A kínzáspornó egyik csúcsa még mindig a Fűrész, de legújabb fejezete még ennél is többet nyújt, újoncoknak és lelkes rajongóknak egyaránt.
A közel 20 éves Fűrész váratlanul hasított végig a mozikon, kb. 1 millió dolláros költségvetését százszoros bevétel követte, minden idők egyik legsikeresebb horrorfilmévé téve az alkotást. Középpontjában John Kramer, avagy „Kirakós” (Tobin Bell) áll, egy sorozatgyilkos, aki öncsonkító próbatételek – „játékok” – elé állítja gyarló áldozatait: akinek életösztöne felülkerekedik ezen, az kap egy új esélyt, és megtisztul bűnei alól. A sikernek köszönhetően az első epizódból egy masszív franchise nőtte ki magát, videojátékos, képregényes és vidámparkos adaptációkkal az újabb és újabb filmes fejezetek mellett. 2010-ig gyakorlatilag minden évben jött egy folytatás, amik bűnös élvezetek voltak a műfaj és stílus szerelmeseinek, miközben a stúdió a kínzáspornó-tehenet fejhették a további dollármilliókért. A Fűrész 3D-re a központi karakter szerepe mellett tanítványai is felértékelődtek, a rajongóknak azonban hét évet kellett várnia a Fűrész – újra játékbanra. Két éve a Spirál a spin-off ösvényre terelte a sorozatot, ismét vegyes fogadtatásban, ugyanis nehezen tudta hatékonyan elmesélni egyébként jó ötleteit. Most pedig eljött a Fűrész 10. ideje, ami egyszerre igazolja, hogy Hollywood filmeket és karaktereket sem akar elengedni, de azt is, hogy – meglepő módon – igenis van még kraft ebben. Már az elején leszögezném: az első óta messze ez a legjobb epizód.
Az egyedül a Spirálból hiányzó Kirakós ismét visszatérhetett, ugyanis az új rész az eredeti film és a Fűrész II. között játszódik. „Hősünk” (intenzíven idézőjelezve) rákkal küzd, és egyfelől próbálja rendezni sorait, másfelől mindenbe igyekszik belekapaszkodni, ami új esélyt adhat neki. A halálos daganatos betegséggel küszködők terápiacsoportján keresztül tudomást szerez egy kísérleti módszerről, amely egy komoly vagyonért cserébe, gyógyszerek és műtét kombinációjával teljesen kigyógyítja betegségéből. Kramer Mexikóba utazik, ahol dr. Cecilia Pederson (Synnøve Macody Lund) nyájas, kedves szavakkal fogadja, bemutatja a kedves személyzetnek – akik közül más is túlélő –, és elmagyarázza a procedúrát. A folyamat azonban nagyon titkos, ugyanis a gyógyszergyártó cégek nem nézik jó szemmel ezeket a fejleményeket – így minden titokban zajlik, titkos helyen. A műtét után az életvidám Kramer azonban mindenféleképp szeretné háláját kifejezni, és kilogikázza, hol zajlott a procedúra. Nyoma sincs azonban az orvoscsoportnak és a többieknek, ráadásul a helyszín is teljesen elhagyatott. Hamar összerakja, hogy átvágták, hamis reményért cserébe kicsalták a pénzét – és ki tudja, már hányszor tették ezt meg. Tanítványával, a játékait egyszer már túlélő Amandával (Shawnee Smith) pedig elhatározzák:
eljött egy újabb „játék” ideje.
Ami kifejezetten pozitív az új Fűrészben, hogy meglepően koherens és emberi történetet épít fel, aránylag sok karakterfejlődéssel, anélkül, hogy lekerülne a kínzásról a fókusz. A Fűrész 10. sok – talán picit túl sok – időt tölt el Kramer sebezhető oldalának szemléltetésével. Persze ennél a sorozatgyilkosnál ez érthető: elvégre morális alapokra helyezi az öldöklést, amit ő teljesen jogosnak tart. Azzal, hogy Peter Goldfinger és Josh Stolberg párosa elidőzik ezzel, remekül átjön. Hogy haldoklóként miként látja az életet, és miért gondolja azt, hogy aki másnak kárt okoz, az nem érdemli meg azt.
Ezt pedig kiválóan adja át Tobin Bell, aki képes életre kelteni a gyötrődő, a haláltól már-már félő oldalát karakterének. Ahogy azt is, amelyik szemrebbenés nélkül nézi végig, hogy valaki lefűrészeli a saját lábát. Ráadásul Bell játékának köszönhetően hiába tűnik ez ellentmondásosnak – nem az. Elköteleződése, és a bűnösök iránt érzett megvetése mind ott van a tekintetében, emiatt pedig kifejezetten élvezetes volt megismerni több oldalát is nem csak a karakternek, hanem magának a színészi alakításnak is.
Szintén a karakterfejlődés egy izgalmas dimenziója Amanda bevonása, aki aggódik mestere elkerülhetetlen, közelgő halála miatt, miközben próbálja megtalálni saját útját. Akik ismerik a Fűrész-szériát, azok tudják, hogy merre tart, és ebből a szempontból is jól működik jelleme. Shawnee egyszerre követi áhítatosan mentorát, de gyakran meg is kérdőjelezi – ez a dinamika pedig pazarul működik. Ahogy az is, hogy ezúttal nincs rejtélyeskedés: ott mozognak áldozataik között, már az első pillanattól kezdve felfedve kilétüket.
A „bűnösök” nem túl komplex szereplők, bár az élükön álló orvos pazar, kizsákmányoló, utálnivaló rohadékként van felépítve, a norvég Synnøve Macody Lund pedig tökéletes a szerepre. A többiek vagy semmilyenek, vagy valamennyire túljátsszák, de ebben valószínűleg Kevin Greutert rendezői utasításai is szerepet játszhatnak. A rendező egyébként kiválóan fogta meg a filmet, de ez nem meglepő: vágóként már az első Fűrész óta dolgozik a franchise-on, és több epizódot rendezett is. Elég ismerete van tehát ahhoz, hogy tudja, mi működik és mi nem, ez pedig a lehető legjobb értelemben látszódik. Külön megemlíteném, hogy sokkal kevesebb kaotikus kamerakapkodás van benne, ami elképesztően irritáló védjegye volt a szériának.
A sok érzelgősség és jellemrajz mellett persze helyett kapott a lényeg is:
a kínzások, öncsonkítások és a csapdák,
amiken keresztül Kramer próbára teszi azokat, akik kárt okoztak benne és másokban. A folyamatok ezúttal nincsenek eltúlozva, cserébe tematikusan illeszkednek az orvosos-műtős felálláshoz, plusz elképesztően, sokszor gyomorforgatóan brutálisak. Itt jobban értettem az „X – Csak felnőtteknek” besorolást – ami passzol a címhez is –, mint a Sikoly VI.-nál. Nem szeretnék nagyon spoilerezni, mert aki Fűrészt néz, valószínűleg ezért nézi, de valaki a saját agyában turkál a filmben!
A Fűrész 10. egyszerűen működik, pedig minden korábbi jel arra mutat, hogy nem kellene már. Ennek fő oka, hogy a kínzós fókusz mellett sikerült úgy visszahozni központi karaktereket, hogy legyen értelme, és társuljon hozzájuk jellemfejlődés is. Sok benne a felesleges melodráma, néha bizarrul nyálas – a zenének is köszönhetően –, nem minden van kielégítően kidolgozva, de még így is sokkal többet tud és nyújt, mint elődei – nem véletlenül lett az eddigi legpozitívabb fogadtatásban részesült fejezet. Elsősorban a rajongóknak szól, de újoncok is bátran belevethetik magukat, mert nem szükség az előzetes ismeret hozzá – maximum gazdagítja az élményt. Egy biztos: Kirakós igenis visszatért, és van még hely, ahova tökéletesen beilleszkedik!
Már követed a Roboraptort, de mégis lemaradsz a legfrissebb kritikákról, hírekről? A Roboraptor hírlevél segít ebben! Hetente a postafiókodba küldi cikkeinket, hogy Te döntsd el, mit akarsz olvasni, ne a gépek.