Érdekes ötvözet lett Martha Wells kisregénye, hiszen felerészt az öntudatra ébredt, lelkét kereső kiborg kliséjét használja, másrészt viszont mindezt újszerű megközelítéssel teszi, mert a robotok/androidok lényegében nem szoktak félni senkitől és semmitől.
HIRDETÉS
HIRDETÉS
A kisregény E/1-es elbeszélője tehát fél, méghozzá több dologtól is. A lebukástól, amiért feltörte saját vezérprogramját, pedig annak feladata volt, mégpedig hogy őt magát az előre megírt szabályok és utasításvégrehajtási-módok keretei között tartsa. De fél a fizikai haláltól, a szétszereléstől, emberi (szerves) részeinek elvesztésétől. Miféle főhős lehet egy ilyen kiegyensúlyozatlan alak?
Nos, ő egy szó szerint szégyenlős (gyilok)droid, aki ha nehezen is, de végül megtalálja a lelki egyensúlyt önnön lénye és a világ között. Ebben nagy segítségére vannak azok a szórakoztatóipari produktumok, amelyek többet tanítanak neki az emberi viselkedésről és a krízishelyzetek hatékony kezeléséről, mint saját beépített programja. A magára Öldöklő névvel utaló droid érdekes jellem, akinek nem okoz lelkiismereti válságot a gyilkolás, de kellemetlenül érzi magát az emberi társaságban. Érzékeli a feléje sugárzott bizonytalanságot, ez pedig zavarba hozza.A kritikus rendszerhiba tehát kísérletező, fura szöveg, amiben kétségkívül a saját magát narráló droid a legérdekesebb karakter. Ez viszont kevésbé menti fel a szerzőt az alól a nemtörődömség alól, amit a főkarakter megalkotása közben a mellékszereplők és a világépítés kárára elkövetett.
HIRDETÉS
A történet szerint két tudományos csapat egy élhető, de nem túl érdekes bolygót vizsgál át éppen, feltételezhetően nyersanyag-utánpótlási céllal. Az elbeszélő ehhez afféle szerződéses biztonsági őrként funkciónál. Kötelező felszerelésként gondolnak rá embertársai, a kutatóexpedíciókhoz tartozó szükséges biztonsági egységként. Ám miután többször is megmenti a csapat tagjait, kibontakozik egy bizalmi viszony, ami újragenerálja a csoportdinamikát. Az ellenség láthatatlan, folytonos szabotázsakciókkal igyekszik megsemmisíteni egy látszólag jelentéktelen bolygó tanulmányozóit, de az önvédelemre és embervédelemre berendezkedő biztonsági egység átállásával javulnak az erőviszonyok.Az izgalmasnak érkező alapszituáció viszont megannyi ki nem aknázott lehetőséget tartogat, és bosszantóan sok részletet nem közöl. A minden sci-fibe beleillő idegen bolygó csak háttérdíszlet, hogy a valódi fókuszpont az elbeszélő jellemfejlődésére összpontosulhasson. Viszont ebben a formában, ilyen kidolgozatlansággal az egész történet mintha vázlatban maradt volna, aminek a ki nem talált részletei szépen el vannak maszatolva. A szöveg elején Wells megemlíti egy félmondatban, hogy a bolygónak gyűrűje van, de ezen kívül semmi lényegeset nem tudunk meg róla. Milyen a felszín, a növényzet, az éghajlat, az élővilág, a vízkészlet? Sok képzeletteremtő információval lehetett volna színesíteni, árnyalni a háttérvilágot.
A helyszín mellett kidolgozatlanok a karakterek is, legtöbbször csak annyit tudunk meg róluk, hogy férfiak-e vagy nők, származásukról legfeljebb beszédes családneveik árulkodnak (és ezek segítenek valamelyest a külső jegyek elképzelésében is, bár leírás nélkül egy dél-ázsiai karakterhez valószínűleg a lehető legsztenderdebb indiai arcot társítja az agyunk.) Nehéz tehát azonosulni velük, nem túl érdekesek, személyes motivációjukat sem ismerjük.
Az olvasást kissé nehezíti még néhány megfoghatatlan, képlékeny leírás arról, hogy a szemlélhető valósággal párhuzamosan, egy másik, hightech dimenzióban játszódik le megfoghatatlan folyamatok az adatfolyamon vagy főrendszerben, viszont ennek igazán élvezetes leírásához az írói eszköztár jelenleg kevésnek tűnik. (Bár aki olvasta Dan Simmons Hyperion Cantos-át, az tudja, hogy nem lehetetlen.)
A kisregény így válik tehát egy akcióval tűzdelt, de szépen felépített beilleszkedés-történetté, sci-fibe csomagolva.
Szokni kell a minimalizmusát, és megpróbálni elfogadni, hogy ezúttal nem a világépítésen, hanem a „droidként való gondolkodáson” van a fő hangsúly.Ez pedig nemzetközi szinten eddig három kötetet eredményezett. Reméljük, a Kritikus rendszerhiba még csak a felvezető kör volt ebben az adatfolyamban.
