Az Arcane 2. évada továbbra is a Netflix legszebb animációs ékköve – Évadkritika

Az Arcane kétségkívül a Netflix egyik ékköve. Nem a szó klasszikus értelmében vett videójáték adaptáció: a League of Legends videójáték karaktereit és világát veszi alapul, de a története önálló és egyedi. Morálisan összetett problémákról, traumatizált gyerekekről és politikai feszültségekről mesél, és a látvány tekintetében sem fél kísérletezni. Az 1. évadot mi is imádtuk, és a szakma is: többek között 4 Emmy-díjat nyert. Így érthető, hogy nagy volt az elvárás rajongói részről az új évad kapcsán, de szerencsére nem kellett csalódnunk.

Miről szólt az Arcane 1. évada?

A történet a League of Legends világában, Piltover városában játszódik, amely két részre oszlik. Ott van a technokrata elit által uralt felső, gazdag városrész, és az elszegényedett, elnyomott alsó város, Zaun. A két városrész közti feszültség folyamatos, az ellentétek egyre csak nőnek. Ebben a kényes, polgárháború szélére sodródott világban él Vi és Powder. Szüleiket a piltoveri végrehajtók megölik egy összecsapásban, és egy zauni vezető, Vander fogadja őket örökbe. A történet innen indul és bár a fő fókuszban a testvérpár áll, a sztori több szálon fut, sok fontos főbb és mellékszereplőt felvonultatva.

Vi kamaszkorára igazi erős bandavezér figura lesz, akit húga, Powder mindenhova követ és megpróbál a nyomdokaiba lépni (inkább kevesebb, mint több sikerrel). A fiatalok bandája azonban nagy bajba keveredik, amikor ellopnak egy értékes varázskövet a felsővárosiaktól. Vander mindent megtesz azért, hogy fogadott lányait megvédje a bajtól, ám egy tragédia szétszakítja a családot. Vi évekre eltűnik, Powder pedig olyan súlyos lelki törést szenved, hogy meghasonlik önmagával: személyisége a szelíd, szeretetre vágyó Powderre és a pszichopata gyilkos Jinxre oszlik.

Mindeközben Piltovert felvirágoztatja a két fiatal feltaláló, Jayce és Viktor találmánya, a mágiával működő hextech. A mágia azonban veszélyes dolog, és kétélű fegyver. És amíg Piltovernek ott a hextech, az alsóvárosiak is kifejlesztenek egy mágikus anyagot, amit függetlenségre vágyó zauniak a gazdagok ellen akarnak bevetni. A város a polgárháború szélére sodródik, miközben Jinx és Vi ismét találkozik – de az őket elválasztó tragédia miatt korántsem biztos, hogy újra egy család lehetnek.

Miért olyan jó sorozat az Arcane?

Az Arcane egyik különlegessége maga az animáció. A sorozat alapvetően a valósághű animáció és a rajzfilm stílusa közt egyensúlyozik. A karakterek 3D-sek, de a háttér, a különböző effektek 2D-vel készültek. A sorozaton 80-90 illusztrátor dolgozott, és valamennyien hozzátehették az ötleteiket, elképzeléseiket a sztori látvány világának megtervezéséhez. 

A sorozat látványvilága, rajzolása, színei egyediek és jellegzetesek, de nem fél kísérletezni sem. Néha elmozdul a rajzfilm felé, de vannak igencsak valósághű akciójelenetek is. Apropó akció: minden karakter sajátos stílust kapott, például Jinx lövöldözései inkább az animét idézik, pörgősek és humorosak. Mivel Vi boxol, ezért ő részeinél inkább arra törekedtek, hogy a verekedések valósághűbbek legyenek. A jeleneteket időnként megszakítják teljesen más stílusú kisebb-nagyobb animációk, pl. underground stílusú bejátszások vagy álomszerű, gyerekrajokra emlékeztető betétek. A zenés montázsok, az akciójelenetek, vagy a lassítások remekül meg vannak komponálva, ahogy a vágás is nagyszerű.

Az Arcane adaptációként is remek, mert képes újat alkotni és bővíteni a League of Legends világát. A karaktereknek egyedi eredettörténetet és hátteret adott, és nem félt új szereplőket is beleszőni a sztoriba. Ez utóbbira a legjobb példa Silco, aki, habár az 1. évad egyik leggonoszabb karaktere volt, mégis a fanok kedvence lett. Ravasz, karizmatikus és veszélyes pszichopata volt, akit ugyanakkor sikerült megszerettetnie a sztorinak azzal, hogy őszintén és feltétel nélkül szerette Powdert/Jinxet – és éppen ez lett a veszte. A karaktereket egyébként úgy tervezték, hogy hasonlítsanak a játékbeli figurákhoz, de arcvonásaikat a hangjukat kölcsönző színészekre szabták. Remek színészgárda állt össze, olyan nevekkel, mint Ella Purnell, Haylee Steinfeld vagy Harry Lloyd.  

A sztori hemzseg a morálisan szürke szereplőktől, akiket részletesen és hitelesen mutat be a forgatókönyv. Valamennyiükkel tudunk valamilyen ponton azonosulni, és a történetben felvetett morális problémák sem feketék vagy fehérek.

A soundtrackot sem hanyagolták el a készítők: Imagine Dragons, Woodkid és Sting írt fantasztikus számokat a sorozathoz. Sőt az Imagine Dragons tagjai fel is tűnnek egy jelenetre az egyik részben. A betétdalok remek hangulatot adnak az adott jelenethez, sokszor egy adott karakter lelkiállapotáról vagy történetéről mesélnek. A műfaj tekintetében is elég széles a választék, a mainstreamtől a rapig, de indie és rock nótákat is hallhatunk. A dalok legtöbbször montázsok vagy mozgalmas jelenetek alatt csendülnek fel, ezzel még emlékezetesebbé téve a cselekményt. A 2. évadban több karakter hangját adó színész is dalol: a Spin the Wheel-t Heimedingerként Mick Wingert adja elő, a Blood Sweat&Tears-t pedig az Ambessa hangját kölcsönző Sheryl Lee Ralph.

Vissza Piltoverbe

A 2. évad rögtön az 1. évad évadzáró epizódja után veszi fel a fonalat. Powderben győzedelmeskedett a rosszabbik énje, és miután egy mániás epizódjában megöli a nevelőapját, kilövi a rakétáját az éppen a békéről szavazó piltoveri tanácsra. A pusztítás és az áldozatok száma jelentős, a technokrata arisztokratákat pedig megosztja a kérdés, hogy békésen vagy erőszakkal válaszoljanak-e Jinx tetteire.

Jinx időközben elrejtőzik, de Zaunban a felsővárosiak iránti ellenállás arcává válik. A hangulat egyre feszültebb lesz, az erőszak egyre több. Vi elveit félretéve csatlakozik a húgát üldöző végrehajtói csapathoz, és kész arra, hogy leszámoljon Jinxszel.

Mindeközben a hextech mögötti mágia, az arcane elszabadul, Jayce és Viktor nem tudják már irányítani. Míg Jayce mindent megpróbál annak érdekében, hogy megfékezze az erőt, addig Viktor átadja magát az arcane különös világának és egyfajta mechanikus prófétaként radikális változásokat akar véghez vinni.

Harc az emberiségért

Az Arcane 2. évad története hozza az 1. évad színvonalát, de most még komorabb, ütősebb, véresebb és akciódúsabb.

Amíg az 1. évad a karakterek háttértörténetére, az egymás közti kisebb-nagyobb feszültségekre és a világteremtésre helyezte a hangsúlyt, a 2. évad emelte a téteket. Most Piltover teljes lakossága és az emberiség sorsa forog kockán. A sztori fokozatosan mozdul el a Jinx – felsőváros konfliktustól az emberiség kihalásával fenyegető armageddonig, amit ironikus módon (de akaratukon kívül) pont Jayce és Viktor szabadítanak a városra.

Az Arcane 2. évada az emberiséget fenyegető világvége és a lassan elszabaduló erőszak kapcsán filozofál az emberi természetről, arról, alakíthatjuk-e a sorsunkat. Szól a megbocsátásról, újrakezdésről, erőszakról, istenjátszásról. Különböző karaktereket szembe állítva ütközteti az álláspontokat, vegyük csak az emberekben még jót látó Jayce vagy a világban csalódott Viktort. Míg Jayce egy megrázó élmény hatására végleg elhatározza, hogy meg kell semmisítenie a találmányát, addig Viktor teljesen más célokra használná a mágiát, ami lassan teljesen átalakítja őt magát is. De ugyanígy Ambessa karaktere is jól mutatja, hogy a veszteség és fájdalom mennyire el tud torzítani egy embert. És míg ő az agressziót és erőszakot választja, addig lánya, Mel más útra lép, és végletekig kitart a népe békéje mellett.

Az évadzáró végső üzenete az emberiségről, arról, mi tesz minket emberré már-már a klisé határát súrolja. Szerencsére olyan személyes történetbe ágyazza, és olyan jól tálalja a fordulatot, hogy mégsem lesz unalmas vagy kiszámítható.

Mindenki megkapja a magáét

Az 1. évadban megismert és megszeretett szereplők ismét feltűnnek a 2. évadban, és mindenkinek jut kisebb vagy nagyobb szerep a történetben. Sőt, közönségkedvenc szereplőket is visszahoztak, flashbackek és álomszerű jelenetek erejéig. Ezek nagyrészt fanservice-ként szolgálnak, de szerencsére nem viszik túlzásba az írók. Éppen annyi játékidő jut nekik, hogy a néző szíve azért belesajduljon.

Az Arcane alkotói már a 2. évad beharangozójakor jelezték, hogy a 2. évad lesz egyben az utolsó is. Azzal indokolták a döntést, hogy Vi és Jinx története a 2. évaddal kellő lezárást kapott, és nem is szeretnék ezt túlhúzni. És valóban, a 2. évad kerek egészet alkot és nem hagy hiányérzetet maga után. A lezárás keserédes, most is elbúcsúzunk néhány főszereplőtől. Jinx akármekkora közönségkedvenc is volt (és a 2. évadban is remek jelenetei voltak), mégiscsak sok ember halálát okozta.

A szereplők közül továbbra is Vi érződik a leggyengébbnek. Az 1. évadban is amolyan igazság bajnokának szánták, aki a helyes irányba igyekszik terelni a többi szereplőt. A gond az volt, hogy emiatt ide-oda csapódott, sodródott az eseményekkel. Nem volt egy határozott motivációja vagy fejlődéstörténete. A 2. évadban szintén ugyanez volt a helyzet: Vi hol a felsővárosiakhoz húz, hol Jinxhez, hol ezt akarja megmenteni, hol azt. Sodródik az eseményekkel, nem képes elkötelezni magát. És persze, közben összeroppan a döntései súlya vagy következményei miatt, de mindig képes talpra állni. Nem is azzal van a gond, hogy nem szimpatikus karakter, de nehezen lehetett azonosulni vele, mert a saját fókuszát és motivációit is nehezen találta.

Mel története volt még az, ami több figyelmet kaphatott volna. Kicsit derültégből kapja meg a képességét, és nem látjuk, hogyan birkózik meg az új hatalmával. Mel kapcsán tipikusan az volt a helyzet, hogy a sok szereplőt és mellékszálat felvonultató történetben nehéz volt megoldani, hogy mindenki azonos játékidőt kapjon.

Verdikt

Az Arcane 2. évada amellett, hogy az eddigi egyik legjobb videojáték adaptáció, emlékezetes karaktereivel, ütős és elgondolkodtató sztorijával és fantasztikus látványvilágával továbbra is bevonzza a nézőket és sokáig velünk tud maradni. Szerencsére nem kell örökre elbúcsúznunk ettől a világtól, mert a készítők elárulták, hogy már dolgoznak több spin-off sorozaton is.