1966. június 26-án a Beatles a Nemzeti Stadionba készül első magyarországi koncertjére, amikor az egyik technikust holtan találják a színpad mögött. Az ügy felderítésével Nemes Albert főfelügyelőt bízzák meg, akihez csatlakozik a Scotland Yard skót nyomozója is. Nincsen könnyű dolguk: a gyilkos fegyver eltűnt, szemtanúk nincsenek, a tettes kevés nyomot hagyott hátra. A rejtélyes gyilkosság szálai egy rég elfeledett és sötét titokhoz vezetnek. Kondor Vilmos új regénye, a Második magyar köztársaság egy alternatív történelmi korba kalauzol el minket, egy egyszerre ismerős és ismeretlen Budapestre. Spoilermentes kritika.
Kondor Vilmos napjaink egyik leghíresebb magyar krimiírója, aki a Budapest noir c. regényével robbant be az irodalmi életbe. A Budapest noir alapján mozifilm is készült, Bűnös Budapest-ciklusában 7 regénye jelent meg, mindegyik főszereplője Gordon Zsigmond, aki a 30-as, 40-es és 50-es évek Budapestjén derít fel rejtélyes gyilkosságokat. Gordon mellett Budapest a főszereplője a köteteknek. Kondor rendkívül alapos kutatómunkát követően, autentikusan és hangulatosan mutatja be fővárosunk ismert és alvilági arcát. A Második magyar köztársaság története is Budapesten játszódik, ám egy elképzelt, alternatív idősíkon.
A második magyar köztársaság korszaka eredetileg 1945 és 1949 közt állt fent, és az író azt gondolta tovább, milyen jövő állt volna az országunk előtt, ha nincs szovjet megszállás és Rákosiék. A regény története szerint 1944. októberében Magyarország kiugrási kísérlete sikerrel járt, és a háború végén a szövetségesekhez csatlakozott. Nincsenek szovjetek vagy kommunista hatalom, jólét uralkodik, a köztársasági elnök pedig ifjabb Horthy Miklós.
Kondor a regény megjelenése előtt egy posztban azt is megosztotta, hogy az általa elképzelt Budapest leírása Vágó József építész tervei alapján készült. Az építész egy letisztult városképben gondolkodott és egyszerű épületeket és tereket tervezett a városunknak. Érdemes megnézni a tervek alapján készült fantasztikus rajzokat is. Kondor ismét alaposan kidolgozva tárja elénk ezt a másik Budapestet. Az épületek, a közélet leírása mellett figyelmet fordít a közlekedés, a kultúra, zene és alternatív történelmi háttér részletes ábrázolására is.
A Hungária zenekar itt is hódít, Seress Rezső is játssza a melódiáit, de a csepeli Szabadkikötő a csempészek birodalma és egyetlen taxi sincs a belvárosban, mivel a főpolgármester, Bibó István kitiltotta őket. Kondornak ezekkel az apró elemekkel ismét sikerült az atmoszférateremtés, egyszerre hökkent meg és szórakoztat minket ez a sosem látott Budapest.
Remek megoldás volt az is, hogy száraz expozíció helyett egy kommunista lap filmkritikájából ismerjük meg egy a mi időnktől eltérően alakult 1956-os forradalom eseményeit.
A történetben felmerülő történelmi tények egy része megtörtént eseményeken alapul. Alapos kutatómunka és a szerzői szabadság formálja aztán ezeket a történet részévé. Az író ismét egy kevésbé ismert szeletét mutatja be a történelemnek. Kondor Vilmost többek közt ezért is lehet szeretni: tankönyvekben nem szereplő történelmi tényeket és figurákat ismertet meg az olvasóval.
A második világháború kitörése előtti hónapokban az Egyesült Királyság közel tízezer, nagyrészt zsidó származású gyermeket fogadott be többek közt Ausztriából, Németországból, Csehországból, Lengyelországból. Ez a mentőakció a „Kindertransport” néven híresült el. A gyermekek brit nevelőotthonokba, iskolákba kerültek, sokan közülük családjuk egyetlen leszármazottjai maradtak.
A magyar történelem zűrös második világháborús évei kapcsán is találkozhatunk döbbenetes titkokkal, különös figurákkal, rejtélyes politikusokkal.
Ebben különleges hangulatú városban indul el a nyomozás a Beatles hangosítójának halála miatt. A rendőrfőkapitánynak, Kádár Jánosnak nem erénye a türelem, így főhőseinknek nincs idejük tétlenkedni. A nyomokat apránként gyűjtik össze, majd a nyomozás egy jóval nagyobb és sokak által elfeledett ügyet fed fel, amely visszanyúlik a második világháborúig. Nemes és társa, McLeod lassanként összecsiszolódnak, és csapatként próbálják felderíteni a gyilkosságot. Közben a csepeli csempészek csalárd világába is alámerülnek, archívumokban kutatnak, politikusokat faggatnak, kikapcsolódásként pedig focimeccset néznek együtt, vagy épp színházat látogatnak. A Kondor Vilmos rajongók pedig örömmel fogják olvasni, hogy ezen a Budapesten is létezik Gordon Zsigmond törzshelye, az Abbázia kávéház.
A történet főszereplője és mesélője, Nemes Albert főfelügyelő. A kissé kiégett és bulldogszerű Gordon Zsigmondhoz képest a fiatal nyomozó karaktere szerethetőbb, a fanyar humora szórakoztató, jószívű és becsületes. Valamiért egy csepp szomorúságot mindig érezni benne, ez talán attól lehet, hogy fiatal kora ellenére már sok gyilkossággal és emberi gonoszsággal találkozott. Társa, a skót McLeod nyomozó eleinte különc és rejtélyes, ám a történet előrehaladtával az ő személyét is mélyebben megismerhetjük. A cselekmény lassan bontakozik ki, a feszültség fokozatosan épül fel. Aki pörgős, lövöldözésekkel és üldözésekkel teleírt könyvet vár, annak csalódnia kell.
Tipikus Kondor Vilmos regény ez, ahol a fő történet mellett a háttér és a mellékszereplők bemutatása is kellő hangsúlyt kap.
A gyilkossági nyomozás lépésről lépésre van felépítve. Ez az alaposság azt is jelenti, hogy néha lelassul a cselekmény, vagy éppen nem a krimi szálon van a hangsúly. Voltak olyan részek – például Nemes édesanyjánál töltött esték –, amelyeket bár élvezettel olvastam, már alig vártam, hogy egy újabb fejlemény következzen a nyomozásban. A főhős családját, barátait bemutató részek mindazonáltal szükségesek voltak a karakterépítés miatt, hiszen Nemes így lett igazán hús-vér, emberi szereplő.
A Második magyar köztársaság története kerek lezárást kap, így egy önálló kötet, ám az előszó megágyaz egy lehetséges folytatásnak is. Kondor Vilmosra jellemző, hogy a főhősei történetét és kalandjait több regényben írja meg, Gordon például hét regényében nyomoz, Ferenczy nyomozó pedig három kötetben is szerepel. Nemes Albert határozottan szimpatikus figura, így szívesen olvasnánk egy következő regényben újabb munkájáról, vagy arról, közelebb kerülnek-e egymáshoz Millával.
A regényben az izgalmas vagy humoros jelenetek mellett meglepő csavarok szórakoztatnak minket, illetve a Bűnös Budapest regények rajongóinak is tartogat csemegét a sztori. A regény megfilmesítési jogait pedig 48 órával a megjelenése után megvette egy eddig ismeretlen producer. A rejtőzködő író a tőle megszokott színvonalon tár elénk egy egyszerre ismerős és ismeretlen Budapestet és egy izgalmas bűnügyi nyomozást. Az író megerősítette, hogy lesz folytatás, így tűkön ülve várhatjuk Nemes Albert következő kalandját.
Már követed a Roboraptort, de mégis lemaradsz a legfrissebb kritikákról, hírekről? A Roboraptor hírlevél segít ebben! Hetente a postafiókodba küldi cikkeinket, hogy Te döntsd el, mit akarsz olvasni, ne a gépek.
