Ha már telítődtél az amcsi sorozatokkal és egy kis újdonságra vágysz, akkor érdemes kitekintened Dél-Korea irányába. A dél-koreai filmipar ugyanis már jó ideje elég jól szárnyal. A 2000-es évek óta számos, remekbeszabott filmakotással vívják ki a szakma és a közönség elismerését. Emlékezzünk vissza az áttörő sikerű Oscar-díjas Élősködőkre, amely méltóképpen koronázta meg a sokéves tartalomdömpinget. Legyen szó romantikus drámáról (Tavasz, nyár, ősz, tél… és tavasz), thrillerről (Oldboy) vagy egyéb műfajokról, be kell ismerni, hogy igencsak jól teljesítenek. A streamingszolgáltatóknak hála pedig már egyáltalán nem elérhetetlenek ezek a tartalmak. Ha még csak ismerkedsz a koreai sorozatokkal, akkor ezt a listát neked ajánljuk.
Nyerd meg az életed (Squid Game)
A Squid Game (magyarul: Nyerd meg az életed) biztos, hogy legalább egyszer már szembe jött veled az interneten. Nem csoda, hiszen ez a koreai sorozat egyetlen hónap alatt több, mint 100 milliós megtekintést ért el. A sorozatot számos díjra jelölték és jópárat be is zsebelt magának, többek között a Golden Globe és Emmy-díjakat is. Sikere talán abban is rejlik, hogy egy gazdasági válsághelyzetet az asztalra csapva fordítja ki azokat az embereket önmagukból, akiknek pontosan megmondják, mennyit is érnek pénzben. Nem is kell olyan messzire visszanyúlni az időben, hogy lássuk mekkora káoszt képes okozni egy gazdasági világválság, a rendező pedig annyit csinált, hogy mindezt besűrítette a szereplők mikró válságába.
A sztori alapja nem túl bonyolult, a főszereplőnk egy lóversenyfüggő férfi, aki komoly anyagi gondokkal küszködik. Már hatalmas összegekkel tartozik másoknak, miközben az élete az összeomlás szélére sodródik. Úgy tűnik éppen időben keresi fel egy titkos társulat, akik meghívják egy versenybe, ahol a fődíj 45,6 milliárd von. A többi nincstelen sorstársával együtt – saját akaratukból persze – belekényszerülnek egy olyan küzdelembe, ahol csak a győztes maradhat életben. Innen válik érdekessé a dolog, ugyanis a gyerekjátékokból gyorsan vérfürdő kerekedik, és még a pihenőidejükben sem érezhetik magukat biztonságban. De vajon mennyit ér az összefogás egy olyan harcban, ahol végül csak egy maradhat?
Ebből a rövid leírásból is sejthető, hogy ez a battle royal sorozat képes szélsőséges érzelmeket kiváltani a nézőkből és pattanásig feszíteni az idegeket. Részről részre kerülhetünk közelebb a szereplőkhöz, akikkel abszolút szimpatizálhatunk vagy a gyűlölet határára sodorják az érzelmeinket. Ami azért is elég kemény, mert közben mindvégig tudjuk, hogy ezt a küzdelmet csak egy ember élheti túl.
Nem elég, hogy már a játékok alatt is pattanásig feszülnek az idegeink, de mindezt megspékelik azzal, hogy az egymás közt kötődő szövetségeket is szétzilálják.
Az emberi természet sokrétűségének egész skáláját bemutatják, az önfeláldozástól a legmélyebb brutalitásig, amitől ez a koreai sorozat valóban egy figyelemre méltó alkotássá vált.
Akarsz-e játszani vérre menő kapitalizmust? – Nyerd meg az életed kritika
Paraziták: A szürkeség (Parasyte: The Grey)
A test megszállós sci-fi és horror tartalmak szintén örökzöldtémának számítanak, gondoljunk csak az 1982-es A Dolog (The Thing) vagy az 1994-es A parazita (The Puppet Masters) című klasszikusokra.
Ezek a filmek a földi pokol megjelenítésének igen borzongató kivitelezését teszik lehetővé azzal, hogy (szinte szó szerint) a bőrünk alá másszanak.
Dél-Korea sem maradt ki ebből a ringből, ugyanis megcsinálták a saját, modernkori parazita sorozatukat.
A Paraziták Hitoshi Iwaaki azonos című, 1989-as mangáját dolgozza fel Yeon Sang-ho rendezésében. A sztori alapja, hogy űrből érkező férgek keresnek maguknak gazdatestet az emberekben. Az invázió következtében teljesen átveszik az uralmat az agyuk felett és furábbnál furább, horrorisztikus csápos lényekké torzítják a testeket. Már amikor akarják. Merthogy rejtőzködni is képesek. Egyik főszereplőnk, Jeong Su egy késelés áldozatává válik. Az őt megszálló parazita azonban annyi erőt fektet a férfi meggyógyításába, hogy a teljes uralmat képtelen felette átvenni. Ebből alakul ki az a groteszk helyzet, hogy Jeong a nap nagy részében képes önmaga maradni, ugyanakkor a parazita időnként át tudja venni az irányítást. A másik főszereplő, Jun-kyung felügyelő, akinek a karaktere talán az egyik legemlékezetesebb és érdekesebb az egész sorozat alatt, mivel egy igazi megszállott, a felszín alatt azonban sokkal több bújik meg.
Sajnos a paraziták eredetéről szinte semmit nem tudunk meg, így kihagyták azt a ziccert, hogy ezzel kiemeljék a többi, már jól ismert megszállós sci-fi filmalap közül. Helyette a szereplők alakítása az, ami kiemelkedő, és már csak ezért megéri nézni A megváltozott élethelyzetbe kényszerült karakterek személyes katasztrófái és küzdelmei remekül viszik a hátukon a részeket, amellett, hogy a paraziták szerveződéséről és céljáról viszont kapunk egy érdekesebb képet. Az izgalmas történetvezetés pedig remekül adagolja a nézőknek mindazt amit egy ilyen koreai sci-fi sorozattól elvárhatunk.
A Nyugalom tengere (The Silent Sea)
A jelenkor számos baljós klímakatasztrófa vetít a jelen társadalomra, amelyekkel valószínűleg idővel keményen szembe kell majd néznünk. Az egyik ilyen égető téma a globális vízhiány, amely kivétel nélkül minden élőlényt érinti fog. Talán ezért is ez az egyik legfélelmetesebb témakör, amelyhez a filmesek mostanában nyúlnak.
A Nyugalom tengere is ezt a problémát dolgozza fel, ahol a Föld nem is olyan távoli jövője nem fest valami fényesen. Az emberiség számára a legnagyobb problémát a megfelelő vízellátás hiánya jelenti. A luxusterméknek számító víz hatalmas társadalmi ellentéteket is szül, ugyanis aki fontos pozíciót tölt be, vagy magasabban áll a ranglétrán, az bizony több vizet fogyaszthat. A Holdra telepített egyik kutatóállomás azonban egy lehetséges megoldással kecsegtet. Egy katasztrófa azonban ezt keresztülhúzza. Öt év elteltével katonákat és felderítőket küldenek a helyszínre, azonban a szerencsétlenség részleteit homály fedi.
A Nyugalom tengere folyamatában teríti elénk a csavaros fordulatokat, teszi mindezt egy olyan mikrokörnyezetben, ahol számos titok lappang. A kutatóbázison talált, rejtélyes módon elhunyt emberek, és egy idegen entitás jelenléte – hiába ismerős elem az Alien-filmekből – furcsa mód mégis borzolja az ember kedélyeit. Egyik fő eszköze, hogy sok a párbeszéd a szereplők között, ami néhol hátrány is, mert inkább elmond, mint megmutat dolgokat, amik kissé direkten érezhetünk. Ezt remekül kompenzálja, hogy a megszokotthoz képest is remekül kivitelezett, a futurisztikus körítés pedig remek hangulat teremtő erővel bír ebben a koreai sorozatban.
Veszélyes alku (Bargain)
Ha szereted az olyan típusú filmeket, mint például a Motel (Hostel), ahol csapdába csalt áldozatokkal kegyetlenkednek a fizető vendégek, akkor a Veszélyes alku valószínűleg a te sorozatod lesz.
A történet annyiban hasonló a fent említett sorozathoz, hogy itt is nők csalják el a gyanútlan áldozatokat. Jelen esetben egy jól szituált férfi ellátogat egy hotelbe, ahol szexuális aktust kíván folytatni egy magát szűznek beállító lánnyal. A csavar a képletben, hogy ez a hely egy gengsztertanya, ahol élesben tolják a szervkereskedelmet. Mikor főszereplőnk már igen kínos szituációban találja magát, beüt a katasztrófa és egy földrengés temeti maga alá az embereket. Ekkor veszi kezdetét a totális őrület, ugyanis a gengszterek senkit sem kímélnek. Elkezdődik a vérremenő hajsza, ahol már nem számít, ki a donor és ki a licitáló.
Remek ötlet volt a készítőktől, hogy az ismerős alapszituációhoz hozzátoldtak egy “csöbörből vödörbe” kombót, esélyt adva arra, hogy a megmenekülés mikéntjét egy újabb szintre emeljék.
Jelen esetben ugyanis sem a donornak szánt áldozatok, sem a fizető kuncsaftok sem tudhatják magukat biztonságban. Gyorsan kiderül, hogy aki tíz perccel ezelőtt még a vesédre pályázott, az hajlandó szövetségeseddé válni az életben maradásért. Ez az akciódús koreai sorozat, az apróbb hibái ellenére is, feszültséggel és brutalitással telített, nem érdemes kihagyni az életedből.
Ha leszakad a plafon, akkor is eladják a veséd! – Veszélyes alku kritika
Holnap (Tomorrow)
Sajnálatos módon az öngyilkosság így vagy úgy, de még a mai napig is tabutémának számít, amelyről nem beszélnek eleget. Azonban a streamingszolgáltatók több-kevesebb sikerrel ugyan, de egyre többször igyekeznek a különféle mentális és lelki problémákat bemutatni (például a 2017-es 13 okom volt).
A Holnap esetében nem egyetlen ember sorsát követjük végig, hanem részenként váltakozó személyes traumákat kapunk. A főszereplő egy fiatal fiú, akit minden munkahelyről elutasítanak és az anyja szemében is egy semmirekellő. Egyik nap észrevesz egy hídról leugrani próbáló hajléktalant, és miközben próbálja megmenteni, véletlenül ő is lezuhan és kómába kerül. Ekkor lép a színre a túlvilági válságkezelő csoport, akinek a vezetője a kaszás. A túlvilági iroda ajánlatot tesz a fiúnak, hogy fél éven keresztül segítsen a csapatnak, akik az öngyilkosság szélén álló embereket igyekeznek megmenteni, cserébe felébredhet a kómából. A főszereplőnk természetesen elfogadja az ajánlatot, így kezdetét veszi egy szívfacsaró kaland.
Azzal, hogy epizódról epizódra fedezzük fel a különféle emberi történeteket, számos sémát ismerhetünk fel bennünk. Mivel a segítség kulcsa a megelőzés, jó irányt mutat arra, hogy a valóságban nincs is szükségünk semmilyen mérőeszközre ahhoz, hogy észre vegyük ha valaki krízisben van. Amellett pedig, hogy felvázolja ezeket az élethelyzeteket, a karakterek egyéni történeteivel is remekül játszik. Lásd a főszereplőt: nem kell ahhoz idegsebésznek vagy pszichológusnak lenni, hogy segítséget tudjunk nyújtani másoknak. Ezt a fantasy elemekkel kevert drámát azoknak is jó szívvel ajánljuk, akik kevésbé nyitottak az ilyesfajta témákra.
A nyolcas műsor (The 8 Show)
Az egy helyre zárt versengő csórók köré épített sztorik nagyon betaláltak a koreai sorozatkészítőknél. A Squid Game-hez hasonlóan A nyolcas műsorban is összegyűjtik az embereket, szám szerint nyolcat, akik egy valóságshow keretein belül mérkőzhetnek meg a nyereményért. A szereplők nyolc szinten kapnak maguknak egy-egy teljesen üres szobát, a nyereményük pedig napról napra növekszik. Elég gyorsan rájönnek viszont, hogy ez nem is olyan fair küzdelem, hiszen ott minden használati tárgy – legyen az egy párna vagy egy szobawc – ezerszeresébe kerül, mint a való életben. Az pedig, hogy a különböző szinteken elhelyezkedők mennyit is keresnek naponta hűen tükrözi a szomorú valóságunkat.
Erős társadalomkritikát és morális kérdéseket feszeget a sorozat, néhol igencsak kemény és elborzasztó jeleneteknek lehetünk a tanúi.
Olykor brutális módon ábrázolja a pénzre éhező egyének agresszivitását, és igencsak elgondolkodtató képet fest a jelen társadalmáról.
Ennek a koreai sorozatnak azonban nem gyilkolás a legelrettentőbb eszköze, mint ahogyan a Squid Game esetében, hanem a szereplők egymással szembeni interakciói. Sokkal erősebben tükrözi a társadalmi hierarchiát, sőt szinte pontosan képes leképezni azt, ami a valóságban a szomorú tény. Ilyen például a kis emberek kiszolgáltatottsága, az egészségügyi helyzet, vagy a hatalmas szakadék, amely elválasztja egymástól a gazdagokat és a szegényeket. A pénzügyi csapdákra és a szükségleteinken túlmutató végtelen költekezésre is remekül sorakoztat fel olyan példákat, amelyek kifordítják magukból az embereket. Itt a legnagyobb problémát nem is bezártság okozza, hanem a szereplők egymáshoz fűződő viszonya, és hogy mennyit képesek bevállalni azért, hogy mindenki jól járhasson. A mohóság olyan mértékben képes átformálni az embereket, amelyre ez a koreai sorozat a végletekig képes reflektálni különféle eszközökkel.
Összességében egy igen kegyetlenkedő, ugyanakkor nagyon is elgondolkodtató történetet kapunk, amelyet jobb nem egyben ledarálni.
Már követed a Roboraptort, de mégis lemaradsz a legfrissebb kritikákról, hírekről? A Roboraptor hírlevél segít ebben! Hetente a postafiókodba küldi cikkeinket, hogy Te döntsd el, mit akarsz olvasni, ne a gépek.
