Az Elveszett próféciák visszatért! Ugyan az első évad teljesen feldolgozta Neil Gaiman és Terry Pratchett azonos című regényét, azaz nem volt könyvalap, a folytatás nem marad el az első színvonalától. Az Elveszett próféciák továbbra is komfortsorozat: két főhőse még mindig szerethető, a köztük lévő kémia továbbra is remekül működik, finom angol humora megnevettet. Ugyan a sztori kevesebb szereplőt mozgat, és a tempó is lassabb, mint az első évadé, így sem unatkozunk. Az apokalipszis és a négy lovasa most kimaradnak, de helyette épp elég személyes drámát kapunk. Enyhén spoileres kritika következik.
Az Amazon és a BBC 2019-ben készített minisorozatot Neil Gaiman és Terry Pratchett közösen írt regényéből, az Elveszett próféciákból. A könyvet mi is ajánlottuk, és a minisorozat is nagy sikert aratott a képernyőkön. Michael Sheen és David Tennant párosa hűen, szórakoztatóan és szerethetően adta vissza az embereket megszerető angyal, Azirafael és a démon Crowley kalandjait.
Az első évad a regény történetét követi. A történet szerint Azirafael, az angyal és Crowley, a démon az idők kezdete óta élnek a Földön. Azirafael viszi a kis könyvesboltját és akármerre megy, igyekszik jót cselekedni. Crowley igazi rosszfiú, a szabályokra fittyet hány, és démoni húzásaival bosszantja az emberek életét. A két jómadárban azonban az közös, hogy földi tartózkodásuk alatt megszeretik a Földet és az emberi létet. Amikor tehát megszületik az Antikrisztus, összefognak, hogy megakadályozzák szeretett emberi világukat az armageddontól.
A könyv megjelenése és sikere után sokan faggatták az írókat, terveznek-e folytatást. 2006-ban, a regény újrakiadásakor Gaiman azt nyilatkozta, hogy eljátszottak a gondolattal, de a lelkesedés még nem érkezett meg a folytatáshoz, de persze semmi sincs kőbe vésve. Elkezdtek később dolgozni egy folytatáson, de sajnos Pratchett 2015-ben bekövetkezett halála miatt nem tudták befejezni. Neil Gaiman, aki most is a sorozat írói közt szerepelt, azt mondta, a harmadik évad pont ezt az elképzelt folytatást vinné tovább.
A második évadnak amolyan töltelék szerepet szántak, ami elviszi a történetet az eredetileg elképzelt folytatás elejéhez.
Amnéziás arkangyal
Az Elveszett próféciák 2.évada nem sokkal az első évad történései után játszódik. Azirafael és Crowley is kegyvesztett lett a feletteseinél, sőt, Crowley elvesztette a menő lakását, és a Bentleyben lakik. Egy nap azonban Gábriel arkangyal (Jon Hamm) tűnik fel Azirafael könyvesboltja előtt, teljesen meztelenül, ráadásul fogalma sincs, ki ő, és hogyan került oda. Azirafael és Crowley gondjaikba veszik az arkangyalt, akit mind a Menny, mind a Pokol szolgái keresnek, és megpróbálják kideríteni, mi is történt valójában.
Az évad kezdése igencsak izgalmasnak tűnik, ám hamar kiderül, hogy a második évad folyása jóval lassabb, kevesebb karaktert mozgat meg, mint az előző.
Ugyan itt nem a sztori hangsúlyos, hanem a karakterek, de köztük lévő érzelmi és lelki feszültségek miatt van dráma bőven.
A fő cselekmény mellett pedig ismét kapunk flashback jeleneteket az angyal és a démon korábbi évszázadokban történt kalandjairól. A hangsúly most inkább Azirafael karakterén és a Mennyhez fűződő viszonyán van. Az első évad története során is egyértelművé válik, hogy Azirafael – a többi angyal társától eltérően – földi élete során rájön, hogy korántsem olyan egyszerű megkülönböztetni a jót és rosszat, és hogy a világ tele van komplex morális problémákkal. Ezen felfedezéseit tovább árnyalja a második évad. A sztori során látjuk, hogyan veszíti el lassan a bizalmát Azirafael a Menny terveiben, és cselekszik helyesen a saját morális iránytűje szerint, sokszor Crowley segítségével. Az angyal vágyik arra ugyanakkor, hogy változásokat érjen el a saját példájával a Menny bürokratikus rendszerében, és ez egy fontos katalizátora az évad végén meghozott döntésének.
Crowley viszont most kevesebb figyelmet kapott. Ő mindig is a maga útját járta, de a második évadra szinte meg is könnyebbült, hogy megszabadult a förtelmes főnökeitől. Az ő karakterfejlődése kapcsán azon volt a hangsúly, hogy igyekezett jobban alkalmazkodni angyal társához és kevesebbet morogni – na és persze megvédeni mind őt, mint az embereket a pokol démonaitól.
Az igazi komfortsorozat
Az Elveszett próféciák a 2. évadban sem veszített bájából. Sheen még mindig a legcukibb angyal, Tennant grimaszai és beszólásai pedig még mindig megnevettetnek. A Menny és Pokol továbbra is a bürokrácia megtestesítői, szűk látókörű lakóinak bukdácsolása és törtetése a széria szórakoztató pillanatai. A minisorozat katalizátora Azirafael és Crowley, akinek kapcsolata sokkal kiegyensúlyozottabb és szorosabb lett az előző évadhoz képest. Az epizódok gördülékenyek, könnyedek, szórakoztatóak, ugyanakkor a félelmetesebb, horrorisztikusabb történetszálak is jól állnak neki. A zombi nácis rész például kifejezetten sötétebb, de ennek ellenére nagyon szórakoztató volt.
Ha negatívumot kell említeni, egyedül azt hoznám fel, hogy a történetben a személyes drámákon kívül nem voltak nagy csavarok, és sokszor tét nélkülinek is érződtek az összecsapások, különösen, ha a démonokról volt szó.
Nem féltjük igazán főhőseinket, nem kerülnek igazán rizikós helyzetbe.
Ebből érződik, hogy az Elveszett próféciák második évada egy töltelék volt, egy nagy pilotrész a harmadik évadhoz.
Gaiman összetörte a szívünket!
A sztori befejezéséről muszáj szót ejteni, ezt viszont csak spoileresen fejthető ki. A következő bekezdés tehát egy igazi spoiler veszély! Aki még nem látta a 2. évadot, ezt a szakaszt ne olvassa.
Azirafael és Crowley kapcsolata a regényben és az első évadban is nagy hangsúlyt kapott. A könyv megjelenése óta téma a rajongók közt az, hogy Azirafael és Crowley közt több is van, mint barátság. Erre a sorozat is ráerősített, köszönhetően Sheen és Tennant fantasztikus játékának. Az utolsó epizódban a feszültség kettejük közti vitában csúcsosodik ki, ami a nagyszerű színészi játéknak köszönhetően érzelmes és szívszorító. Viszont a csók mozzanata elsietettnek érződik. Tény, hogy nagy rajongói tábora van az Elveszett próféciáknak és számos fanfiction jelent meg az angyal és a démon kapcsolatát továbbgondolva. A fanservice részben jól sikerült a sorozatban, de sokkal drámaibb hatást értek volna el az írók, ha a két karakter közti vitából és a vallomásokból kihagyták volna a csókot. Az érzelmeik szavakba öntése és a közös jövőről szőtt álmaik megosztása sokkal romantikusabb és szívszorítóbb volt. Az viszont jó pont, hogy nem romantikus gesztusként ábrázolták, sokkal inkább Crowley kétségbeesésének eszközeként. Fanservice ide vagy oda, Crowley félig-meddig kimondott vallomása drámaibb volt, és nagyobbat ütött, mint maga a csók.
Az utolsó jelenet egyébként amellett, hogy megható, egy igazi gyomros volt a nézőknek. A két karakter közti szakadék nem is lehetne nagyobb, a lezárás nem is lehetne szívfacsaróbb. Neil Gaiman, a következő terápiás üléseim számláit te fizeted! A sorozat beetetett minket a bájos, cuki hangulatával, aztán bumm, a következő pillanatban magzatpózban sírok a padlón.
Verdikt
A Elveszett próféciák 2. évada inkább a karaktereire koncentrál, mintsem a sztorira, de ez a színvonalból, vagy az élvezeti faktorból nem von le semmit. Szórakoztató, bájos, megható és a lezárása egyértelműen folytatásért kiált! Ugyan még nem jelentették be a harmadik évadot, de remélem, Gaiman és Pratchett közösen megálmodott folytatása a képernyőre kerülhet.
Már követed a Roboraptort, de mégis lemaradsz a legfrissebb kritikákról, hírekről? A Roboraptor hírlevél segít ebben! Hetente a postafiókodba küldi cikkeinket, hogy Te döntsd el, mit akarsz olvasni, ne a gépek.
