A Nagy Budapesti Zombiapokalipszis Igaz és Hiteles Története után ismét egy saját, folytatásos történettel jelentkezik a Roboraptor szerkesztősége. Ezúttal azonban a galaxis egy távoli csücskébe kalauzoljuk el az olvasót a nyár folyamán vasárnaponként megjelenő epizódokban. A Toto kalandjainak aktuális fordulatairól minden héten a legénység egy másik tagja fog beszámolni naplóbejegyzésében.
https://www.youtube.com/watch?v=FgsRDtDiO0o
Zsótér a hajónaplónak: Csillagidő 2818. július 23-a, szombat.
Szép, jó reggelt RoboTrans!
A helyetekben nem csodálkoznék, ha az út végére kiszáradt ajakú, magukban mammogó űrhajósok ténferegnének a Totón. Bár a bioritmus-szabályzó minden percünket megtervezi, de attól még borzasztó, hogy folyton dumál a fejemben. Egy napja keltem fel a krióból, de már most utálom! Még azért a pénzért sem éri meg, amit fizettek. Jó, azért kicsit megéri. Rendben, ha benne van a szerződésben, hogy gondolatban egy fém karkötőhöz kell beszélnünk minden nap kb. két óránként, ami cserébe visszapofázik, csinálom, de majd ne lepődjetek meg, ha idővel kicsit unottabb és kedvetlenebb leszek! Nem is biztos, hogy egyáltalán sok mesélni valóm lesz. De oké, nem leszek igazságtalan, mert tényleg elég jó ritmust ad amúgy a napnak (ugye ez benne is van a nevében). Szóval működik! Halkan jegyzem meg, hogy azt azért nem értem, hogy minek kell ezeket beolvasni, ha a kütyü amúgy is elmenti az adataimat, de akkor mondom mit írt ki:
ÚJ JELZÉS:
JÓ REGGELT ZSÓTÉR NAVIGÁCIÓS TISZT!
ROBOTPILÓTA: AKTÍV – Üdvözlégy Sherlock, malaszttal teljes!
RENDSZER: AKTÍV – Áldott vagy te a MI-k között!
IRÁNYKOORDINÁTÁK: 2,355k zh/kpg; 45,78 zh/kpg – Ezeket a számokat senki nem érti a hajón rajtam kívül.
SEBESSÉG: 6#OO – UTAZÓSEBESSÉG – Ezeket se. A lényeg: jó felé és jó sebességgel megyünk.
BELSŐ BEJÖVŐ ÜZENETEK: NINCS.
KÜLSŐ BEJÖVŐ ÜZENETEK: NINCS.
Ébredés ideje: 06:00 – Képtelenség lett volna nem felkelni rá.
Alvásmennyiség: ELÉGSÉGES 6H – O.K. – Mondjuk én pont nem így érzem.
Hidratáltság: ALACSONY 32 % – JAVASLAT: hidratálás – Kösz, baszdmeg.
Életfunkciók (VÉRnyomás, PErcenkénti LEvegővétel, AGYi ativitás): MEGFELELŐEK – Azért erre így 42 évesen azért kicsit büszke vagyok!
A KÖVETKEZŐ JELZÉS TÍZ PERC MÚLVA VÁRHATÓ. – Alig várom!
Földi idő szerint csak nyolc órája másztunk ki a hibernációs kamrából, és miután kiderült, hogy tényleg semmi igazi, ehető, étel-szerű dolog nincs a hajón, annyira felhúztam magam, hogy nem figyeltem oda és véletlenül belekortyoltam egy kávéba, amit elém rakott az ellátmányozási tiszt, aki egyben a szakács is volt. Pedig a férjem halála óta nem kávéztam. Előtte imádtam, sok tejjel, vanília cukorral és egy egészen kevés fahéjjal. A mai napig nem jöttem rá, hogy hogy csinálta, de Andris olyan jól tudta kikeverni az arányokat, hogy úgy voltam vele, hogy ha a szerelem sem tart örökké, akkor ne tartson örökké az sem, amiről minden reggel ő jutna eszembe.
Bocsánat! Gondolom senki sem kíváncsi a RoboTransnál arra, ahogy egy öreg buzi kesereg a halott férje után, de a lényeg: a hajó legtöbb felszerelését igyekeztünk kicserélni az évek alatt, de a kávéfőzőt még mindig nem sikerült. Oké, mondjuk én tényleg nem kávéztam. Bedobtam egy-két kétszersültet némi zöldséggel, de sietnem kellett a hídra. Hamar ott hagytam a többieket, a robotpilóta ugyanis jelzett, hogy előre nem kiszámítható akadályt észlelt maga előtt 56,9989n zh/kpg; 998,4b zh/kpg –nél, de csak egy kisebb meteorövön kellett keresztülmennünk. Ja, de hát ezt tegnap már elmondtam! Bocsi, srácok!
ÚJ JELZÉS:
Higiénia állapota: EGYNAPOS – JAVASLAT: tisztálkodás.
KÉSZÜLJÖN FEL A TISZTÁLKODÁSRA! A KÖVETKEZŐ JELZÉS TÍZ PERC MÚLVA VÁRHATÓ.
Nem hiszem el! Nincs víz! Tegnap még működött ez a szar! Nem ellenőriztük volna a víztározót? Gondolkodtatok már ott a RoboTrans-nál azon, hogy fürdünk mi űrhajósok? Sherlock elvileg minden reggel friss, előre benedvesített törlőkendőt készít be egy tárolórekeszbe a fürdőkabinban. Törlőkendőkkel fürdünk, ameddig a küldetés tart. Minden reggel és este! Már ha lenne víz, ugye! A 0. szinten, a hajó hasában egy víztározótartályba kicsivel több, mint 3000 litert hoztunk magunkkal, viszont spórolnunk kell a vele, hiszen minden, amihez víz kell ugyanazt a 3000 litert használja. Ami a leggázabb az egészben, hogy az a víz, amivel a törölközőn keresztül az arcomat mosnám, simán lehet, hogy korábban valaki vizelete volt, esetleg alaplé egy zöldségleveshez, vagy megjárta már valakinek az orrlyukát, seggét, pináját vagy makkját. A rendszer ugyan nem egyszerre hasznosítja újra mind a 3000 litert, de azért nagy a valószínűsége, hogy például a kapitány úr farka és az én hónaljam ilyen formában már találkoztak legalább egyszer, hogy másról ne is beszéljek.
ÚJ JELZÉS:
Reggeli: 06:30 – JAVASLAT: maximum 700 kalória.
A KÖVETKEZŐ JELZÉS HARMINC PERC MÚLVA VÁRHATÓ.
Bocsi srácok, de a reggeli az szent, nem fogok közben nektek dumálni. Változatlanul nincsen tojás.
ÚJ JELZÉS:
Munkakezdés: 07:00
FELADATLISTA:
– iránykoordináták ellenőrzése
– sebesség ellenőrzése
– navigációs térkép ellenőrzése
A KÖVETKEZŐ JELZÉS KÉT ÓRA MÚLVA VÁRHATÓ.
Reggelinél alig vártam, hogy végre újra egyedül legyek. Mindenki ki volt akadva és hisztizett, mivel másnál sem működött a vizes blokk. Az ellátmányozási tiszt és M_AT.E már vizsgálják a problémát.
A híd a hajó legnyugodtabb része. Szerencsére M_AT.E-n és a kapitányon kívül nem sokan fordulnak meg itt, ha nem muszáj. M_AT.E is főleg le és felszállásnál segédkezik. Igaz, hogy néha jól jön, de én már rég lecseréltem volna. Egy baromi régi An-YD9-es modell, de a kapitány ragaszkodott hozzá, hogy megtartsuk. Azt mondta, így költséghatékony. Sok döntésével nem értek egyet, de kétségtelen, hogy a pénzhez ahhoz kurvára ért. A Totót is valamilyen ügyes pénzügyi trükkel játszotta át a saját kezünkre. Hét éve még csak mi voltunk hárman: M_AT.E, a kapitány és én. Egy LEOPARDON 10-essel szállítottunk ezt-azt a TRAPPIST1-rendszerbe. Szépen nőttek a bevételek, de egyre keményebb helyekre kellett elhajóznunk. Már nem csak egyszerű fuvarokat csináltunk. Eleinte kalandvágyó űrturistákat vittünk ide-oda a Karpassziai-övön, aztán jöttek a magánszervezésű kiruccanások a Zelko4-rendszerbe, végül a mostanihoz hasonló tudományos expedíciókat vittünk mindenfelé a világvége és Isten segglyuka között. A Gran Torinóval (azaz a Totóval) ez lesz a 23. ilyen utunk, de most dolgozunk először nektek.
A jelenlegi sebesség mellett legalább három nap lesz az út az Atlantis-rendszerbe, hogy ott aztán leparkoljunk Dracaryson, amin állítólag van valami törzsi társadalom. Legalábbis erről magyarázott kitartóan, de kurva unalmasan a xenolingvisztika szakértő az exobilógus csajnak, aki cserébe valamilyen, csak a Grabovoj-ködben honos lényekről beszélt hosszasan és szintén kurva unalmasan.
Most egy kicsivel nagyobb meteor örvényen megyünk keresztül, mint tegnap de a robotpilóta még ezt is kezeli. Szóval a Totó tartja az utazósebességet. Remélem, a vizes blokk hamar megjavul.
AZONNALI JELZÉS (08:13) BECSÁGH KAPITÁNYTÓL: „Mindenki a hídra. Most.” – Szerencsére nekem sehova nem kell mennem.
A kapitány lépett be elsőként. Akkor láttam ennyire feldúltnak utoljára, mikor Hartexen a kalózok majdnem levágták a heréinket, pontosabban az övét, mivel nekem már akkor sem voltak meg, de ez egy hosszú történet.
Pár perccel később M_AT.E követte, egy enyhén pocakos, meztelen csávóval az oldalán, akiről csöpögött a víz. Kérdőn néztem a kapitányra, de ő válasz helyett beleszólt a bio-ba:
– Ellátmányozási tiszt, hozza már azt az overált, tíz perce kértem!
– Tényleg nem szükséges kapitány úr, jól érzem így magam! – mondta a férfi és mosolygott.
– Ugyan, nem akarom, hogy megfázzon! – mosolygott vissza rá a kapitány kényelmetlenül.
Lassan mindenki megérkezett. A medikus csaj egy medi-ládát húzott maga után. Szegénykém biztosan azt remélte, hogy valami vészhelyzet van, mivel túl sok egészségügyi para szerencsére nem szokott történni az ilyen utakon. Mindenki a pocakos férfit nézte. Egyértelműen volt benne valami furcsa.
A kapitány megköszörülte a torkát, sóhajtott és halkan, de határozottan beszélni kezdett.
– Hölgyek, urak, nem fogok köntörfalazni, van egy potyautasunk, ráadásul nem is akárki.
Ekkor befutott az ellátmányozási tiszt két különböző méretű RoboTransos overállal, egy törölközővel és megállt a férfival szemben.
– Ez egy X-es, ez pedig XL-es, felség. – A meztelen férfi nevetett és elvette a törölközőt, zavartalanul megszárogatta magát, aztán az egyik overálért nyúlt. Az egész teste csillogott, de már nem a víztől, a bőre ragyogott halványan. Öltözés közben oldalra fordult, akkor láttam meg, hogy fülei alatt két kopoltyú-szerű nyílás pulzált.
– Bemutatom II. Róbert herceget, a Barátságost, a Marinakkádiai Királyság trónörökösét. – Látszott a kapitányon, hogy kényelmetlenül érzi magát, minden gesztusa erőltetettnek hatott és úgy általában baromi kínos neki a szituáció. Megértem.
Mert mit keres itt a Marinakkádiai Királyság trónörököse szülőbolygójától, a Swexustól több ezer milliárd parsecre? A bolygót ráadásul szinte teljesen víz borítja, azt hiszem csak alig egy százaléka szárazföld. Hogy maradt életben ennyi ideig a mélyűrben? A swexunoidok hasonló evolúción mentek keresztül, mint mi a Földön úgy tanultam, és tényleg elég hasonlóan is néznének ki, ha nem lenne kopoltyújuk, amivel kiválóan alkalmazkodtak a vízi élethez. Ráadásul a Marinakkádiai Királyság számtalan területhódító háborút indít a külső űrben még a mai napig is. Bárhova mehetett volna a birodalmukban, de neki pont a Totóra kellett jönnie. Annyi területük van, amennyi a Naprendszer összes lakott bolygójának együttvéve nincsen. Gondolom nektek nem kell bemutatni a RoboTrans legnagyobb befektetőjét. Tavaly valami hatvannégy terramillió kreditet pumpáltak a vállalatba ha jól emlékszem, és még többet vettek ki belőle. Büszke, ősi, agresszív és kibaszott gazdag faj.
Róbert herceg mosolygott.
– Szeretne pár szót szólni a legénységhez herceg? – kérdezte nyájasan a kapitány.
– Tudja, a mi népünk nem szívesen hord ruhát, de igaza van, tényleg melegebb van így! Nagyon szép overál! Köszönöm! – mondta a herceg a Galaktikus Egység Nyelvén és a híd ablaküvegében nézegette magát.
– Akkor megengedi, hogy folytassam?
– Parancsoljon!
– Szóval Róbert herceget a víztározóban találtuk meg. Egy ideje már velünk utazott. A Totó vízszűrője viszont csak most érzékelte, hogy – ne haragudjon, felség – valami szennyeződés van a tartályban.
– Ugyan, ne vicceljen, folytassa csak!
– Sherlock hajnalban leállította a vízadagolókat, miután a víztartály saját rendszere jelezte neki a hibát. Ezért nem tudtak reggel fürdeni. A herceg már egy ideje nem evett, ezért nagyon sajnálja, hogy tegnap megette az összes tojást.
– Ne haragudjanak, de mi swexunoidok nem nagyon tudunk más földi eredetű ételt megemészteni.
– Semmi gond, örülök, ha ízlett!
– Azt azért nem mondtam! – jelentette ki határozottan a herceg. Picit kis is tágultak a kopoltyúi. Mindenkinek arcára fagyott a kelletlen mosoly. A Marinakkádiai Királyság trónörökösének nem ízlett a Totó fedélzetén található főtt tojás. Diplomáciai botrányt követő emberiség ellenes propaganda széles e galaxisban, és néhány ezer év fegyház várhat az egész legénységre.
– Csak vicceltem! – mondta a herceg és harsány kacagásban tört ki. Nagyon jó fej csávó, imádom. A kapitány újra mosolyra húzta a száját.
– Van kérdésük? – nézett a többiekre.
– Felség! – szólalt meg az exobiológus spiné. – Hogy került a hajóra?
– Ha hiszi, ha nem, sejtelmem sincsen – mosolygott a herceg.
– Köszönöm.
– Ha nincs több kérdésük, engedélyt kérek a kapitány úrtól elhagyni a hidat.
– Az engedélyt megadom, M_AT.E kísérd el a herceget a lakosztályába és alakíts át egy búvárruhát ha huzamosabb ideig a szárazföldön kellene maradnia. – Mivel a Totón nincs gyanús körülmények között érkező hercegek számára fenntartott lakosztály, a kapitány alighanem az egyik raktárra gondolhatott. M_AT.E és a herceg kisétáltak a teremből. Bent csak a csend maradt és a zavarodottság. A kapitány összekulcsolta maga mögött a kezeit, megköszörülte a torkát és halkan megszólalt.
– Mivel a királyság munkaadónk legfontosabb üzleti partnere, a herceg kiemelt fontosságú diplomáciai kapcsolatnak számít. A rejtélyt, hogy a herceg hogyan került a hajóra, mi itt nem fogjuk tudni megoldani, ugyanakkor annak érdekében, hogy ez minél előbb kiderüljön, sajnálattal kell közölnöm önökkel, hogy vissza kell fordulnunk. Remélem, megértik.
Ha valaki leejtett volna egy gombostűt, azt is hallottuk volna. Lélegzetvisszafojtva próbáltuk volna megemészteni az elhangzottakat, ha a bioritmus szabályzóink nem sugározzák egyszerre ugyanazt az üzenetet az agyunkba:
ÚJ JELZÉS:
VÉSZHELYZETI PROTOKOLL AKTÍV!
HIBALISTA:
– magas erősségű vízszivárgás a 0.szinten – JAVASLAT: NINCS.
– tűz a csillagreaktor-magban a 3. szinten – JAVASLAT: NINCS.
– egyes turbina leállt – JAVASLAT: NINCS.
– kettes turbina leállt – JAVASLAT: NINCS.
– hármas turbina leállt – JAVASLAT: NINCS.
– négyes turbina leállt – JAVASLAT: NINCS.
ROBOTPILÓTA: INAKTÍV
RENDSZER: INAKTÍV
IRÁNYKOORDINÁTÁK: 0 zh/kpg; 0 zh/kpg
SEBESSÉG: 0#####00#
A KÖVETKEZŐ JELZÉS IDEJE NEM MEGHATÁROZOTT!
Kedves RoboTrans!
Elvesztettük az irányítást a hajó felett.
Már követed a Roboraptort, de mégis lemaradsz a legfrissebb kritikákról, hírekről? A Roboraptor hírlevél segít ebben! Hetente a postafiókodba küldi cikkeinket, hogy Te döntsd el, mit akarsz olvasni, ne a gépek.
