Sean Murphy a Batman: A Fehér Lovagban alaposan felforgatta a Batman univerzumot. Joker Jack Napier néven jófiúvá vált, hogy olyan kérdésekre világítson rá, melyekről eddig nem beszélt senki Gothamban: Batman önjelölt igazságosztó ténykedésének dollármilliárdos kárairól és potenciális veszélyeiről. Az egyszeri olvasó azt hihette, innen nincs tovább, ezután mit lehetne mesélni Batmanről, ám Sean Murphy jópár el nem beszélt, vagy nem úgy elmesélt történetet tartogat még Gotham Sötét Lovagjáról – ezt bizonyítja a Murphyverzummá növekvő képregénysor jelenlegi darabja, A Fehér Lovag átka. Kritika.
A Fehér Lovagban is számos példát láthattunk a Batman-kánon alappillérének megingatására, elég csak Batman és Joker se veled-se nélküled párharcának felforgatására gondolni – bővebben az alábbi cikkben.
A kvázi folytatásban Sean Murphy azonban mélyebbre megy a kultikus pillanatokban és a Batman univerzum mérföldköveit jelentő eseményekben. Megidézi Barbara Gordon tolószékes balesetét, megadja Harley és Joker kapcsolatának az egészséges párkapcsolati légkör jellegét úgy, hogy nem teszi karakteridegenné Jokert, kvázi eredettörténetet teremt Gothamnek és az őt védő hősnek, ám a legfontosabb mindezek mellett mégis az, hogy Batmannek szembe kell nézni a bűnüldöző szerep terheivel, még annak árán is, hogy feladja erkölcsi határait.
A történet nem szorosan, de közvetlenül A Fehér Lovag eseményeinél veszi fel a fonalat. A Fehér Lovag átkában bár Joker visszakerült az Arkham neki járó tömlöcébe, nem nyugszik. Minden lehetőséget megragadva ismét halálos csapást mér Batmanre. Egy titkos rend tagjával, Azraellel szövetkezik, hogy segítsen neki leleplezni a Wayne-család hagyatékának megdöbbenető titkát. Joker ezt felhasználva akarja alaposan felforgatni Gotham történetének alapjait. A titok lelepleződését követően Batman válaszút elé érkezik: van-e joga a város védelmezőjének nevezni magát, ha ugyanazon az úton marad, amin eddig, vagy itt az idő, hogy megváltoztassa eszközeit? Döntésétől szerettei épsége függ.
Míg A Fehér Lovagban Batmant aggresszív, már-már állatias oldaláról ismertük meg, addig A Fehér Lovag átkában Murphy Bruce érzelmes, emberi oldalába enged betekintést – mintha Jack Napier/Joker-hajsza után most lenne ideje önmagára a hősnek, számot vetni az elmúlt időszak eseményekkel. Ennek mentén utal vissza Murphy Batman megosztottságára Gothamben – örülni kell-e egy olyan hős ténykedésének, aki után több zűr és mocsok marad, mint amennyit eltakarít? -, és rákényszeríti Bruce-t a kérdéssel való tényleges szembenézésre. A dilemma Batman munkamódszerére is kihatással van valamelyest: az előző kötetre jellemző gyors támadásokat és átgondolatlan odacsapásokat a megfontoltság, a nyomok értelmezésében való elmerülés, azaz a nyomozás váltja fel. Ezzel egyrészt Murphy megidézi Batman detektív oldalát, de ebben a történetben inkább a karakterábrázolás eszköze ez, semmint egy direkt tisztelgés a szuperhős képregényes múltja előtt. Egy olyan ember ábrázolását segíti, aki újraértékelni kényszerül eddigi tetteit. Murphy ennek mentén olyan, Batmantől idegen tetteket sző bele a sztoriba, mint a GTO megalapítása (ezzel legitimálva a szuperbűnüldözőket) vagy a Batman fegyverarzenál megosztása a rendőrséggel.
Murphy nem egy egyenes, törvényesített Batman fejlődési utat mutat be, hanem megmutatja a férfi tényleges lelki tusáját jelenlegi helyzete és múltja kapcsán.
Nem könnyű az út, végig ott van a feszültség, annak izgalma, hogy Bruce elbukik-e önmaga újraértelmezésében: mélyebbre süllyed-e rögeszmés bűnüldözésében, vagy felismeri, hogy egyedül nem lehet ő minden ártatlan felkent lovagja?
Némi spoiler következik A Fehér Lovag kötetből!
A kötet másik jelentős része Batman családjával való kapcsolata, és annak mérlege tétele, hogy a Batman-lét milyen hátránnyal van Barbarára, Jason Toddra (Robin), Gordonra, vagy akár az előző kötetben elhunyt Alfredre, de Harley-val való barátsága is idesorolható. Bruce Wayne ezeken a szereplőkön keresztül mutatja meg azt az oldalát, melyet eddig talán csak Alfred láthatott eddig: az elesett, célt vesztett és útját nem találó esendő embert. A folyamatos segítségkérés, már-már könyörgés, mellyel folyamatosan felkeresi Harleyt, Toddért és Barbaráért érzett felelősség kimondása, vagy az Azrael elleni harcban elhunyt barátok nyilvános megsiratása – olyan közeli, már-már intim pillanatok ezek, amelyeket ritkán látunk Batmanből. Belső vívódásait Murphy érzelemgazdag arckifejezései és Matt Hollingsworth színei képesek a pillanat valóságát átadni.
A Fehér Lovag átka ebből a mélységből és identitásválságból építi fel új Batmanjét. Azt a Bruce-t, aki önnön jogán Gotham lovagja, nem az az alak, aki ilyen vagy olyan alapon formált jogot erre.
Sorra dönti le szuper alteregójához köthető tabukat és szokásokat, hogy ezzel bizonyítsa, nem ez teszi hőssé, hanem az, ahogyan érez és bánik az emberekkel.
Első ránézésre ez a folytatás olyan volt, amire nem feltétlen volt szükség, de mégis örülünk, hogy létezik. Sőt, A Fehér Lovag átka csak ezután válik igazán érdekessé. Ezzel a karakterúttal Murphy nem csak a Batman imázst rombolja le, és teszi új alapokra, hanem számtalan új kérdést is nyit: Milyen lesz Gotham az új Batman védelme alatt? Sean Murphy többször bizonyította, hogy érti és tudja is, hogyan lehet újraformálni egy 80 éves, már-már kőbevésett toposzokkal rendelkező univerzumot, egy olyan ikont, mint amilyen Batman. Érdemes követni, hiszen régen láttunk ilyet a Batman képregényekben.
Már követed a Roboraptort, de mégis lemaradsz a legfrissebb kritikákról, hírekről? A Roboraptor hírlevél segít ebben! Hetente a postafiókodba küldi cikkeinket, hogy Te döntsd el, mit akarsz olvasni, ne a gépek.
