Ki emlékszik még a piros cipős fruskára, aki kutyusával és három különös útitársával elindult megkeresni a titokzatos varázslót? Idén 85 éves az Óz, a csodák csodája. Még ha el is járt az idő a speciális effektek és technicolor felett, a sztori így is tartogat kellemes perceket, rejtett politikai utalásokat és remek dalokat. Retrospektív cikkünkben visszatekintünk a filmre és érdekességeire.
Gyerekkönyvből musical
Az Óz, a nagy varázsló eredetileg L. Frank Baum 1900-ban megjelent könyve. A gyerekeknek szóló regény az Óz-sorozat első kötete volt, főszereplője pedig Dorothy, akit kutyájával együtt egy tornádó Óz varázslatos birodalmába repít. A lány háza véletlenül a gonosz Keleti Boszorkányra zuhan, ezért a testvére, a Nyugati Boszorkány bosszút esküszik a lány ellen. Dorothy csak úgy juthat haza, ha a sárga köves utat követve elmegy Ózhoz, a nagy varázslóhoz, mert csak ő tud segíteni neki visszatalálni Kansasba. Útja során szokatlan útitársakra lel, miközben a gonosz boszorkánnyal is meg kell küzdenie.
Az Óz, a nagy varázsló hamar bestseller lett, és Baum még 13 könyvet írt, amelyek szintén Óz világában játszódtak. Az első kötet alapján elég hamar megszületett az első Broadway musical verzió, amit 1902-1911 közt játszottak. A musical története jelentősen eltért a könyvétől és elsősorban felnőtt közönségnek szánták. A fiataloknak és felnőtteknek szóló musical ötlete először a Metro-Goldwyn-Mayer stúdióban merült fel.
Ennek előzménye, hogy 1937-ben jelent meg a mozikban a Disney első egész estés rajzfilmje, a Hófehérke és a hét törpe. A mese sikere arra buzdította az MGM stúdiót, hogy ők is készítsenek egy gyerekeknek (és felnőtteknek is) szóló musicalt. A választásuk Baum regényére esett és a forgatókönyv elég sok változtatáson esett át, hogy a filmet minél könnyebben befogadhatóvá tegyék. Nemcsak a forgatókönyv változott sokszor, hanem a rendezők is. George Cukor kapta volna meg a rendezői széket, de ő igazából csak az előkészületeken dolgozott, aztán az Elfújta a szél rendezése miatt távoznia kellett. Így őt végül Victor Fleming váltotta.
Az Óz, a csodák csodája is a 20-as és 30-as évek jellemző filmkészítési technikájával, technicolor eljárással (egy különleges kamerával rögzítették a felvételeket, majd a filmszalagokat megfestették) készült. Ugyan – a közhiedelemmel ellentétben – nem az Óz volt az első technicolor film (a Disney ebben is első volt, 1933-ban használták először egy rövid rajzfilmnél), de megmutatta, hogy lehet a technikát egy fantasy esetében használni, és a látványvilága is sok nézőt bevonzott a mozikba. A film elejét, a Kansasban játszódó jeleneteket fekete-fehérben vették fel és szépia filtert tettek rá. Így még inkább kiemelve a szürke való világ és Óz fantasztikus birodalma közti különbségeket.
A film nagy sikert aratott, 2 Oscart is bezsebelt a zenéjéért, Judy Garland színészi karrierjét is fellendítette, hogy a későbbi kulturális hagyatékáról ne is beszéljünk. Számos feldolgozás (Visszatérés Óz földjére, Óz, a hatalmas), film, rajzfilm, animációs film és musical született Óz birodalmáról, többek között a Wicked, ami 2003-as bemutatója óta töretlen sikernek örvend a Broadway-n.
A filmhez egyébként négy magyar szinkron is készült, az első 1960-ban. A második (1976) talán a leghíresebb, ahol olyan nagy színészeink adták a szereplők hangját, mint Kútvölgyi Erzsébet, Csákányi László vagy Márkus László.
A csillogó kulisszák mögött
Az Óz, a csodák csodája sikere mögött a valóság azonban jóval kiábrándítóbb volt, amin mai szemmel nemcsak mi, de a munkavédelem is kiakadna.
A stáb heti 6 napot dolgozott, és hajnali 4-kor kezdtek, és volt, hogy csak este 7-kor fejezték be a munkát. Az újítónak ható technicolor technika igencsak költséges volt és sokszor nehezítette meg a forgatást. A stúdióban használt megvilágítás és fények miatt csillagászati összegekre rúgott a villanyszámla,
az erős megvilágítás miatt pedig gyakran előfordult, hogy 38 fokos hőség volt a stúdióban.
Ehhez jöttek még a nehéz és meleg kosztümök. Az oroszlánt játszó Bert Lahr kosztümje például valódi oroszlánbőrből is készült, és emiatt elég súlyos is volt viselni (a 38 fokos melegről nem is beszélve). A színész a nehéz kosztüm és smink miatt milkshake-n és leveseken élt a forgatás alatt, ami meg is betegítette. Később aztán a kérésére rendes ételt kapott és utána újra sminkelték.
Nemcsak Lahr-t viselte meg a forgatás, sajnos az Óz, a csodák csodája több stábtagját is baleset érte. A Nyugati Boszorkányt játszó Margaret Hamilton például megégett az egyik jelenete során. Amikor Pöttömföldéről tűz és füst közepette távozik, valóban használtak tüzet az effekthez. Az első felvétel jól sikerült, de a rendező akart még egy jelenetet. Az új jelenet felvételénél azonban a színésznő harmadfokú égési sérüléseket szerzett, mert a tűz belekapott az arcába és a kezébe. Három hónapnyi lábadozás után tért csak vissza a forgatásra.
Hiába főszereplő valaki, attól még nem biztos, hogy kímélik: Judy Garlandot is érte abúzus.
Garland teltebb testalkata miatt csak azzal a feltétellel kapta meg a szerepet, ha lead 5 kilót. Ezért szigorú diétára fogták, és rendszeresen mozognia is kellett, hogy formában maradjon. Azért, hogy fiatalabbnak tűnjön, a melleit lekötötték. Viktor Fleming, a rendező állítólag felpofozta annál a jelenetnél, amikor a gyáva oroszlán bemutatkozik, mert Garland mindig elnevette magát, emiatt nem haladt a felvétel. Később Fleming megbánta a dolgot és megkérte a színészeket, vágják pofon. Judy Garland azonban puszit nyomott az arcára.
Óz mai szemmel
Az kétségtelen, hogy a film forgatásának körülményei mai szemmel már megbotránkoztatóak. Na de hogyan öregedett maga a film, a történet?
Az Óz, a csodák csodája a Disney meséivel ellentétben nem klasszikus értelemben vett tündérmese, sokkal inkább annak paródiája. Dorothyt útján három karakter is segíti, de egyikük sem a kimondott szőke herceg: egy agyatlan madárijesztő, egy bádogember és egy gyáva oroszlán. Óz pedig nem egy nagy hatalmú varázsló, hanem egy szélhámos, egy showman, aki mindenféle speciális effekttel tartja fent varázsló imázsát (és akiért mégis mindenki rajong, mert nem látnak át a trükkjein). Például maga helyett elküldi Dorothyt és barátait, hogy egyedül nézzenek szembe a Nyugati Boszorkánnyal. A lány társainak pedig nem Óz ad agyat, bátorságot, vagy szívet: ők maguk érik ezt el. Végül pedig nem is Óz segítségével jut haza Dorothy, hiszen a hazajutása kulcsa végig nála volt.
Dorothy sem az a kimondottan erős női főhős. Habár hősként ünneplik, de inkább csak sodródik az eseményekkel. A Keleti Boszorkányt véletlenül öli meg, ahogy a Nyugati Boszorkány esetében is teljesen véletlenül önti le vízzel, amikor a lángoló Madárijesztőt próbálja eloltani.
A történet mélyebb, allegorikus jelentéseit számos történész, irodalomkutató kutatta. Mindenféle elméletek láttak napvilágot arról, mit is szimbolizálhat a történet, milyen politikai üzenetei lehetnek. Ezek közül a legnépszerűbb az az elmélet, miszerint Baum a saját monetáris politikai állásfoglalását és kora társadalmi változásait is beleírta a mesébe. A történetben a sárga köves út az aranystandardot jelképezi, ami a 19. század végi amerikai monetáris politikát jellemezte. Dorothynak eredetileg ezüstcipője volt, ami pedig az aranystandard rendszer megreformálása és az ezüst bevezetése mellett kampányoló mozgalmat jelképezte. Óz pedig az 1896-os elnökválasztás republikánus, szemfényvesztő és szélhámos elnökjelöltjét jelképezi.
Akármi is volt az író eredeti történetének mögöttes üzenete, az Óz, a csodák csodája a mai napig szórakoztató, kedves történet, nem csak fiataloknak.
Dorothy minden esetlenségével együtt szerethető lány, akivel tudunk azonosulni. Segítői is bájos, hasonlóan ügyetlen karakterek. A film megható (már-már giccsbe hajló) üzenete, hogy a boldogságot nem kell mindenáron más helyeken vagy varázslatos birodalmakban keresni; és ahogy Dorothy mondja: „Mindenütt jó, de a legjobb otthon”. Talán a speciális effektek és díszletek felett eljárt az idő, de valahol meg is idézik a régi Hollywood-i csillogást, a pazar díszleteket és azt a korszakot, amikor még nem volt CGI, így kreatív módon kellett megoldani egyes jeleneteket (például a forgószél jelenethez egy harisnyát lógattak be a plafonról).
A dalok pedig szintén örökzöldek. Ha valaki nem is látta a filmet, a Somewhere Over the Rainbow akkor is ismerős lehet. Érdekesség, hogy az MGM vezetői először ki akarták vágni a dalt a filmből, mert szerintük lelassította a film ütemét. Szerencsére a film egyik társproducere, Arthur Freed is megvédte a dalt, és megfenyegette az MGM-et, hogy ha kivágják Dorothy énekét, akkor távozik a produkcióból. Mayer válasza annyi volt, hogy „hagyjátok akkor benne azt az átkozott dalt”. És milyen jól döntöttek.
Már követed a Roboraptort, de mégis lemaradsz a legfrissebb kritikákról, hírekről? A Roboraptor hírlevél segít ebben! Hetente a postafiókodba küldi cikkeinket, hogy Te döntsd el, mit akarsz olvasni, ne a gépek.
