A net- és számítógép-függőség olyan probléma, amit nem lehet félvállról venni. De az egyáltalán nem mindegy, milyen módon próbálja a társadalom megoldani. Az Evil or Live című animében egy olyan, iskolának csúfolt intézmény mindennapjaiba tekinthetünk be, amelybe azért küldik a szülők a gyermekeiket, hogy kigyógyíttassák őket káros szenvedélyükből.
Miután Hibiki a videojátékok rabjává válik, előbb az iskola mellett versenyszerűen űzött futást hagyja abba, majd a tanulást is hanyagolja. Végül pedig már el sem lehet rángatni a számítógép elől. Az anyja elkeseredésében beíratja egy rehabilitációs intézménybe, amely kifejezetten a hasonló típusú függőségekre specializálódott. Azonban hamar kiderül, hogy az állítólagos iskola valójában egy börtönszerű átnevelőtábor, ahol az egykori rendfenntartókból és katonákból verbuvált, brutális fegyőrök bármit megtehetnek a gyerekekkel. Ráadásul a kijelölt diákvezetők is csak zsarnokoskodnak a többiekkel. Hibiki elveszettnek érzi itt magát, ám aztán váratlanul segítőre talál egy másik fiatalban, a rejtélyes Shinben. Azonban hamar rájön, hogy ezen a helyen senkiben sem bízhat.
Egy kissé megsínyli a sorozat azt, hogy csak tizenkét epizódból áll.
Ugyanis a jelenben zajló történéseken kívül bemutatják négy-öt főbb karakter múltját is – ami a szűk időkeret miatt egy sűrű és kapkodó cselekményt eredményez. Hibiki szinte egyik pillanatról a másikra szerez magának vezető pozíciót a diákok közt, hogy aztán elbukjon, majd végül újra felkapaszkodjon a csúcsra. Az események és a szereplők közti viszonyok alakulásában nem látni a folyamatosságot: egyik pillanatról a másikra változnak a helyzetek és az emberek is.
De még a gyenge cselekménye ellenére is nagyon hatásos az Evil or Live. Ennek az oka pedig az, hogy brutális őszinteséggel mutatja be az emberek lealjasulását.
A gyakorlatilag börtönként működő iskola falai között mindenkinek előjön állati énje, és minden csak a legalapvetőbb ösztönök kielégítéséről és az egymás fölé kerülésről szól.
Az őrök durván visszaélnek hatalmukkal, a kiválasztott diákok a többieken élősködnek. Minden emberi viszony alapja a másik kihasználása. Nincsenek barátok, csak (kényszer)szövetségesek, illetve urak és szolgák. A lány, akibe Hibiki szerelmes, hajlandó lenne lefeküdni a fiúval cserébe egy mobiltelefonért. Shin vesztegetéssel és zsarolással éri el, hogy a diákok mögé álljanak. Ilyen körülmények között nem meglepő, hogy amikor a főhős az elején próbál ellenállni az őreiknek és tiltakozik a durvaság ellen, egyetlen másik fiú sem siet a segítségére. Hiába vannak a diákok sokkal többen, mint az őrök, a rettegő gyerekekből hiányzik az egység, az összetartás, így könnyen lehet uralkodni felettük. A társadalomkritikai áthallás teljesen egyértelmű.
Szimpatikus karakter gyakorlatilag nincs a sorozatban. A főhős sem sokkal különb, mint azok, akikkel hadakozik. Viszont ahogy szép fokozatosan megismerjük a főszereplők háttértörténetét, már mindegyikükről árnyaltabb képet kapunk. Ezek a flashbackek mind nagyon érdekesek – és akárcsak a jelenben játszódó részek, ezek is az emberek sötét oldalát mutatják. A karakterek múltja erőszakkal, árulással és gyilkossággal teli. Úgyhogy nem lehetne azzal vádolni a készítőket, hogy túlságosan rózsaszín képet festenek az emberiségről…
Eleinte furcsán hat, hogy hiába komor a hangvétel, szinte kizárólag világos színvilág jellemzi a sorozatot: a gyerekek egyenruhája fehér és világoskék, az ég mindig ragyog, a sportpályán zöldell a fű. Tökéletes az ellentét a látvány és a tartalom között. A képi világ egyébként egészen egyedi. A rajzok képregény-szerűek, és helyenként valódi felvételekkel vagy számítógépes animációval keverednek. Az emlék- és álomjeleneteket pedig a színezéssel, vagy valamilyen egyéb módon különböztetik meg a többi résztől. Ez így együtt egy különös, eklektikus összhatást eredményez. Csak az a kár, hogy az animáció minősége egy-egy mozgalmasabb jelenetben hagy némi kivetnivalót maga után. Illetve az egyik epizódban előfordul, hogy a főszereplő arcáról minden kosz és ütésnyom eltűnt egyik pillanatról a másikra, és egy ilyen könnyen kiszúrható baki sajnos eléggé komolytalanná tud tenni bármilyen jelenetet – szerencse, hogy azért több ilyen durva hiba nincs.
Az Evil or Live egy eléggé lehangoló és kifejezetten nehezen emészthető anime. Időnként persze előfordulnak benne könnyedebb részek, a története pedig néhol elnagyolt, mégis nagyon erősen tud hatni a nézőre azzal, hogy teljesen kendőzetlenül mutatja be az emberek legrosszabb oldalát. Még akkor is nagyon betalál, ha nem tudjuk, hogy mindez egyébként valós eseményeken alapul…
Már követed a Roboraptort, de mégis lemaradsz a legfrissebb kritikákról, hírekről? A Roboraptor hírlevél segít ebben! Hetente a postafiókodba küldi cikkeinket, hogy Te döntsd el, mit akarsz olvasni, ne a gépek.
