Egy ideje a Netflix két részletben teszi elérhetővé a sorozatok újonnan befutó etapjait, ez történt A Bridgerton család esetében is. A szezon korábban debütáló első négy epizódja kissé zsúfolt volt, mostanra viszont már az összes epizód megtekinthető, és a 3. évad második része egyértelműen javít az összképen. Évadkritika.
Ahogy Julia Quinn Bridgerton-könyvei, úgy az azokat feldolgozó streaming-széria is sorra veszi a címszereplő család egyes tagjait, és minden alkalommal egy másik Bridgerton-lány vagy -fiú szerelmének történetét meséli el. Ezúttal Colin (Luke Newton) került sorra, aki régi barátja, Penelope Featherington (Nicola Coughlan) mellett találja meg a szerelmet. A lány titokban mindig is odavolt érte, azonban Colin csak akkor jön rá, hogy valójában mit is érez, amikor elvállalja, hogy segít férjet találni Penelopénak, és látja őt más férfiakkal. A páros helyzetét bonyolítja, hogy a lány súlyos titkot őriz, ami kitudódva könnyen közéjük állhat. De A Bridgerton család friss szezonja során nemcsak Colint találja meg a szerelem a családból: húga, Francesca (Hannah Dodd) és anyja, Lady Violet (Ruth Gemmell) életében szintén beköszönt a romantika, és bár bökkenő mindkettejük esetében akad, a 3. évad második része elsimítja a problémákat.
A legnagyobb probléma az új évaddal, hogy túl sok cselekményszál van benne, és ezek elveszik a játékidőt, elvonják a figyelmet a fő történettől, azaz Colin és Penelope románcáról.
Ráadásul nem is mindegyik melléksztori behozatala tűnik indokoltnak. Míg az kifejezetten pozitívumnak tekinthető, hogy ezúttal a korábban háttérbe szorított Bridgerton anyuka és Francesca kicsit kilépnek a rivaldafénybe, és saját történetet kapnak, addig más – a családhoz nem kötődő – mellékszereplők kiemelése nem feltétlenül tűnik indokoltnak. Meglepő módon az újonnan előtérbe lépők között van Cressida Cowper (Jessica Madsen) is, aki eddig szimplán az undok rivális lány sztereotípiát testesítette meg, ezúttal viszont megpróbálják kicsit árnyalni is. Noha az ő sztoriját egészen ügyesen beleszőttek a központi cselekményszálba, az mégis vitatható, hogy tényleg szükség volt-e még erre is. Az pedig biztos, hogy a klubtulajdonos Will Mondrich (Martins Imhangbe) és családja története teljesen feleslegesen kapott figyelmet, hiszen egyáltalán nincs közük a Bridgertonokhoz, így semmi se indokolta, hogy játékidőt vegyenek el a főszereplőktől.
A Bridgerton család 3. évad elejére erőteljesen rányomta bélyegét az, hogy nem kapott elég figyelmet a két főhős, aztán a szezon második része esetében végre az ő sztorijukra került a hangsúly.
Colin és Penelope története érdekesen felépített, és egyáltalán nem kiszámíthatók a fordulatai, így a feszültséget végig fenn tudja tartani. Kifejezetten pozitívumnak tekinthető az is, hogy ezúttal nem akörül forog a cselekmény, vajon tudják-e (és akarják-e) vállalni az érzéseiket a szerelmesek, hanem hogy a lány titka – miszerint ő a pletykalapírőnő, Lady Whistledown, akire Colin korábbi cikkei miatt neheztel – tönkre tudja-e tenni a kapcsolatukat. Annyi hiányossága van csak ennek a fő sztoriszálnak, hogy miután Colinban végre tudatosulnak Penelope iránti érzései, úgy beszél, mintha mindig is tisztában lett volna azokkal. Ezt kissé nehéz komolyan venni, hiszen elég egyértelmű, hogy korábban csak barátot látott a lányban.
Colin és Penelope románca nagyon más, mint a korábbi Bridgerton-szerelmeseké, mégis egész jól működik a párosuk, azonban a történetük nem olyan karakteres, mint Daphne és Simon vagy Anthony és Kate sztorija.
Ennek az egyik oka, hogy bár ez az évad a korábbiakhoz hasonlóan profin kivitelezett, de azokkal ellentétben nincs egy jellegzetes stílusa, hangvétele. A heves és drámai, szoftpornós beütésű első szezon, illetve az „ellenségekből szerelmesek” romkomos toposzának humorforrását kiaknázó második etap után ez a mostani elég színtelennek hat. A karakteresség hiányának másik oka, hogy A Bridgerton család 3. évad sztorija nem önálló és kerek egész, hanem lényegében az előzőekben történteknek a kicsúcsosodása. Kezdettől fogva egyértelmű volt, hogy Penelopének tetszik Colin, és a Lady Whistledown kiléte utáni nyomozás is egy évadokon átívelő történetszál. Vagyis önmagában ez a szezon nem igazán működne, erősen épít a korábbiakra. Ez egyébként nem is csak a fő sztorira igaz: Lady Violet és Lady Danbury mellékszála csak a Bridgerton-spinoff, a Sarolta királyné ismeretében érthető.
Ha mindehhez hozzávesszük, hogy a Francescával történtek most csak a jövőbeli, rá fókuszáló évad felvezetéséül szolgáltak, elmondhatjuk, hogy ez a Brigerton-etap erősen töltelék jellegű.
Leginkább arról lesz emlékezetes, hogy a rajongók egy részét (különösen a könyveket is ismerő fanokat) rendesen kiakasztotta. A széria ugyan eddig is sok tekintetben eltért a regényektől – egyrészt azoktól eltérően egy alternatív történelmi korban játszódnak, és jelentősen átírták a sztorikat –, de ezeknek a változtatásoknak nem volt akkora visszhangja. Most azonban felmerült, hogy a későbbiekben egy vagy akár két Bridgerton-testvérnek azonos nemű szerelme lehet. Hogy ezek a sejtések beigazolódnak-e, a jövő zenéje, mindenesetre az biztos, hogy A Bridgerton család 3. évad második része igazán ezzel a csavarral szolgáltatta a legnépszerűbb beszédtémát.
Már követed a Roboraptort, de mégis lemaradsz a legfrissebb kritikákról, hírekről? A Roboraptor hírlevél segít ebben! Hetente a postafiókodba küldi cikkeinket, hogy Te döntsd el, mit akarsz olvasni, ne a gépek.
