fiút, hogy vajon ő-e a kiválasztott, aki előbb érkezett anyja döntése miatt.
4 – 5. Az ellenfél tudakolózása; Értesülésadás
A császár csak a Landstraat előtt szerette volna azt a látszatot kelteni, hogy a Harkonnenektől megvonta a hatalmat és átadta az Atraideseknek. Utóbbiak tudják is, hogy csapdába sétálnak, hisz Arakkeen városában hemzsegnek a Harkonnen téglák. A császár célja, hogy kiírtsa az Atreides-házat, amiért Leto népszerűbb nála, katonai ereje pedig vetekszik az ő kinemesített Sardaukar harcosaiéval. Vladimir Harkonnen báró pedig csak a megfelelő információkat várja, hogy lecsapjon Arrakeen városára, ehhez pedig szadista mentátja, Piter de Vries szolgáltat híreket, titkos, beépített ügynöke mellett.
6. Cselvetés
A Harkonnenek téglái megpróbálják félrevezetni Leto herceget nyilvánvaló, de téves információkkal, hogy a gyanút Bene Gesserit ágyasára, Jessicára tereljék, hátha a belső feszültség gyengíti meg először az Atreideseknek. Mindeközben újabb próba elé kerül Paul, akit megpróbálnak meggyilkolni, de Bene Gesserit képzésének köszönhetően kivédi a támadást, újfent megerősítve mentális képességeit.
7 – 8. Kézrejátszás; Károkozás
Bár csak pár pillanatra, de Leto kételkedni kezd ágyasában, aki inkább felesége és királynője, csak politikai indíttatásból nem vehette el hivatalosan. Pedig a nő annyira szerette, hogy küldetését, misszióját tagadta meg és fiúval ajándékozta meg, megakadályozva rendjének évszázados fajnemesítő programját. A kétely csak elterelni a valódi árulóról a figyelmet. Nem sokkal a család Arrakeenbe érkezése után pedig halálos ütést mérnek rájuk a Harkonnenek, akiket a császár Sardaukarjai segítenek. Mindez előkészíti azokat a körülményeket, amelyek elindítják Pault a hőssé/messiássá válás útján.
9 – 10. Közvetítés; Induló ellenakció
Leto herceg életét veszti a báró elleni titkos merényletében, de fia és Jessica az áruló segtíségének köszönhetően ki tudnak menekülni a városból. A sivatagban Paul látomásai különböző végkimeneteleinek ismeretében tudja és elhatározza, megbosszulja apja halálát és porrá zúzza a Harkonnen házat. Mentális képességeinek köszönhetően ekkor változik át először – saját elméjében előrevetítve a jövőt – Muad’Dibbé, a sivatagi nép megmentőjévé.
11 – 12. Útnak indulás; Az adományozó első funkciója a leendő adomány
Jessica és Paul az életüket kockára téve, az arrakisi sivataggal ismerkedve eljutnak az első fremen csapatig, hogy menedékre leljenek. Paul első próbatétele a fremenek közt egy párharc, amiben bizonyíthatja rátermettségét, miután anyja harcmodora lenyűgözi a sivatag népéz. A fremenek között Jessica kihasználja a Missionaria Protectiva munkáját, a Bene Gesserit misszionáriusok tanításait a messiásról, aki kivezeti a fremeneket a sivatagból és megtorolja sérelmeiket. Emellett elkezdi kiképezni rendjének harcmodorára a fremeneket, hogy még a Saradukar katonákat is legyőzzék. Paul pedig a gerilla hadművelet kiépítésén dolgozik.
13 – 16. A hős reagálása; A varázseszköz elnyerése; Kalauzolás; Küzdelem
Paul tudomást szerez az Arrakeenben uralkodó, könyörtelen Harkonnen irányításról, megkezdi a tudatos támadás előkészítését.
Paul és anyja, Jessica átesnek a fremenek rituáléján, az Élet vizének elfogyasztásán. Jessica így a sivatagi nép Tisztelendő anyjává válik, hatalma és tudása a Bene Gesserit rendjének fejét, Gaius Helen Mohiamét is túlszárnyalja. Paul pedig ismét átváltozik, a messiás lesz belőle, aki elfogyasztva az Élet vizének mérgét, a fűszer segítségével túléli azt és tudata egyesül múlttal, jelennel, jövővel, férfi Bene Gesseritté, a Kwisatz Haderachá válik. Egyre közelebb kerül a látomásaiban megjövendölt zsarnokká, aki bár megmenti a fremeneket és átveszi a hatalmat, dzsihádjában 61 milliárd élelet vesz el. Azokét, akik nem akarják követni a szent Kwisatz Haderachot. Az út addig még hosszú: Paul, fremen hadseregével, immár homokféreg háton érkezik Arrakeenbe, hogy meglepje a Harkonneneket, a bolygóra érkező császárt, a Landstraadot, a navigátorokat és a Bene Gesseritteket. A könyörtelen összecsapásban könnyen felülkerekednek a Harkonnen és a Saradukar katonákon, hisz oldalukon harcolnak a Dűne igazi uralkodói, a férgek.
17-18. Megjelölés, majd Győzelem
Nem mindenki hős, aki homokférgeken lovagol, legalábbis az univerzum nem minden szegletében.
Míg Paulra a fremenek, köszönhetően anyja kiképzésének és a Bene Gesserittek évszázados vallás kiépítésének messiásként tekintenek, addig az ismert univerzum három pillére (Űrliga, Landstraad, Bene Gesserit) a természet megcsúfolására, egy korcs übermenschre tekintenek. Paul, a fűszerhasználat következtében minden valaha élt ember tudatával rendelkezik, miközben a gom-dzsabbar és az Élet vizének próbája után szinte halhatatlanná fejlesztette önmagát.
19 – 23. Baj vagy hiány megszüntetése; Visszafordulás; Üldözés; Megmenekülés; Felismeretlen megérkezés
Paul és serege győzedelmeskedik, aminek köszönhetően a fremenek veszik át a bolygó irányítását, akik vallási meggyőződéssel követik Muad’Dibet, megmentőjüket. Liet Kynes ökológiai tervei végre megvalósíthatóak lesznek, az élet az Arrakison pedig teljes változásnak indul – hála Paulnak.
24 – 26. Jogtalan követelés; Nehéz feladat; Megoldás
Természetesen az Arrakis feletti győzelem nem elég, mert Paul a látomásaiban megjövendölte, hogy minden bolygók uralkodója lesz, mert maga mellé állította a fremeneket és a fűszer feletti monopólium immár az övé. Ezt a három alappillér nem engedné, ezért Feyd Rautha Harkonnent, Vladimir unokaöccsét szabadítják Paulra. Aki élve kikerül kettejük párharcából, az lesz a bolygókormányzó. Paul teljesíti utolsó próbatételét is, így már semmi nem állhat útjába.
27. Felismerés
A párviadal után már Mohiam Tisztelendő Anyának is egyértelművé válik, mekkora hibát követett el, amikor nem gyilkolta meg a herceget a gom-dzsabbarral. Paul a megjövendölt Kwisatz Haderach, a messiás, aki előbb érkezett, ezért senki nem tudja irányítani. A Bene Gesseritek célja, miszerint a messiást uralva mentik meg az emberiséget a kipusztulástól, szertefoszlott.
28 – 30. Leleplezés; Büntetés
Feyd Reutha és a Harkonnen-ház vége.
29. Transzfiguráció
Paul, akinek már oly sok neve van és megannyi alakot öltött, hőstörténetének végéhez ér. Caladani hercegből, aki álmokban látta meg a jövőt, anyja kiképzésének és vallási dogmáinak köszönhetően Muad’Dib vált, az arrakisi fremenek megmentője. Az Élet vizének elfogyasztása után pedig Kwisatz Haderach-há, a megjövendölt messiássá vált. Győzelmének köszönhetően pedig Paddisah császárrá, az ismert univerzumok uralkodójává.31. Esküvő
Nincsen mese esküvő nélkül, de egy olyan politikai intrikákkal átszőtt történetben, mint a Dűne, ez sem happy end. Hogy ő legyen a császár, Paul névleg elveszi Irulan Corrino hercegnőt, IV. Shaddam lányát, aki így biztosítja számára a trónt. A három pilléren nyugvó Impérium megbukik, egyeduralkodója Paul lesz, aki egyszemélyben irányítja a fűszerkereskedelmet, fremenjeit pedig keresztes hadjáratra indítja, hogy gyilkoljanak le mindenkit a bolygókon, akik nem hajlandóak Muad’Dib seregéhez, szent küldetéséhez csatlakozni.
Paul Atreides tehát nem a fajnemesítő programtól válik hőssé, hanem a családját érő folyamatos tragédiák, az életére törő erők és anyja tanításának köszönhetően. Az egymást követő tesztek, támadások, majd pedig a fűszer képessé teszik, hogy lássa a jövőjét. Azt a jövőt, amit bármi áron elkerülne, mert 61 milliárd ember életébe kerül. Sorsát elkerülni nem tudja, mert akaratlanul válik messiásává az évezredek óta tartó fajnemesítésnek, aminek védelmére kegyetlen vallási fanatizmus épült ki. Hőstörténete pedig, ahogy családja tanmesévé válik, miszerint a pokolba vezető út is jószándékkal van kikövezve.
Már követed a Roboraptort, de mégis lemaradsz a legfrissebb kritikákról, hírekről? A Roboraptor hírlevél segít ebben! Hetente a postafiókodba küldi cikkeinket, hogy Te döntsd el, mit akarsz olvasni, ne a gépek.