A Gyilkos a múltból (Totally Killer) marketingszövegei nem voltak túlzóak, amikor azt állították, hogy a film a Vissza a jövőbe és a Sikoly házasítása. Az Amazon Prime időutazós slasherje éppen annyit ad, mint amennyi ettől a koncepciótól elvárható. Egy helyenként vicces, helyenként véres, de igazán szórakoztató könnyed horror vígjátékot. A játékidő hosszúsága azonban nem teljesen indokolt, és néhány gyilokeffektnél is kilóg a lóláb. Spoilermentes kritika.
Gyilkos a múltból
A Gyilkos a múltból kerettörténetét egy bűnügyi podcast készítőjétől, Chris Dubasage-tól (Jonathan Potts) ismerjük meg. Aki nem mellesleg túrákat is szervez a “true crime” műfaj kedvelőinek, ahol a város gyilkossági helyszíneit mutatja be az érdeklődőknek. Vernonban ugyanis 1987-ben egy hármas gyilkosság történt, amit a 16-os gyilkosként elhíresült maszkos mészáros követett el. A nevét pedig onnan kapta, hogy a 16. életévüket épphogy betöltött áldozatait pontosan 16 késszúrással végezte ki. Jamie (Kiernan Shipka) édesanyja, Pam (Julie Bowen) is a potenciális áldozatjelöltek között volt, de ép bőrrel megúszta – barátnőivel ellentétben. A 16-os gyilkos azonban 35 év után visszatért Vernonba, hogy befejezze a nyolcvanasokban elkezdett munkáját. Pam ezúttal nem éli túl a találkozást.
Minő szerencse, hogy Jamie barátnője, Amelia (Kelcey Mawema) éppen egy időgépen dolgozik. Amikor pedig Jamie is a gyilkos célkeresztjébe kerül, az időgép működésbe lép, hogy visszarepítse a lányt a ‘87-es gyilkosságokat megelőző napokba. Remek alkalom ez, hogy megmentse édesanyját és a további áldozatokat. Még az sem baj, ha közben átírja a történelmet.
Toposz gyilkosság a múltból
A Blumhouse gyártásában készült Gyilkos a múltból egy másodpercig sem leplezi hatásait. Nahnatchka Khan (Mindig csak talán, Amerika Huangjai) filmjében konkrétan el is hangzanak a legfőbb hatásként jelentkező filmek címei. Az időutazós, családmegmentős szálért természetesen a Vissza a jövőbe áthallás felelős. A maszkos sorozatgyilkosos részeiben pedig számos más slasher mellett főleg a Sikoly lesz a horrormúzsa. A két film sajátosságait vegyítve pedig mire is számíthatunk? Elsősorban poénokra, véres kaszabolásokra, bekrepáló és megjavítandó időgépre, megváltozott jövőre, valamint meglepőnek szánt fordulatokra. Mert ez utóbbiak azért nem hordoznak magukban akkora meghökkenésfaktort, hogy csattanós revelációk legyenek. A csavarok mögött húzódó magyarázatok viszont még úgy is érthetőek, hogy némileg elnagyoltnak hatnak. Ez viszont magyarázható azzal, hogy a készítők nem a film horror ágára, sokkal inkább a vígjáték felére koncentráltak.
A Gyilkos a múltból ugyanis szeret élcelődni a ‘80-as éveken. Ennek legfőbb eszköze Jamie, aki 2022-ből érkezve kultúrsokként éli meg szülei viselkedését és a korszak hangulatát. Számos alkalommal a jövőben/jelenünkben elfogadott normák felől kommentálja a ‘87-ben általánosan uralkodó állapotokat, ma már problémásnak számító beszólásokat és magatartást.
A megfogalmazott kritika, vagy a korszak iránt érzett túlzott nosztalgia kóstolgatása azonban nem kifejezetten harsány.
Inkább csak kedvesen, csipkelődős kommentárként és nem ütős dekonstrukcióként húzódik meg a háttérben. A nagy hatásként emlegetett Sikollyal ellentétben pedig kerüli a metanarratív elemeket, és nem kívánja felforgatni vagy újraértelmezni a zsáner toposzait sem. A film fő poénforrása tehát a generációs különbségek, de nagyon azért nem ás a mélyükre.
Hiányosságok és erősségek a múltból
A Gyilkos a múltból más szinteken sem igazán próbál részletes, vagy mélyenszántó lenni. Sem a kapcsolatok ábrázolása, sem a gyilkosságok mögött húzódó háttér, sem az időutazás esetében. Ugyanakkor mindegyikhez éppen annyi elegendő és elfogadható magyarázatot fűz, ami a műfaji kereteket figyelembe véve mégis működik a képlet. Egy kifejezetten szórakoztatásra építő zsánerhibrid esetében, mint a horror vígjáték, mindez bőven megbocsátható bűn. Persze az is érthető, hogy ha valakinek éppen emiatt átlagoskának és üresnek hat, ami képes rontani a film karizmáján és szórakoztató értékén.
A történet kisebb esetlenségeivel szemben viszont a szereplők bírnak annyi vonzerővel, hogy megragadják a tekintetet.
Különösen a Sabrina sorozatból ismert Kiernan Shipka, és Khan szinte állandó színészének számító Randall Park jelenléte dob a film poénfaktorán. De a többi szereplő is teljesen oké módon hozza a rájuk szabott sztereotip, egydimenziós, manírokkal és szándékos túlzásokkal felruházott karakterét.
Egy slasherben mindig fontos elem a gyilkosságok kreativitása és kivitelezése. A Gyilkos a múltból bár vérben nem szenved hiányt, a kreativitásnak nem jut nagy tér. Ez persze a 16-os gyilkos kézjegyéből is fakad, de ettől még eléggé monoton módon távoznak a fiatalok az élők sorából. Ráadásul a gyilkosságok kivitelezése CGI hangsúlyos módon lett megvalósítva. A gyengébb effektek pedig szabad szemmel is jól látható kontrasztot képeznek a közeliben vett, művéres megoldások mellett. Az effektek minősége persze alapból nem ront annyit a filmélményen, hogy sokáig rágni kelljen rajta.
Verdikt a múltból
A Gyilkos a múltból tipikusan azt a fajta filmélményt nyújtja, amit a premisszájában ígér.
Egy nem túl komolyan vett, de a picit túlnyújtott játékidejében is végig szórakoztató, véres, mégis könnyed horror vígjátékot.
Ennél többet nem is kell, és nem is szabad várni tőle. Az aktuális októberi horrormaratonba illesztve is jól megállhatja a helyét a maga laza módján.
Magyarországon az Amazon Prime-on nézhető, itt tudod kipróbálni.
Már követed a Roboraptort, de mégis lemaradsz a legfrissebb kritikákról, hírekről? A Roboraptor hírlevél segít ebben! Hetente a postafiókodba küldi cikkeinket, hogy Te döntsd el, mit akarsz olvasni, ne a gépek.
