Legyen szó bármilyen fiktív történetről, amelyet könyvben olvasunk, vagy filmen látunk, abban a kitalált világban is szinte biztosan léteznek könyvek. Az odavetett félmondatokban említett művektől egészen a történet cselekményét alakítókig érdekesebbnél érdekesebb kötetekről van szó, ezért most listába szedtük, melyiket olvasnánk szívesen.
Nem volt egyszerű dönteni, mi kerüljön fel a listára, hiszen ha engedek a bennem élő kultúrsznobnak, nem maradhatott volna ki például A rózsa nevében szereplő halálos kódex. Néhány könyv esetében egyszerűen kétségeim voltak, hová is soroljam őket, mint a Necronomicon esetén, mely H. P. Lovecraft műveiben gyakran szerepel, ismerünk belőle részleteket, és a műfajon belül még sok további regényben is felbukkan, de tartalma mindig homályos maradt. Viszont Lovecraft később megjelentetett egy Necronomicon című kötet, amely azonban nem egyezik meg azzal a varázskönyvvel, ami műveiben feltűnik. Tehát nehéz eldönteni, hogy az ilyen félig fiktív könyveknek hol a helye. Ezen túlmenően ha egy szerzőnek több kitalált mű is fűződik a nevéhez, kénytelen voltam egyet választani, bármilyen szívesen is olvasnám A Roxfort történetét, Dumbledore életrajzát Rita Vitrol tollából, vagy bármelyik Gilderoy Lockhart-remeket, a Harry Potter-sorozatból is csak egy kötet került a listára.
1. George McFly: A Match Made in Space (Vissza a jövőbe, 1985)
A mű keletkezésének körülményeit azt hiszem, mind ismerjük. A borítón olvasható leírás alapján McFly regénye Raylene és Roger egymásra találásáról szól, melyben nagy szerepe van a Culvan bolygóról érkezett Garth D’Vade-nek. Raylene szíve a történet kezdetén még másé – ha tippelnem kéne, valami Kleivin Calné, de a borítón is látható űrbéli látogató segítségével Roger mégis meghódíthatja szerelmét. Vajon mi lehetett az az incidens Roger múltjában, amiért fél közeledni a nőkhöz? Raylene-t valódi érzelmek fűzik szerelméhez, vagy csak rajongás, amit összekever a szerelemmel? Honnan érkezett a titoktatos Garth D’Vade és mi lehet a valódi küldetése? Megannyi izgalmas kérdés, mely George McFly könyvét az egyik, ha nem a legjobb fiktív romantikus sci-fi regényévé teszi.
2. Roberta Sparrow: Az időutazás története (Donnie Darko, 2001)
Maga a mű, ellentétben azzal, amit a magyar címe sugall – az eredi cím: The Philosophy of Time Travel, nem tudományos munka: inkább afféle spirituális-ezoterikus kiadványokhoz hasonlít, melyek tényként közlik a feltételezéseiket. Még ha nem is tudunk maradéktalanul hinni a mű téziseiben, mindenképpen elgondolkodtató a tangens univerzum elmélete, és lehetséges kimenetelei. Eddig cáfolat sem érkezett az műről, bár ez természetesen annak is betudható, hogy tudományos berkekben nem vették komolyan a visszavonult gimnáziumi fizikatanárnő vízióit. Mindenesetre az előszóból kiderül, hogy Sparrownak meggyőződése volt, hogy amit könyvében leírt, az előbb-utóbb meg fog történni:
E rövid kötet célja nem más, mint hogy egyszerű és közvetlen útmutatóként szolgáljon a nagy veszedelem idején.
Azért imádkozom, hogy mindez csupán fikció legyen.
Ha mégsem az lenne, érted imádkozom, aki e könyvet olvasod.
Ha még életben leszek, amikor a következő oldalakon bemutatott események megtörténnek, remélem megtalálsz engem, mielőtt túl késő lenne.
Roberta Ann Sparrow
1944. október
A tangens univerzum akkor jön létre, amikor az idő – egyébként stabil szerkezete – megsérül. Ezek az alternatív valóságok rendkívül instabilak, néhány héten belül összeomlanak. Amikor ez bekövetkezik, fekete lyuk keletkezik az elsődleges valóságban, mely képes lehet akár minden létezőt elpusztítani.
Az emberiség megmenekülését csak az Élő Vevő képes biztosítani. Hogy hogyan és miért kerül kiválasztásra Élő Vevőnek az adott személy, ismeretlen. Amit tudunk, hogy tangens univerzum létrejöttének első jele az Artifact megjelenése, mely az Élő Vevő közelében bukkan fel, vagy fontos kapcsolatban van az Artifacttal, mely többnyire egy fémből készült tárgy. Megjelenése a Föld adott pontján, ellentmond minden logikának, de később az Élő Vevő segítségével az Artifact visszajut az elsődleges univerzumba. Az Élő Vevőt a tangens univerzum negyedik dimenziós képességekkel ruházza fel, mint a telekinézis, agykontroll, emberfeletti testi erő, vagy pl. a tűz- és vízmágia. Akik közel állnak az Élő Vevőhöz, vagyis a Manipulált Élők, befolyásolhatják őt, és mindent megtesznek, hogy rávegyék őt a küldetés véghezvitelére, gyakran irracionálisan, erőszakosan viselkednek. Ezzel szemben a Manipulált Holt személye még az Élő Vevőnél is nagyobb erőkkel bír, befolyásolhatja az időt, és az Élő vevőt, felállít egy csapdát, melynek lényege, hogy az Élő Vevő mindenképp végrehajtsa a küldetést, mielőtt a tangens univerzum magába roskad. Ezeken túl pedig az Élő Vevőt különböző furcsa álmok, hallucinációk és látomások kínozzák.
Bár a Manipuláltak később nem emlékeznek a tangens univerzumban történetekre, álmukban kísérti őket. Mindezen szörnyűségek okkal történnek. Az időutazás története a fent leírtakat tárgyalja, így érdekfeszítő olvasmány akkor is, ha Roberta Sparrow hatalmasat tévedett, azonban főként akkor, ha ráérzett, hogyan működik a negyedik dimenzió.
3. Libatius Tinctor: Bájitaltan haladóknak (J. K. Rowling: Harry Potter és a Félvér Herceg, 2005) – „Ez a könyv a Félvér Herceg tulajdona!”
Ha megadatna egy délután a Roxfort könyvtárában, bizonyára sok érdekes adalékkal szolgálna számunkra, ha kezünkbe vennénk Bathilda Bircsók A mágia története című művét, azonban mi lehetne izgalmasabb, mint egy olyan kötet, mely alapján el lehet készíteni akár az Élő Halál Eszenciáját is. A szerző, Libatius Tinctor az egyik legelismertebb bájitalkészítő a világon, a brazíliai Castelobruxo mágusiskola büszkesége, akinek nevéhez további két fontos kiadvány is fűződik: a Legyen ünnep a bájitalkészítés! és az Ázsiai ellenmérgek. Nekem persze a Bájitaltan haladóknak egy konkrét példánya áll az érdeklődésem középpontjában: a szóban forgó kötetet a magát Félvér Hercegnek nevező egykori roxforti diák látta el jegyzetekkel, akinek különös érzéke volt a a bájitalokhoz. A tankönyvön meglátszik, hogy sokat forgatták és kísérleteztek a benne található főzetekkel. A lapszéleken viszont nem csak a bájitalokhoz kapcsolódó utasításokat, hanem más jegyzeteket is találunk, mint például a Sectumsempra vagy a Levicorpus átkot, melyek a Félvér Herceg saját találmányai. Sajnos ennek a példánynak az utolsó ismert helye a Szükség Szobája volt, így a kötet nagy valószínűséggel ugyanúgy odaveszett a táltostűzben, mint Hollóháti Hedvig diadémja.
4. The Incomplete History of Secret Organizations (A Series of Unfortunate Events, 2017– )
A balszerencse áradása kivételes ifjúsági regénysorozat, melyből tavaly készült egy Netflix-es adaptáció. A készítők nagyban továbbgondolták, és kiegészítették Lemony Snicket-történetét. A sorozat a Baudelaire-testvérek viszontagságait meséli el. Attól kezdve, hogy szüleiket elveszítik egy tűzvészben, különböző ismeretlen – mégis mind érdekes, és különc – felnőttek gyámsága alá kerülnek, majd egy szigorított bentlakásos iskolába. Mindemellett végig a nyomukban van a végtelenségig megátalkodott, gátlástalan, dilettáns, és öntelt Olaf gróf. A történetből az is kiderült, hogy a Baudelaire-szülők egy titkos társaságnak a tagjai, ahogy Montgomery Montgomery és Josephine néni is, illetve maga az elbeszélő, Lemony Snicket. A Netflix-sorozat második évadában több is kiderül a Volunteer Fire Departmentről.
A The Incomplete History of Secret Organizations című vaskos kötetben a titkos társaság történetét, különböző találmányok leírását, kódolt üzeneteik kulcsát olvashatjuk. Megtudhatjuk belőle, hogy a V.F.D. történetében bekövetkezett egy nézetkülönbségből adódó szakadás: a társaság két táborra, a tűzoltókra és tűzgyújtókra oszlott.
Zavarba ejtő érzés, amikor annyi rejtély és megválaszolatlan kérdés itat át egy történetet, és mindenre ott van a válasz abban a kötetben, amelytől a szereplők – velük együtt pedig a Nézők is – gyakran egy karnyújtásnyira vannak, aztán mégis elsodorja őket a cselekmény. Amikor pedig véletlenül bepillantást nyernének a titkokba a könyv által, egy percre sem enged a történet belelapozni. Ez majdnem olyan elkeserítő, akár az árvák folyamatos balszerencséje.
5. Galaxis Útikalauz Stopposoknak (2005)
Egy ilyen listán mindenképpen előkelő helyen kellene szerepelnie az Enciklopédia Galacticának, azonban különböző okokból mégis kiszorította innen modernebb verziója. De beszéljen helyettünk maga a könyv: Ez a könyv nem csupán hallatlanul figyelemreméltó, hanem elképesztően sikeres is. Népszerűbb, mint a Mennyei Házi Mindentudó, jobban fogy, mint a Hatvanhárom További Figura Súlytalanság Esetére című illusztrált kiadvány, és ellentmondásosabb, mint Oolon Coluphid filozófiai bombaként robbanó trilógiája: a Hol Tévedett Isten, a Még Néhány Isten Legsúlyosabb Tévedéseiből és a Végül Is Kicsoda Ez Az Isten Egyáltalán? A Galaxis Külső Peremének néhány liberálisabb civilizációja számára a Galaxis Útikalauz már kiszorította a hatalmas Encyclopaedia Galacticát, s egyedül tölti be az összes tudás és bölcsesség tárházának szerepét, mert noha sok benne a hézag, és tele van kétes, de legalábbis üvöltően pontatlan adattal, két fontos vonatkozásban felülmúlja kevésbé szárnyaló elődjét. Egyrészt némileg olcsóbb. Másrészt borítóján a következő szavak láthatók, szép nagy betűkkel szedve: NE ESS PÁNIKBA!
6. Jedi kódexek (Star Wars: Az utolsó Jedik, 2017)
Az ősi, „szent” Jedi szövegeket tartalmazó kötetek, amelyeket Rey felfedezett Ahch-To szigetén az uneti fában – ebből a fajta fából készült többek között Chirrut Îmwe harcibotja, és ilyen fa állt a coruscanti Jedi Templom előtt is – nem csak azért különlegesek, mert az ősi Jedi-tanokat tartalmazzák. Azért is egyedülállóak, mivel ez a mi galaxisunkban még továbbra is népszerű papír alapú médium elég ritkán bukkan fel a Star Wars-kánon filmjeiben. A fő információhordozók inkább digitálisak, droidok memóriái, űrpendriveok, űrmerevlemezek, holocronok, stb.
Tudomásunk szerint az Ossus bolygón, egészen a régi sith háborúkig működött a Nagy Jedi Könyvtár, azonban az ossusi csata elvesztése az ottani Jedi Akadémia elestét és a könyvtár végét jelentette. A könyvtár anyagát, mely térképeket, Jedi- és Sith-nyilvántartásokat, tudományos iratokat, és sok más Jedi-szöveget tartalmazott, ezután telepítették át Coruscantra. A Jedi könyvtárak csak a rend tagjai, vagy kizárólag mesterek számára voltak elérhetőek. Amikor a Birodalom átvette a hatalmat a galaxisban, elpusztított minden kezébe kerülő ismeretanyagot, amit csak a rend felhalmozott. Az Ahch-to szigetén őrzött néhány kötet származási helye egyelőre ismeretlen, de az biztos, hogy Luke Skywalker Jedi Mester maga gyűjtötte össze azokat. Utolsó ismert helyük pedig az Ezeréves Sólyom egyik rekesze. Lehetséges, hogy ezek az utolsó kötetek, amelyek nem estek áldozatul a Birodalom pusztításának? Azt is rebesgetik, hogy talán az a részlet, amit a trailerben is láthattunk, a Whill Krónikák egyikének a része, amelyek az egész galaxis, így tehát a Jedik történetét is magukban foglalják.
Miután Yoda szelleme elpusztítja a fakönyvtárat egy villámmal, azt mondja Luke-nak:
That library contained nothing that the girl, Rey does not already possess.
Vagyis semmi olyan nem pusztult el a könyvtárral, aminek Rey ne lenne birtokában. Ezt természetesen többféleképpen is érthetjük, hiszen Rey addigra már felpakolta a könyveket, tehát fizikailag tényleg nem pusztult el semmi, viszont érthetjük képletesen is. Vagyis Rey tudása már megvan ahhoz, hogy Jedivé váljon, csak képeznie kell magát. Reménykedhetünk vajon, hogy a IX. epizódból kiderül majd valami a kódexekről (vagy úgy általában bármiről)?
7. Cuj Pen: Az elágazó ösvények kertje (Jorge Luis Borges: Az elágazó ösvények kertje, 1941)
Nehéz kategorizálni Borges írásait: a mágikus realista, filozofikus, fantasybe hajló műveiben visszatérő témák a tükrök, labirintusok, mindenféle vallás, kitalált személyek és helyek, maga az idő és természetesen az álmok. A különböző motívumok összeolvadnak a műveiben, és különös, egyedi hangulatot teremtenek. Borges történeteiben maguk a könyvek is különleges szerepet töltenek be: egyik legismertebb és leginspirálóbb műve a Bábeli könyvtár is egy végtelen könyvtárat jelenít meg, mely sokakat inspirált. Talán a legismertebb, hogy Umberto Eco A rózsa nevében Borges-könyvtáráról mintázta a kolostorbélit, melynek vezetőjét Burgosi Jorge-nak keresztelte.
Az elágazó ösvények kertje című novella egyszerre szól a háború groteszkségéről, és az idő természetéről. Főhősünk meglátogatja Stephen Albertet, az elismert sinológust, aki – talán – összetéveszti egy ismerősével, és beinvitálja otthonába.
Beléptünk a keleti és nyugati könyvekkel teli könyvtárba. Sárga selyemkötésben felismertem az Elveszett Enciklopédia néhány kézírásos kötetét, amelyet a Dicsőséges Dinasztia Harmadik Császára szerkesztett, s amely sohasem került nyomdába.
Elveszett Enciklopédia? Borges igazán tudott bánni a szavakkal, de nála megszokott is, hogy a legtöbb dolog rejtélyes, titkos, elveszett, ami után hiába vágyódnak a szereplők, és az olvasók.
Stephen Albert megismerteti velünk Cuj Pen történetét, akinek titkát is sikerült megfejtenie: a tudós ember – asztronómus, asztrológus, filológus, költő, kalligráfus, és kiváló sakkozó – egyszer csak felhagyott a tudomány, és hivatásának, a kormányzóságnak művelésével és elvonult a világ elől. Tizenhárom évet töltött a Tiszta Magány Pavilonjában, és a külvilággal csak annyit közölt: könyvet írok. Máskor pedig azt mondta: labirintust szerkesztek. Halálát követően örökösei hiába keresték a labirintust, vagy akár csak a tervrajzait, illetve a könyvet. Semmi mást nem találtak, csak zavaros történeteket: egy kéziratot, melyet képtelenség rekonstruálni.
Stephen Albert úgy gondolja, a labirintus és a regény egy és ugyanaz, amire addig senki sem gondolt. Szerinte Cuj Pen nagy műve magát az időt szimbolizálja: „Az elágazó ösvények kertje hatalmas rejtvény vagy allegória, amelynek témája az idő; e rejtett oknál fogva tilos kimondani a nevét. Mindig el kell kerülni egy szó kimondását, oda nem illő hasonlatokhoz és nyilvánvaló körülíráshoz kell folyamodni: ez talán a legnyomatékosabb módja a rámutatásnak. Ezt a csavaros módszert használta szívesen a körmönfont Cuj Pen a kimenthetetlen regény minden egyes kacskaringójában. (…) Az idők végtelen sorában hitt; szétágazó, összefutó és párhuzamos idők szédítő és növekvő hálózatában. Az egymáshoz közeledő, elágazó, megszakadó vagy évszázadokon át egymást elkerülő időknek ez a szövevénye minden lehetőséget kimerít.”
Ennek a történetnek számomra a legelkeserítőbb üzenete, amit a Stephen Albert által felfedezett Cuj Pen-feljegyzés hordoz az Olvasók számára: Az elágazó ösvények kertjét ráhagyom a különböző jövőkre (nem mindre). Ezek szerint a „mi jövőnk” egy olyan idősík – Cuj Pen értelmezése szerint, amelyben Az elágazó ösvények kertje nem létezik. Mi élünk a „nem mind” egyikében.
8. Adam Ewing csendes-óceáni naplója (Felhőatlasz, 2012)
Adam Ewing története egy a sok közül, melyet az emberi gonoszság, a szerelem, és a morális dilemmák örök érvényű témái tartanak mozgásban. Mondhatnánk, hogy olyan történet, amelyet már olvastunk, csak más szereplőkkel, más helyszíneken, más szerzőtől. Mégis van az emberben mindig egyfajta kíváncsiság, amikor egy önéletrajzi ihletésű regénybe botlunk, attól valahogy úgy érezhetjük, a mi életünk története, egy pillanatra keresztezi a történeten keresztül az íróét, és valahogy összekapcsolódik, mintha mind egy nagy történetfolyam részei lennénk. Sajnos ez a kapcsolat egyirányú, mi akik Adam Ewing történetét olvassuk, nem hathatunk az ő életére, tetteinkkel, alkotásainkkal, történeteinkkel csak az utánunk élők életére lehetünk hatással. A naplóregény azért is gyakorol nagy hatást az olvasójára, mert bizonyítja, hogy nincsenek életre szóló elvek, végleg eldöntött kérdések. Fordíthatunk az életünkön, ha változtatunk a gondolkodásmódunkon, és ezt a változás elhozhatja egy találkozás az életünkben, egy balszerencsés fordulat, egy betegség kísértete, vagy akár egy teljesen átlagos történet. Csak rajtunk múlik.
9. Topsy Kretts: 23-as szám (A 23-as szám, 2007)
A fiktív könyvek között homályos okokból sokkal kevesebb krimit vagy horrort találunk, mint sci-fit, vagy fantasyt, és sokkal több kézikönyvet, enciklopédiát, mesét, mint krimiregényt. A 23-as szám ezért is került a listára, hogy képviselje a műfajt a fiktív könyvek között. A kötet, melyet inkább füzetnek illene nevezni, befejezetlen: a többet közt keletkezését és utóéletét bemutató filmből megtudhatjuk, hogy utolsó fejezetét egy hotelszoba falára írták fel az őrület határán, egy öngyilkossági kísérletet megelőzően. Ez persze csak egy a regényt övező rejtélyek közül, hiszen ahogy a főszereplő Pingipang nyomozó életét behálózza a 23-as szám misztikuma, úgy az olvasókra is egyre nagyobb hatása van a számnak. Ezen túlmenően a mű egyben egy beismerő vallomás: az álnév mögé bújt szerző elismeri, hogy gyilkos. Sőt még a holttest rejtekhelyét is beleszövi a kötetbe, hiszen minden 23. oldal 23. szavát összeolvasva felfedhetjük a titkot. Lehet, hogy a 23-as szám csak egy rosszul megírt sablonos sztori, csupa ellenszenves szereplővel, és idegesítő mániákkal, mégis egyedülálló ki szigetet képvisel a fiktív könyvek tengerén.
10. Suzy Bishop olvasmányai (Holdfény királyság, 2012)
Wes Anderson nem egy filmjében csupa olyan alakkal találkozunk, akiknek a személyiségének szerves része az intellektualitás. A Tenenbaum, a háziátok című filmben Etheline, az anya karaktere pszichológiai szakkönyveket jelentet meg a családjával a „főszerepben”; az Okostojás exhibicionista főszereplője, Max középiskolás létére olyan színdarabokat rendez, melyekhez foghatót sosem láttak a gimis színpadok. Ezek szövegkönyvét is előszeretettel olvasnánk. Az Anderson-filmekben mégis leginkább azok az ifjúsági regények izgalmasak, amelyeket a Holdfény királyság kamasz főhősnője, Suzy Bishop visz magával a szökéskor. A rendező mind a hat regény sztoriját kidolgozta, és eredetileg az ismertetőik is szerepeltek volna a filmben, azonban végül külön, egy kedvcsináló rövidfilmben láthatjuk őket. A film szereplői közül a narrátorral találkozunk, illetve az ismertetőket a Suzyt alakító színésznő, Kara Hayward hangján hallhatjuk. A regényeket már a címük és a fent látható borítóik alapján is imádtuk volna 10-14 éves korunkban: Shelly and the Secret Universe, The Francine Odysseys, The Girl from Jupiter, Disappearance of the 6th Grade, The Light of Seven Matchsticks és a The Return of Auntie Lorraine. Engem legjobban ez utóbbinak a rövid összefoglalója fogott meg. Amikor Sam megkérdezi, melyik a legjobb könyv, a következő jelentben Suzy a The Francine Odysseys-ből olvas fel.
Minor lehunyta szemét romba dőlt királysága felett. Súlyos mancsát a hűs, fodrozódó patakba nyomta, le a köves aljáig. Népem vezére nagy, nemes vad volt, gondolta, de ez a tükörkép immár nem az övé. Mindeközben Thebitha síkján Francine pihent. A harc ideje máskor jön el.
Képek forrása: 1., 2., 3., 4., 5., 6., 7., 8., 9., 10.,
Már követed a Roboraptort, de mégis lemaradsz a legfrissebb kritikákról, hírekről? A Roboraptor hírlevél segít ebben! Hetente a postafiókodba küldi cikkeinket, hogy Te döntsd el, mit akarsz olvasni, ne a gépek.
