Thomas Halliday nem kisebbet vállalt első könyvével, minthogy bemutassa az élet körforgását bolygónkon. A Más-világok 16 fejezete szokatlan módon, részben irodalmi, részben tudományos-ismeretterjesztő stílusban mesél a földtörténeti korszakok nagy kihalásairól és az élet újraindulásáról. A rendkívül érdekes és átfogó mű borzasztóan sok információt zúdít az olvasóra, ami könnyen fárasztó töménységűvé válhat. Más-világok – Kihalások és újjászületések a Föld történetében könyvkritika.
Másvilágoktól a Más-világokig
A földtörténeti korszakokkal, őskorral foglalkozó ismeretterjesztő művekre gondolva mi lehet az első téma, ami rögtön beugrik? Hát persze, hogy a dínók. Esetleg szóba kerülhetnek még hamar a mamutok és a jégkorszakok is. Csak valahol a gondolatmenet végén kerülnek elő viszont a kontinensek vándorlásával, az élet feltételeinek kialakulásával, és a nagy kihalásokkal foglalkozó darabok. Ez persze nem is csoda, hiszen a korszak sztárjai, az őshüllők szinte kiapadhatatlan és örök forrást biztosítanak évről évre, kicsiknek és nagyoknak a különböző könyvekhez. Az elmúlt időszakban például olyan emlékezetes kötetekkel gazdagodott a téma, mint A dinoszauruszok tündöklése és bukása, vagy a Dinoszauruszok – Portrék egy elveszett világból. Mert azért valljuk be, sokkal izgalmasabb olvasni ezekről a hatalmas, mesébe illő, pikkelyes behemótokról, mint holmi földdarabok töredezéséről és elcsúszásáról. Vagy a tragikus tömeges pusztulásokról. Noha a hasonló könyvek kénytelenek így vagy úgy érinteni a paleontológia számos területét az összefüggések jobb megértése végett, igazán átfogó művekkel ritkábban találkozunk.
Ebben persze benne van az is, hogy sok szakterület keresztmetszetében található interdiszciplináris művekre lenne szükség a teljes kép átadásához. Arról nem is beszélve, hogy
egy jó ismeretterjesztő kötetnek a száraz, szakmai értekezések helyett a szélesebb közönség számára is érthető nyelven kell szólnia.
Egy egyszerre átfogó, tudományosan pontos, mégis laikusok számára is könnyen értelmezhető, nem utolsó sorban élvezhető könyv létrehozása pedig nem is annyira egyszerű feladat. Thomas Halliday viszont pontosan erre vállalkozott, amikor megírta a Más-világok – Kihalások és újjászületések a Föld történetében című tudományos-ismeretterjesztő művét. A szerző első kiadott könyvében tehát nem kis fába vágta a fejszéjét, de a szerszám egyáltalán nem ment tönkre, maximum az éle csorbult kissé.
Kezdetben vala az antropocén
Thomas Halliday a Más-világokban azt szeretné bemutatni, hogy az éghajlatváltozások, és a nyomukban bekövetkező tömeges kihalások, majd újjászületések a bolygónk természetes velejárói. Halliday a legtöbb hasonló könyvvel és sorozattal ellentétben nem kronologikus sorrendben vizsgálja választott témáját. Éppen ellenkezőleg, fordított sorrendben halad. Jelenünktől persze kicsit távolabbról, de földtörténeti értelemben szinte tegnaptól indítja vizsgálódását. Ez az időben visszafelé haladás kezdetben akár furcsának is tűnhet. De a kötet végéhez érve egyre több értelmet nyer. Így válik jobban érthetővé ugyanis az a fajta kihalásélmény, amit a szerző érzékeltetni akar. Mindegyik fejezet egy-egy nagy korszak kihalási eseményének bekövetkeztét elemzi. De az általunk jobban ismert gazdagabb flóra és fauna felől haladva az élet kezdeti lépései felé válik értelmezhetővé a változás, a fajok bőségétől és sivárság felé. Azt persze a szerző is elismeri, hogy a tudomány jelenlegi paleontológiai ismereteit egyértelműen befolyásolják a fennmaradt fosszíliák.
Az időben visszafelé haladva pedig egyre ritkulnak a vizsgálható leletek, és a kutatóknak számos feltevéssel és spekulációval kell előállniuk. A tudomány aktuális állásának a lehető legpontosabban megfelelő módon. A Más-világok tehát a legjobban igyekszik vegyíteni a legfrissebb ismereteket a könnyen olvasható elbeszélésmóddal.
Halliday narratív nemfikciós stílusban igyekszik átadni ismereteit.
A fejezetek mindig valamilyen sztorival indulnak, amelyek a lehető legérzékletesebben próbálják megidézni, milyen is lehetett az élet az adott korszakban. A szerző már a kezdetekkor megadja a fejezetben feldolgozott kor sztorijának fókuszát. Elhelyezi az olvasót pontosabb térben és időben is, hogy ne csak úgy nagy általánosságokban beszéljen. Választ egy jellemző környezetet, vagy egy jellegzetes élőlényt, amely felől elkezdi feltérképezni az élet akkori állapotát. Ezzel, ha nem is teremt teljesen regényszerű atmoszférát, de mindenképpen könnyebben befogadhatóvá teszi a laikus olvasók számára is. Ráadásul Halliday időnként egészen szépirodalmi stílusban fogalmaz, miközben megpróbál tudományos igényű is maradni.
Kihaltak, mégis túlélték
A Más-világok tehát egy egészen egyedülálló kísérlet arra, hogy érthető módon hozza közel azokat a léptékeket, ahogy a tudomány a földtörténetről gondolkozik. Meg arra is, hogy jelenlegi tudományos ismereteink alapján bemutassa, milyen furcsaságokkal lehetett tele az élővilág az ember előtti korokban. És arra is, hogy nemcsak a környezet van hatással az élet milyenségére, hanem fordítva is: hogy az élet különböző formái hogyan változtatják meg környezetüket.
Legyen szó akár a kontinensvándorlások következtében bekövetkező populációs szigetekről, a dominánssá váló fajok működése közben létrejövő ökológiai fülkékről, és az éghajlatváltozásokról. Haliday tehát úgy világít rá korunk egyik égető problémájára, hogy azt végig egy természetes folyamatként kezeli, de közben hangsúlyozza az emberiség felelősségét is. Meg azt is, hogy felelősségünk van az általunk okozott károk enyhítésében.
Hiszen az előttünk létezett fajokkal ellentétben sokkal intelligensebbek és jobb problémamegoldók vagyunk.
A szerző mondanivalója az utószóban teljesedik ki, és ekkor válik maximálisan érthetővé az eddig bejárt út is.
Halliday a fogalommagyarázataiban is igyekszik közérthetően fogalmazni, hogy a nehezebben megragadható koncepciókat is közelebb hozza az átlagolvasó számára is. Némi zavarosságtól azonban nem mentes az egész könyv, de szerencsére előre haladva idővel minden letisztul. Ugyanakkor a szerző gyakran rengeteg információt, új ismeretet, elnevezéseket és tudományos szakzsargont zsúfol kis helyre. A Más-világok részleteiben egészen tömény infócunaminak érződik, ami rövid távon nemcsak a szemnek, de az agynak is fárasztóvá válhat. Fogyasztása ezért kisebb kortyokban ajánlott. Kicsit olyan így a kötet, mint egy földtörténeti dokumentumfilm-sorozat forgatókönyvének félig megregényesített verziója, amiben hol a szakmázós, hol pedig a színesebbé alakított részletek dominálnak, kiegyensúlyozatlanul.
Verdikt
A Más-világok még így is egy hiánypótló ismeretterjesztő kötet. Elképesztő alapossággal kíván feltárni szélesebb körben kevésbé előtérbe helyezett összefüggéseket, miközben stílusában igyekszik ötvözni a tudományt és a szépirodalmat. Habár nem mindig mentes aránytalanságoktól, vagy fullasztó mennyiségű információktól, egy igazán értékes könyv. A fejezetekhez kapcsolódó kis illusztrációk (Beth Zaiken) jól szolgálják a hangulat megteremtését. Sajnos azonban a könyv témája igényelne egy bővebb illusztrációtárat is, amitől talán kevésbé érződne töménynek a végeredmény. És noha nem ez az elsődleges vizsgálati területe, de nyomokban dínókat is tartalmaz.
Már követed a Roboraptort, de mégis lemaradsz a legfrissebb kritikákról, hírekről? A Roboraptor hírlevél segít ebben! Hetente a postafiókodba küldi cikkeinket, hogy Te döntsd el, mit akarsz olvasni, ne a gépek.
