Másfél évnyi várakozás után a Netflixen végre elérhetővé vált a Money Heist (eredeti spanyol címén: La Casa de Papel), avagy magyarított címén A nagy pénzrablás ötödik évadának első fele, ami öt epizódot jelent a spanyol bűnügyi sorozat utolsó, mindent lezáró évadából. A világszerte nagy érdeklődést kiváltó történet lezárása igencsak epikusnak ígérkezik, de hogy miként varrnak el ennyi nyitott szálat az alkotók a decemberi fináléra? Nos, ezt tán csak a Jóisten, és földi helytartója, a Professzor tudhatja. Kritika.
A tét óriási, az elvárások az egekben – nagyjából így lehetne jellemezni, milyen hangulat övezte a Netflix sikersorozatát az új évad megjelenése előtt. A negyedik etap végén kedvenc bankrablóink igencsak szorult helyzetbe kerültek a Banco de España kirablása közepette, ahol a jól kigondolt ütemtervet egy nem várt biztonsági ember kis híján hazavágta. Az előző évad épp ezért az ő felkutatására és semlegesítésére tett kétségbeesett lépésekkel volt teli, minek eredményeként búcsúzni kellett az egyik közönségkedvenc karaktertől, Nairobitól. Elvárható lett volna tehát, hogy ezt a szálat elvarrva a sorozat ismét felveszi a tartaléktervek, B-verziók, pótlehetőségek fonalát. Bár aki azt gondolja, hogy a levezető évadban már „csak” az arany kitalicskázását kell megoldania a Professzornak és csapatának, az súlyosan téved.Ugyanis a záró évad első felében már nemcsak a némileg dilettáns rendőrséggel, hanem a katonasággal és annak is legkeményebb elit egységével kell szembenéznie hőseinknek.
Háborús hangulat veszi kezdetét a bankon belül és kívül, olyannyira, hogy az épületen belüli védők saját maguk hasonlítják a helyzetet Sztálingrád ostromához, és nem is tévednek nagyot a visszavert rohamok erejét illetően. Vajon bírni fogják szusszal? Sikerül időben beolvasztani a zsákmányolt aranyat? Milyen kiutat talál a Professzor saját és csapata szorult helyzetéből? Csak néhány kérdés a sok közül, amelyekre nem feltétlen válaszol az első öt epizód, frenetikus végjátékot ígérve így a december 3-án debütáló befejezésre. Soha jobb hangulatfokozást, tisztességesen meg lett ágyazva a befejezéshez. A komor, állóháborúra emlékeztető helyzetet is sikerül ellensúlyozni azzal, hogya megszokott Berlin-flashback-ekben elhelyezett, tulajdonképpeni „rablás a rablásban”-bejátszások próbálják kipótolni a mestertervekhez szokott, és azokat kifejezetten váró közönség igényét.
Míg az eredeti rablás sokadik napján golyózáportól pereg a vakolat, és lassacskán már nincs olyan pontja a banképületnek, ami ne állna romokban, a közönségkedvenc Berlin visszaemlékezései már az első résztől fogva bevezetnek egy új szereplőt a sztoriba, akinek nyilván meglesz a maga helye a Professzor tervében – de egyelőre ez sem derül ki a most képernyőre került öt epizódból.A záró évad sokkal borúsabb, sötétebb és fájdalmasabb, mint a korábbiak. Nagyobb veszteségérzet, kellemetlenebb frusztráció ül a néző vállára, miközben kedvenc karaktereiért aggódik.A Money Heist alkotója, Álex Pina követi az eddigi szokásjogot, és igyekszik bizonytalanságban tartani a nézőt, sőt, saját színészeit is. Ők ugyanis csak két epizóddal előre tudják, milyen sors vár az általuk megformált karakterre, így tényleg senki sincs biztonságban, emlékeztetve minket a Trónok Harca korai évadjaira, különösen a Vörös nász idejére. Bárki, bármikor meghalhat, és ez az az esszencia, ami akár a sorozat egyik titkos összetevőjeként is azonosítható, természetesen a drámai jelenetek és a feszültségfokozás mesteri kivitelezése mellett.
Bár az új évad elején a szokásosnál is többet ropognak a fegyverek, és nagy erejű robbanások jutnak minden egyes epizódra, a karakterek fejlesztése, egymáshoz való kötődésének feltárása némileg még képes ellenpontozni az elviselhetőség határáig kitolt akciójeleneteket. Viszont elmaradnak a mélyebb párbeszédek, az összekötő jelenetek két felrobbanó gránát között.És még valami hiányzik eddig az ötödik évadból, de az nagyon: a rablóhangulat, a gondos tervezés fondorlatossága, ami korábban annyira izgalmassá és abbahagyhatatlanná tette a sorozatot.Ez végső soron lehet akár szándékos alkotói húzás is. Hiszen már csak öt epizód, és így vagy úgy, de lezárul a dráma. Búcsúznunk kell a szereplőktől, mielőtt véget ér a kaland, meg kell hát tanulnunk elengedni őket, akár túlélik, akár nem. És még azt sem vehetjük biztosra, hogy egyáltalán lesz bárki is, aki megússza épp bőrrel ezt az egészet.
Már követed a Roboraptort, de mégis lemaradsz a legfrissebb kritikákról, hírekről? A Roboraptor hírlevél segít ebben! Hetente a postafiókodba küldi cikkeinket, hogy Te döntsd el, mit akarsz olvasni, ne a gépek.
