A szuperhősök nem csupán emberfeletti erejükkel tűnhetnek ki az átlagemberek közül, hanem nemzeti vagy kulturális öntudatukkal is. Az alábbi listában nyolc ilyen szuperembert gyűjtöttünk össze, és habár leginkább a Marvel és a DC hősei tartalmazza, egy-két kisebb kiadó emblematikus karaktere is befért a listába.
1. Amerika Kapitány
Steve Rogers, a Marvel képregényes univerzumának egyik legrégebbi képviselője. Fontosabb személyiségjegyei nem változtak a hosszú évtizedek alatt, az 1941-es első lapszám óta, ugyanis a mai napig megtestesíti mindazt, amire a második világháború idején az amerikai népnek szüksége volt: egymagában a remény és a harciasság, az egyenesség és a hazafiasság szimbóluma. A karakter története tulajdonképpen az Egyesült Államok történetének metaforája, vagyis azé, hogyan válik az elnyomottból erős vezető – az USA pedig brit gyarmatból önálló nagyhatalommá. A kapitány az a fajta etalon, aki miatt a szülők bátran hagyták már a negyvenes-ötvenes években is a gyerekeiknek a képregényolvasást.
Az évtizedek során nemcsak a képregényes- és filmes univerzum rendíthetetlen bástyájává nőtte ki magát, hanem konvertibilis kultúrvalutává is, ugyanis a világon szinte mindenki ismeri ezt a nevet. A történetei nem csupán az agresszióra építenek, hanem a modern amerikai- és világtörténelem zanzásított elmesélésére is nagy fókuszt helyeznek. Amerika Kapitány sok millió fiatalnak tanította meg az olyan fontos morális alapvetések fontosságát, mint a becsület és a hazaszeretet. A képregények eladásai a háború kezdetével az egekbe szöktek, ugyanis míg 1939-ben tizenötmillió darab képregényt adtak el havonta az USA-ban, Superman és Amerika Kapitány patrióta hősalakjainak megjelenésével két évvel később már átlagosan huszonöt millió darab kelt a kockásokból havonta. Ebben az időszakban az amerikai hadsereg vált a képregények fő vásárlójává, ugyanis a katonák rendszeresen olvasták a szuperemberekről szóló füzeteket kikapcsolódásképpen. Ám a füzetek nem csak kikapcsolódásra szolgáltak, ugyanis az amerikai kormány náciellenes propagandájának is meghatározó elemei voltak.
2. Britannia Kapitány
Az antant országai közül nem csupán az USA-nak volt nemzeti jótevője, hanem Nagy-Brittaniának is, Britannia Kapitány személyében. Ugyan róla kevesebbet lehet tudni, és még a filmes univerzumban sem mutatkozott be, de az ő életútja is sok újdonságot tartogatott a korabeli képregényes kultúra számára. A karakter egyből saját füzetében tűnt fel 1976-ban. A kiadványokat alapvetően a brit piacra szánták, de a sikerre való tekintettel Amerikában is terjeszteni kezdték, sőt a fő Marvel-történetszálak meghatározó karaktere lett. Tagja volt a Secret Avengersnek, az Excaliburnak, az Illuminatinak, de még saját csapata is volt, a Captain Britain Corps, amely szervezet az alternatív idősíkok Britannia Kapitányaiból állt. Brian Braddock egy brit arisztokrata családból származik, ám fiatal korában egyedül marad szülei halálát követően, és tudósnak szegődik. A laborját támadás éri, és menekülés közben halálos sebet szerez, amit csak – az angol mondákból átvett – Merlyn, és lánya, Roma tudnak meggyógyítani.
Képességei kimondottan nincsenek, a nyakában lógó Amulet of Right-ból nyeri erejének nagy részét. Később tisztázódik, hogy Brian sorsa, vagyis hogy ő legyen Britannia következő védelmezője, abszolút predesztinált volt, édesapja pedig egy párhuzamos dimenzióból származik. A karakter története és ellenfelei alapul veszik a brit történelmet és mondák világát is, így eleinte egy friss és új képregény-értelmezést láthatunk, a megszokott amerikai normák helyett. Még ha később bele is ágyazódik a legfőképp amerikai szuperhősökből álló történetvonalba, eredetiségét végig megőrzi a karakter. Tanult együtt Peter Parkerrel az Empire egyetemen, megóvta hazáját a Vörös Koponya rémuralmától, mégis legkiemelkedőbb tette talán az Excalibur-csapat létrehozása, az X-men eltűnése után. A csapat Árnyékból, Árnymacskából, Megganból és Főnixből állt, és az eltűnt szupercsapat feladatait vette át. Britannia Kapitány történetéről, nemrégiben megjelent önálló kötetéről hamarosan kritikát is olvashattok a Roboraptoron.
3. Red Son
A DC 2003-ban kiadott, Red Son című három kötetes története egy nagyon érdekes kérdést vetett fel. Mi lett volna, ha Superman csak néhány órával később érkezik a Földre? Első hallásra meglehet, hogy nem érezzük fontosnak az időzítést, ám ha belegondolunk, hogy a Föld forgása révén más területre is becsapódhatott volna a DC meghatározó karaktere, már más a helyzet. A kötet szerint Superman egy ukrán birtokon kötött volna ki, ezáltal a szovjet eszmét sajátította volna el az amerikai szabadságkultusz helyett. Ez a rövid sorozat egy bátor vállalás volt a kiadótól, ugyanis Superman a DC berkein belül, épp úgy forrt össze a szabadságtudattal, mint Amerika Kapitány a hazafiassággal. A közönség mégis hatalmas lelkesedéssel fogadta a sorozatot, és a modern Superman történetek egyik legkedveltebb darabjává vált rajongói körökben. Egy, a környezetéből kiemelt, és így a személyiségét is elveszítő karakter millióképpen sülhetett volna el rosszul, ám szerencsére nem ez történt.
Superman ebben a formában az igazság, és a szabadság alapvetései helyett a
Sztálinért, a szocializmusért, a Varsói szerződés kiterjesztéséért!
mottója alapján élte volna az életét. A történet szerint a hidegháborús versengés új formákat öltött, ugyanis az atomfegyverek helyett a szuperemberek kerültek a középpontba. A képregény egy alternatív hidegháborús időszakot mutat be, ahol az amerikaiak – Superman hiányában – gyengülő társadalomban élnek, míg a Szovjetunió prosperáló életutat jár be. Batman és Wonder Woman sem elég ahhoz, hogy legyőzzék a szovjetek csodaemberét, a világpolitika legfontosabb, döntő kérdése pedig a technológiai jártasság lesz. Így válik Lex Luthor az Amerikai Egyesült Államok elnökévé. A szovjetek támadást indítanak az USA ellen, ám a harc közben Supermanben tisztázódik, hogy ez a konfliktus nem igazán az ő harca, – sokkal inkább az embereké – így egy becsapódáshoz közel lévő rakétát megfordítja, és azzal együtt robban fel. A Szovjetunió eszmeiségét az egyes tagmondatokból és a rajzstílusból is átélhetjük, sokszor ugyanis olyan, mintha egy propagandaposzter-sorozatot néznénk.
4.Chakra
A Marvel nem csupán az évtizedek óta futó kötetekből, sorozatokból és filmekből él, igyekeztek frissíteni a képregényes palettát is, így Stan Lee még utolsó hónapjaiban is új karaktereken dolgozott. A fiatal titánok sorra kaptak önálló filmeket (Miles Morales- Irány a Pókverzum!), vagy élőszereplős sorozatot (Kamala Khan – Ms Marvel), de önálló mini sorozatokra és kötetekre is fordították energiát. A fent említett karakterek mellett a Marvel rendelkezik egy indiai szuperhőssel is, méghozzá egy olyannal, akinek három saját animációs megjelenései volt már. Chakra, a képregényes univerzum első, és eddig egyetlen indiai szuperhőse. A filmek fő célközönsége ugyan nem az angolszász piac volt, sokkal inkább az indiai, később mégis bemutatták ezeket a Cartoon Networkon, nem túl átütő sikerrel.
Az első film Raju Rai-ra fókuszál, egy fiatal mumbai-i srácra, akinek mentora, Dr. Singh megtervez egy olyan ruhát, amely képes a testben lévő chakrák erejének összpontosítására. Raju a ruha birtokában, szuperképességét a városa védelmezésére használja, ezzel pedig egy egyszemélyes Bosszúállókká avanzsál elő az indiaiak számára. A karakter második feltűnésére egy tízrészes minisorozat formájában került sor, amikor is csatlakozott hozzá egy titokzatos utazó, Infinitius. A harmadik filmben a két karakter összecsap egymással, miután kiderül, hogy Infinitius felelős a nemrégiben történt támadásokért. Ugyan a karakter animációs film leginkább a fiatal korosztálynak szól, a felnőtt nézőknek is érdemes tenni vele egy próbát. A filmek angol, hindi, tamil és telugu nyelveken jelentek meg.
5. Fekete Párduc
A különböző afrikai országok képviselői, arányait tekintve nagyon alulreprezentáltak a képregényes világban. Ugyan sok egyiptomi történet kelt már életre a füzetek lapjain, az afrikai kultúrák többi része nem igazán szerepelt ebben a környezetben, és a különböző törzsi kultúrákat sem boncolgatták igazán. Stan Lee többször is említette, hogy a képregényeinek nem csupán a szórakoztatás volt a célja, hanem a szociális érzékenység fejlesztése, a tolerancia megerősítése a fiatal gyerekekben, olvasókban. Így elkerülhetetlen volt, hogy egyes karakterei valamiféle politikai szerepvállalást is tegyenek, ez pedig a Fekete Párduc esetében hatványozottan igaz volt. Maga a Fekete Párduc elnevezésnek is politikai színezete volt, ugyanis a képregény indulásával egyidőben – 1966-ban – egy radikális fekete polgárjogi mozgalom is útjára indult. Ez a szervezet a feketék elleni erőszakot és a rendőri brutalitásokat kívánta megfékezni, történelmi megítélése mégis kétes, ugyanis céljaik eléréséhez radikális eszközöket használtak. Amerikában hatalmas volt még a faji megosztottság ekkor, többek között erre is szolgált gyógyírként a Fekete Párduc behozatala a képregényes tömegkultúrába.
A Fantastic Four 52. számában tűnt fel először a fekete ruhás szuperhős, aki a fikciós afrikai ország, Wakanda királya volt. A karakter filmes és képregényes háttértörténete lényegét tekintve ugyanaz, a trónt apjától, T’Chakatól vette át és az országának fejlődése volt számára az elsődleges cél. A képregényekben azért ment Amerikába, hogy tanuljon, és megfigyelje a gyors társadalmi és gazdasági fejlődés kulcslépéseit. Ám amellett, hogy jó vezető szeretett volna lenni, erős védelmezőként is ki akart tűnni elődei közül, ezért megtámadta a Fantasztikus Négyes csapatát, akiket ezután egyesével le is győzött. A karakter csak a korai megjelenésekor tűnhetett antagonistának, ugyanis a későbbiekben mind a Bosszúállóknak, mind pedig a Fantasztikus Négyesnek megbecsült tagja lett.
6. Collective Man
Kína a világ népességének közel húsz százalékát teszi ki, így igen csak furcsa lenne, ha nem képviseltetné magát a képregények lapjain is. Természetesen több kínai karakter is tiszteletét tette már a különböző kiadók hasábjain, még a Marvelnél is. Nem csak Shang-Chire kell itt gondolni, hanem például Collective Manre. A karakter(ek) először 1980-ban tűnt(ek) fel a Hihetetlen Hulk 250. számában, és nem véletlen a többes szám, ugyanis Collective Man nem csupán egy embert, hanem egy ötös ikerpár. Nevezetesen Sun, Chang, Ho, Lin és Han Tao-Yu-t. Mutációja révén a testvérpár olyan sajátos képességet birtokol, hogy saját- és akár egész Kína erejét képesek egyetlen egy szuperhős testébe összpontosítani. Mindezt sokáig a kínai állam támogatásával teszik, és védelmezik népüket, ám később ez megváltozik. Történetük során egészen sajátos utat jártak be, ugyanis Kína szuperhős-ideáljaiból a lázadó erők szimbólumává váltak. Nagyanyjuk ugyanis rossz elbánásban részesült az állammal szemben, így rá kellett döbbenniük, hogy másokat közel sem kezeltek olyan jól az országban, mint őket.
Később össze is fogtak az X-Force csapattal, hogy együtt harcoljanak a Mutáns Felszabadító Fronttal (Mutants Liberation Front) és a kínai hadsereggel, de történetük során a Hulkkal, és Amerika Kapitánnyal is küzdöttek már, ezek után lettek tagjai a The Mighty Avengersnek. Azon képességük, hogy több millió honfitársuk erejét és gondolkodását is képesek birtokolni és felhasználni, a babiloni istentől, Marduktól származik. Marduk a sumér mitológiában a bölcsesség istenen, és többek közt képes elrabolni az emberek lelkét, így történt ez Collective Man esetében is. Igaz, ezen képességüket csak nagyon rövid ideig tudták gyakorolni, de hasonlót korábban egyik ismert mutáns sem tudott elérni. Olyan hatalmas erő összpontosult bennük ilyenkor, hogy még Sasquatch-ot, a képregények egyik legerősebb karakterét is könnyedén le tudták győzni.
7. Captain Canuck
Kanada nem igazán képviselteti magát a globális képregénypiacon, ennek pedig legfőbb oka az, hogy az ország ezen ágazata rohamos mértékű hanyatlásnak indult a második világháború után. Ezután is csak kisebb, amatőr próbálkozások voltak a kanadai képregény készítés meghonosítására, az eddigi egyetlen sikeres ötlet 1975-ben mutatkozhatott be, Captain Canuck személyében, a Comely Comix gondozásában. A karakter az első kiadás óta rengeteg újragondolást ért meg, és a szórványosan kiadott füzeteken kívül egy saját sorozattal is büszkélkedhet, ami közösségi finanszírozásból készült el 2012-ben. Captain Canuck első alteregója Tom Evans titkosügynök volt, aki az akkor közeli jövőben, 1993-ban ügyelt a Kanadát érő veszélyekre. A történet szerint ugyanis ekkora Kanada már a világ legfejlettebb gazdaságának számított, ezzel párhuzamosan pedig a fenyegetések száma is nőtt.
Itt még egy sokkal tradicionálisabb öltözetben láthattuk Captain Canuck-ot a jelenlegihez képest, kanadai rendőr egyenruhában járta az utcákat. A karakter történetében ezután leginkább csak hányattatott kiadványok, és sablonos krimi történetek szerepeltek, egészen 2012-ig. Ekkor ugyanis a jogtulajdonos, Richard Comely partnerségre lépett egy kanadai üzletemberrel, Fadi Hakimmal, akinek pénzügyi támogatása által a karakter újjászülethetett. Ehhez viszont szükség volt a karakter külcsínének fazonírozására is, ehhez pedig a Marvel Comics illusztrációi kapcsán ismertté váló Kalman Andrasofszky tett hozzá rengeteget. Többek közt az ő munkája nyomán jött létre Kanada képregényes szimbólumának friss értelmezése, aki majd minden egyes tulajdonságában hazája jegyeit hordozza. A határozottság, őszinteség és könyörületesség mellett a főszereplő egy mélyen vallásos ember, ezen jelzők pedig anyaországáról is elmondhatóak.
8. Hungária Kapitány vs. Hungária Kapitánya
Majd minden ország rendelkezik egy történelmileg releváns vezetővel, államférfivel, akivel az adott nemzet identitása az évtizedek során egybeforrt. Amerikának ott van George Washington, a franciáknak Napóleon, nekünk pedig Szent István vagy éppen Mátyás király. Egy nemzet mindig akarja valakihez társítani az identitását, és a modern korban már nem csak a történelmi alakok, a szuperhősök is alkalmasak erre. Amerika Kapitány az amerikai álom megtestesítőjévé vált, azzal pedig hogy a képregényláz hazánkba is begyűrűzött, kikényszerítette a magyar szuperhős etalon megteremtését. Ám a karakter megjelenését beárnyékolja egy kellemetlen szerzői jogi kérdés, ugyanis a 2014-ben megjelent Magyar Szuperhős Mesék című kiadványban feltűnt Hungária Kapitánya, akinek kinézete kísértetiesen hasonlított a Tikos Péter és Szűcs Gyula által elkészített Hungária Kapitány-tervéhez.
Az eredeti rajzok egy akkori Galaktika pályázatra készültek, melyek az internetre felkerülve nagy érdeklődést váltottak ki a hazai rajongók köreiben. Szűcs Gyula ötleteiből azóta nem készült kézzel fogható kötet, a Magyar Szuperhős Mesék magazin pedig három számot élt meg. A kiadványokban megelevenedik a hazai mondák világa, ezeket ötvözik a készítők a nyugati szuperhőstörténetekkel. Az ügy kirobbanása utána írtunk is a készítők nézőpontjairól, egy interjúban, amit itt és itt tudtok elolvasni.
Már követed a Roboraptort, de mégis lemaradsz a legfrissebb kritikákról, hírekről? A Roboraptor hírlevél segít ebben! Hetente a postafiókodba küldi cikkeinket, hogy Te döntsd el, mit akarsz olvasni, ne a gépek.
