Kondor Vilmos Második magyar köztársaság című, alternatív történelmi regényének folytatásában ismét egy izgalmas oldalát ismerhetjük meg egy sosemvolt Magyarországnak: 1968-ban ugyanis Mexikóváros váratlanul visszalép az olimpiai játékok szervezésétől, így végül Budapest kapja meg a lehetőséget. Amikor a magyar úszócsapat sztárja a verseny közben váratlanul meghal, a haláleset felderítésével Nemes Albert főfelügyelőt bízzák meg. Nincs könnyű dolga most sem: új társával nehezen csiszolódik össze, közben egyre nő a diplomáciai nyomás. Spoilermentes kritika.
Kondor Vilmos, az egyik legsikeresebb magyar krimiíró A második magyar köztársaság című regényével tavaly indította útjára alternatív történelmi sorozatát. A történet szerint 1944. októberében Magyarország kiugrási kísérlete sikerrel járt, és a háború végén a szövetségesekhez csatlakozott. Nincsenek szovjetek vagy kommunista hatalom, jólét uralkodik, a köztársasági elnök pedig ifjabb Horthy Miklós. Az új Kondor könyv az olvasókat sem hagyta hidegen: idén tavasszal elnyerte a Zsoldos Péter-díj Közönségdíját is. A regényről bővebben mi is írtunk.
Nemrég megjelent Az első budapesti olimpia, a Második magyar köztársaság folytatása. A regény ugyan utal néhol az előző kötetben történtekre (spoilerek nélkül), de önálló történetként is olvasható. A Második magyar köztársaságban megismert főhős és mellékkarakterek ugyanakkor ismét feltűnnek. 1968-ban járunk, és Mexikóváros helyett Budapest ad otthont az olimpiai játékoknak. A város hemzseg a turistáktól és külföldi sportolóktól, mindenki lázban ég és Szécsi Pál olimpiai himnuszát énekli. A magyar úszócsapat legígéretesebb tagja, az amerikai származású Ike „Johnny” Wilkerson azonban versenye kezdetén holtan süllyed a medence aljára. Szervezetében többféle mérget is találnak, egy erdélyi terrorista szervezet pedig magára vállalja a gyilkosságot. A budapesti rendőrség főkapitánya, Kádár János azonban a mérgek összetétele alapján nem politikai indítékra gyanakszik.
Nemes Albert, az éles eszű, remek intuíciókkal megáldott és jószívű főfelügyelő, az előző sztori főhőse kapja meg a fiatal olimpikon ügyét, és mellé ismét egy új társat is, a Kecskemétről érkezett Magyar Tivadart. Magyar épp Nemes ellenkezője: hallgatag, kellemetlen és módszereiben sokkal drasztikusabb, mint főhősünk. A két nyomozó nehezen csiszolódik össze, és közben Nemest ismét szorítja az idő: az amerikai nagykövetség folyamatosan nyomás alatt tartja, az olimpiai szövetség nehezíti a nyomozást, ráadásul felettesei közt hatalmi harcok vannak kialakulóban.
A vagány Budapest
Az első budapesti olimpia története és háttérvilága még kerekebb és kiforrottabb, mint az első kötetben. Ahogyan arról tavasszal mi is írtunk, Kondor bevonta olvasóit az alternatív Budapest világának kibővítésébe. Rajongói kommentek, ötletekkel és javaslatokkalkiegészítve gondolta tovább és dolgozta ki az elképzelt főváros utcaképét, közlekedését és épületeit.
A világépítés tehát továbbra is jelen van, és egyre többet tudunk meg nemcsak Budapestről, de a második magyar köztársaságról is.
Fővárosunk pezsgő, nyugatias és modern világa ismét ott zsibong az események hátterében, főhősünk keresztül-kasul járja be utcáit. Kondor regényeinek mindig is az egyik szereplője volt Budapest, és itt sincs ez másként. Hangulatos és izgalmas világ ez, és olvasóként fájó büszkeség is töltött el: itt a vezetés simán megrendezi az olimpiai játékokat, a közlekedést okosan szervezik meg, és a bizottságban a sporthoz értő, szakértő emberek vannak.
Az alternatív Magyarország talpraesettségét és fejlettségét igazolja az is, hogy a mozgatható modulokból álló és cölöpökre épült olimpiai falu Friedman Yona János (aki valóban a mobil építészet egyik megteremtője volt) tervei alapján épül meg a Margit-szigeten. Bár Bibó polgármester nem rajong a koncepcióért (Nemes anyja pedig egész egyszerűen hülyeségnek tartotta), mégis népszavazást ír ki a megépítéséről. Ismét feltűnik a Gotham Citynek becézett főkapitányság és a Szabadkikötő csempészeinek izgalmas világa is.
Az alternatív idősík történelme ismét ötletes formákban is megjelenik: nemcsak leírásokban, vagy párbeszédekben, de újságcikkekben és a regény elején lévő könyvvázlat kivonatban. E mellett létező történelmi személyek és hírességek is feltűnnek a könyv lapjain.
Érdemes utánuk olvasni, Kondor sokszor kevésbé ismert alakokat vagy történelmi érdekességeket épít be a sztorijaiba, ez pedig még izgalmasabbá teszi a regény világát.
Ilyen például a Hindu csokoládégyár, vagy Yona Friedman építész alakja.
Kevesebb politika, több élsport
Ami a krimi szálat illeti, Budapest mellett ez sem szorul háttérbe. A második magyar köztársaság politikai játszmái most nem kapnak nagy hangsúlyt, és a történelmi események is csak fel-felvillannak. Az élsport sokszor kegyetlen és kíméletlen világába viszont nagyobb bepillantást nyerünk. Az amerikai származású, de honosított úszó, Johnny Wilkerson halála megosztja a magyar szurkolótábort. Egy külföldi származású sztársportoló a magyar olimpiai csapatban? A rajongói összetörnek a tragédia láttán és hallatán, míg a jobboldali érzetű emberek csak megvonják a vállukat. Bár ezen a fiktív Magyarországon is van politikai megosztottság, Kondor világában minden tettnek van következménye, az ország vezetése pedig biztos kézzel irányít.
Nemes a nyomozása során ráébred, hogy az ünnepelt sportoló és szerelme élete korántsem olyan csillogó, mint amilyennek az újságok lefestik. A fiatal Johnny és párja, Szilvia nagy reménységnek számítanak az úszás sportágában, fényképeikkel tele van az ország. Mindketten nagyon fiatalok és érzelmileg is sebezhetőek, és főhősünk minél tovább jut a szálak felgöngyölítésében, annál egyértelműbbé válik, hogy a tettest a sport világában kell keresnie. Kondor kíméletlen őszinteséggel mutatja be, milyen nehéz fizikai és érzelmi megterhelésnek van kitéve egy sportoló és milyen kíméletlen a versengés. Nem is kell véres gyilkosság ahhoz, hogy megrázza olvasóit és nyomozóit: az érzelmi abúzus sokszor kegyetlenebb, mint egy erőszakos bűncselekmény. Az író által felvetett morális kérdések még a mai napig aktuálisak, és bár nincs rájuk egyértelmű válasz, mindenképp elgondolkodtatják az olvasót.
Kőrössy Tyutyu és a zsaruk
A nyomozás mellett ismét találkozunk Nemes anyjával (aki még mindig egy igazi egyéniség), Millával, aki most aktívan segít főhősünknek, és kiderül az is, amit eddig is sejthettünk: fogyatékossága ellenére egy vagány és szerethető lány. Egy másik mellékszál is megjelenik, ez pedig Kőrössy Tyutyu (senkit ne tévesszen meg a neve, egy veszélyes bűnözőről van szó), aki megszökik a Gyorskocsi utcából és Nemesre és Magyarra vár a feladat, hogy előkerítsék. A humor pedig most még jobb, mint az előzményben. Ez kell is, hiszen maga a nyomozás és a végkifejlet elég nyomasztó, a finom humor és beszólások viszont oldanak kicsit ezen a feszültségen. A párbeszédek – gondolok itt különösen a telefonbeszélgetésekre – kifejezetten pattogósak és humorosak.
Ritkán szoktam hangosan felnevetni olvasás közben, de némelyik poén olyan jól sikerült, hogy többször is felkuncogtam.
Verdikt
Az első budapesti olimpia remek folytatása a Kondor által megteremtett alternatív Magyarországnak. Aprólékosan kidolgozott háttérvilág, izgalmas nyomozás és akció, szerethető karakterek és remek humor teszik egyedivé és hangulatossá a regényt. Mondanom sem kell, alig várom a folytatást.
Már követed a Roboraptort, de mégis lemaradsz a legfrissebb kritikákról, hírekről? A Roboraptor hírlevél segít ebben! Hetente a postafiókodba küldi cikkeinket, hogy Te döntsd el, mit akarsz olvasni, ne a gépek.
