HIRDETÉS

HIRDETÉS

Képregény

Ez a képregény a válasz arra, hogy milyen lehetne a magyar történelmi film

A legendás vadász és Afrika-kutató, Kittenberger Kálmán élete és munkássága inspirálta századeleji steampunk képregény első része 2016-ban a legsikeresebb megjelenés volt a magyar piacon, 2017-ben pedig Alfabéta díjat kapott. A trilógiának szánt sorozat második részében, ahogy az lenni szokott: sűrűsödik a történetszövet, megemelkednek a tétek. De elbírja-e saját súlyát a Kittenberger II. – A hiéna átka?

HIRDETÉS

HIRDETÉS

Tavaly novemberben még az tartotta lázban a magyar filmes közbeszédet, hogy milyen történelmi filmekre is van szüksége a magyaroknak. Veretes, nagyívű költeményekre, melyek hűen tükrözik, hogy a magyarság évszázados elnyomása ellenére mit is jelent hazafinak lenni? Esetleg négy fal közé zárt, karakterközpontú történetekre vágyik a közönség, melyben a kétes erkölcsű és egzisztenciájú hétköznapi emberek mutatnak rá szeretett hazánk sötét titkaira? A 2017-es Kincsem sikere a maga 500 milliós álomhatárt átlépő bevételével talán jó példa rá, hogy a magyarok milyen történelmi filmre vágynak. Pedig a Kincsem már csak definíció szerint sem történelmi film, hiszen nem ismert személyeket vagy valós eseményeket mutat be. Viszont a Kincsem esetében nem is számított a történelmi hitelesség, bőven elég volt távolról hasonlítania a korszakra, melyben játszódik, a közönség ugyanis a jó blockbusterekre jellemző ármány-szerelem-kaland-humor-akció-stílus megfelelő adagolása miatt volt hálás. A Kittenbergert pedig ugyanezért lehet végtelenül szeretni.

A hiéna átka öt évvel később játszódik, mint az első rész, a Fabrique en Belgique (Belgiumban készült). Kittenberger hazatér Magyarországra, legfőbb vágya, hogy újra Afrikába menjen, de pénz hiányában egyelőre kérdéses, mikor jöhet ez össze, Ács és Baka eközben új megbízást kapnak Londoban. A három hős két történetszála egy ponton aztán összekapcsolódni látszik.

HIRDETÉS

Somogyi György és Dobó István írók a második részre már szinte nyomát sem hagyják annak a jól követhető, egyenes vonalvezetésnek, mely az első részt jellemezte. Cserébe olyan részletesen kidolgozott alternatív századfordulós Budapestet és Londont tárnak elénk a készítők, melyhez csak az első rész Kongói Szabadállam ábrázolása ér fel. A hiéna átka összetettsége miatt, nehezebben olvasható. Ez nem jelenti azt, hogy élvezhetetlen, sőt épp ellenkezőleg, de sokkal több türelem és odafigyelést igényel a befogadása.

A füzet két fő szála Kittenberger budapesti vergődését, valamint Ács és Baka londoni megbízását mutatja be egymással párhuzamosan. Sajnos viszont amíg Ács és Baka (nem ők az egyedüli irodalmi idézetek) kalandjai hozzák az első rész dinamikáját, Kittenberger története kevésbé érdekes, de nem is kifejezetten izgalmas. Pedig utóbbi olyan természetfeletti elemeket is tartalmaz, amik nem hatnak oda nem illőnek, élvezhetően ágyazódnak be a századfordulós Budapest steampunk-stílusú mindennapjaiba.

Forrás: ugytudjuk.hu

Mivel mindkét szál sok helyszínt és szereplőt mozgat, a készítők újra megtoldották a füzet végét egy jegyzettel, melyben egyes oldalakon látható panelekhez írtak hasznos kommentárokat. Egész pontosan nem mindegyiket írtak, és sajnos emiatt ehhez a ponthoz kapcsolódik a Kittenberger képregénysorozat egyik legsötétebb ténye.

Az első rész végi jegyzetek egy része szinte változtatás nélkül átemelt Wikipédia-szócikkek voltak, ami szerintem önmagában csak simán ciki, de megbocsátható igénytelenség. Viszont a második kötet végi jegyzetekben a szerzők ezen úgy próbáltak javítani, hogy az egyes leírásoknál megváltoztattak néhány szórendet és a mondatszerkezetet, de még így is könnyen megtalálható pár kattintás után az eredeti verzió. Remélem a harmadik részre ez a hozzáállás teljesen eltűnik, mert van ebben valami rossz értelemben véve mélységesen kelet-európai suttyóság.

Forrás: ugytudjuk.hu

Fontos azonban mindehhez hozzátenni, hogy a Kittenberger II. olyan mennyiségű történelmi és irodalmi háttérrel dolgozik, amivel egy magyar képregény sem, és ez az, ami igazán kiemeli mind közül. A karaktereknek jól elkülöníthető személyisége, beszédstílusa és attitűdje van, a korszak történelmi alakjai pedig hitelesen ábrázolt, élő figurák. Az alternatív, fikciós történelmi kaland szépen ágyazódik be a megidézett korszakba, ezt pedig az írást megelőző elképesztő kutatómunka mellett a rajz stílus teszi még inkább teljessé. A Kittenberger II. a valaha készült legizgalmasabb vizualitással rendelkező magyar képregény.

Amiben sok képregénytől eltér a Kittenberger, a mozgás és az akció sajátos dinamikus ábrázolása, ami Tebeli Szabolcs “Brazil” rajzoló és Bárány Áron kihúzó munkáját dicséri. Rajzfilmszerű képeik, barokkosan zsúfoltak (úgy információval, mint részlettel), és nem riadnak vissza akár az erőszak, vagy a szexualitás explicit ábrázolástól sem. Mégsem brutalitásáról hanem színes, szagos, lélegző világáról emlékezetes a Kittenberger II., amivel pl. a londoni olimpia gőzmotorcsónak versenyét ábrázolják, vagy az állomásra befutó óriás gőzőst, nem beszélve a változatos gőz-zeppelin flotta hajóiról. A steampunk eleve hálás stílus, de az alkotók még ezen belül is egyedien nyúltak hozzá az ábrázoláshoz.

A Kittenberger II. – A hiéna átka olyan szépen kivitelezett, az átlagos befogadhatóságnál egy picivel komplexebb, de fordulatos képregény, ami akár egy készülő történelmi hatású film storyboardja is lehetne. Nem véletlen a párhuzam, hisz Somogyinak, aki forgatókönyvíróként dolgozik, nem lenne ismeretlen a terület. Pláne ha figyelembe vesszük a cikk elején vázolt ármány-szerelem-kaland-humor-akció-stílus arányát a képregényen belül. Mintha az alkotók egy filmet készítettek volna elő ezzel a füzettel.A Kincsem utána a Kittenberger simán lehetne a következő steampunk elemeket tartalmazó, történelmi ihletettségű magyar film, mivel a készítői olyan gazdag és értékes alapanyagot hoztak össze, amire egyszerűen nincsen példa a magyar képregényes szubkultúrán belül. Addig is, amíg ez meg nem valósul, aki csak teheti, szerezze be a Kittenberger-füzeteket.

Kiadó: Nagy Erika e.v.
Oldalak száma: 60
Borító: puhatáblás
Kiadás éve: 2016
Írta: Somogyi György, Dobó István
Illusztrátor: Tebeli Szabolcs „Brazil”, Bárány Áron

Csillagidő szerint 1990-ben születtem, az Univerzum legkirályabb városállamában, Budapesten. Feletteseim - a szüleim - elég hamar belátták, hogy nem leszek se matematikus, se űrrepülő pilóta, ezért egészen kicsike koromtól a művészeti pálya felé lökdöstek. Képzőművészet, zene, irodalom, színház, film. Tudják, én voltam a gimiben a hosszúhajú oldaltáskás srác, aki Kispált meg Tankcsapdát hallgat, semmi nem érdekli igazán a fentebb felsoroltakon kívül, és legfőbb kulturális forrása a Harcosok Klubja, a képregények meg a R'N'R. A gimi után a BKF-en végeztem mozgókép szakon, rendeztem néhány kisjátékfilmet, dolgoztam ANNAK a televízió csatornának, megjártam egy-két online szerkesztőséget mint videoszerkesztő, szerzője vagyok az egyik legkirályabb hazai geek blognak, a Roboraptornak. 2014 novembere óta erősítem a Hír24 (azaz mostmár 24.hu) seregét, a Kultúra rovat gyorsreagálású elit alakulat kritikusaként. Rendezőnek készülök és újságírásból élek. Mindezek mellett középiskolában tanítok mozgóképkultúrát, zenélek, imádom az állatokat és elképesztő gyönyörű vádlim van.