Jobb lesz, ha ma kerülitek a balról közelítő fekete macskákat, és nem sétáltok át létrák alatt, mert csak tetéznétek azt az egyébként is balszerencsés napot. De mitől is olyan balszerencsés péntek 13-a? És miért foglalkozunk vele egy geek blogon? Cikkünkből kiderül.
Tegye fel a kezét, aki abba a hibába esett, hogy baromfihúst evett szilveszterkor! Rossz hírem van: a tyúkok kikaparják a szerencséteket. Ez még csak nem is az egyetlen teljesen irracionális újévi babona, és hiába hittük, hogy magunk mögött hagyhatjuk az év talán legbabonásabb időszakát, rögtön január hónapban 13-a péntekre esik.
A legtöbb ilyen babonára csak legyintünk, mert miért hozna balszerencsét egy törött tükör? Nyugodt szívvel ülünk az asztal sarkára, mert nem hisszük, hogy ez később kihatással lesz a házasodási esélyeinkre. (Bár őszintén szólva már megfordult a fejemben, ha anno továbbküldöm 10 embernek azt a banális köremailt, talán szerencsésebb lett volna a szerelmi életem, de ezt már sosem tudjuk meg.) Valójában a babonák, és azok fenntartásának a néphitben két fő indítékát mégiscsak felfedezhetjük, még ha nevetségesnek tűnnek is. Az egyik, hogy megóvjon minket a különféle valós bajoktól, amiket magunknak okozhatunk.
A babona megvéd a bajtól?
Vegyük például az időjárással kapcsolatos babonákat. Mivel korábban az emberek élete nagyban függött az időjárástól – lesz-e mit ennünk, megfagyunk-e télen, stb. – nem csoda hogy sokat foglalkoztak különféle jóslásokkal, hogy előre fel tudjanak készülni a sorscsapásokra. Sok hasonló hiedelemnek igenis volt haszna a maga idejében és valós alapja is, mert a legtöbb időjárási babona időjárás-változások igazi megfigyeléséből, tapasztalataiból táplálkozik.
A tárgyak eltörésével kapcsolatos babonák valószínűleg csupán óvatosságra intik az embert: ha eltörsz egy tükröt, vagy tányért balszerencsés leszel. De már önmagában elég bosszantó, ha valamit eltörünk: eggyel kevesebb a tányér, össze kell takarítani, tele lesz minden szilánkokkal… Kinek hiányzik ez? Jobb előre azt gondolni, hogy baj ér minket, ha nem vigyázunk, ezért nem fogunk törni-zúzni a lakásban.
Ugyanez igaz a létrák alatt sétálgatásra: mi van ha ránk esik valami, vagy meglökjük a létrát, és mi okozunk balesetet? A legtöbb babona egyszerűen vagy a bajok megelőzésére szolgál, vagy pusztán illemre tanítanak. Még a legirracionálisabbnak tűnő babonáknak is van valamilyen célja.
Rettegés a természetfeletti erőktől
Már az ókorban is úgy definiálták a babonákat, mint egyfajta félelmet vagy veszélyt. Kezdetben a kifejezés nem különbözött sokban a vallás fogalmától, azonban bizonyos idő után pont a más, barbárnak bélyegzett népek vallásaira is elkezdték alkalmazni. A babona így nyerte el a pejoratív jelentésárnyalatát, és a megnevezés leszűkült az adott nép a vallásával szemben álló a népi hiedelmekre, néphitre.
Amikor egy nép korábbi vallását felváltotta egy másfajta hitélet, például a kereszténység, a természeti vallások istenei, lényei átestek egyfajta démonizáláson. Onnantól olyan „hatalmukat vesztett” bukott istenek lettek, akiktől az egyszeri embernek tartania kell, mert a másik vallás illegitimmé tette őket. Ha bármiféle kapcsolatot teremtenének a korábbi vallás istenségeiből démonná vedlett lényekkel, akkor az aktuális istenség haragjára számíthattak.
A babonákkal egyfelől ezért kapcsolódik össze a rettegés valami sorscsapástól, balszerencsétől, másfelől abból az egyszerű okból, amiért az emberek szeretik a rémtörténeteket, horrorfilmeket: az ember szeret félni. Természetesen a babonák kétféle okozata nem válik el élesen egymástól: a rémtörténeteknek a szórakoztatás mellett ugyanúgy célja volt az intés különböző tettek elkövetésétől, és saját magunk bajba keverésétől. Azonban az olyan indokolatlannak tűnő babonák, mint a félelem egy adott számtól, vagy naptól nem annyira vezethető vissza konkrét célra, amitől a félelem óvna minket. Egyszerűen csak olyasmit jelent a mindennapok számára, mint az ünnepnapok: a monoton napokba izgalmat hoz, az általános unalom helyett leköt és foglalkoztat.
Péntek 13, y r u do dis?
De miért pont péntek 13-a lett a kiválasztott? A 13-át még meg lehet érteni… a 13-as számtól való félelem – a triszkaidekafóbia – egy világszerte elterjedt babona: szállodák, repülőtársaságok, a Forma-1, és még sok más szervezet, intézmény hajol meg előtte: nincs 13-as rajtszám, nincs 13. emelet, ülés, beszállókapu, stb. Ez lehet persze egyszerű önvédelem is, hogy a babonás emberekkel ne kelljen vesződni, több gondot okoz, mint egyszerűen kihagyni mondjuk a 13-as szobaszámot. Úgy fest szinte ez öngerjesztő folyamat: mivel babona fűződik hozzá, szerencsés elkerülni a számot.
A 13-as számtól való félelemre sok magyarázat akad, történelmi példák, matematikai okok, bibliai utalások… sokáig lehetne sorolni. De mi magyarázza a pénteket? Hiszen… ne már! Melyik napot várja mindenki a héten? A pénteket! Miért nem lehet hétfő 13-a? A hétfők amúgy is rosszak, idegesítőek, kevesen mondanák kedvenc napjuknak… Elég gáz, hogy abból az évi átlagosan 52 péntekből legalább egy 13-ára is eshet, elrontva ezzel a napot.
Persze erre a balszerencsére is találunk bibliai magyarázatot: gondoljunk csak a nagypéntekre, Jézus halálának emléknapjára. Az azt megelőző napon, az utolsó vacsorán éppen 13-an vettek részt: Jézus és a 12 apostol. Bár arra nincs bizonyíték, hogy Jézus halála péntek 13-ára eshetett volna – valószínűleg nem így volt – mégis összekapcsolódott a hét ötödik napjának és a 13-as számnak a balszerencséje. A péntek 13-ától való rettegésnek is van külön hivatalos neve: a paraskevidekatriaphobia.
Az eredete elég homályos, vannak akik IV. (Szép) Fülöp, francia király 1307-ben elkövetett balhéjához kötik a templomosokkal. Az az október 13-a éppen péntekre esett, amikor elfogatta és bezáratta a francia templomosokat, majd ezt követően megkínoztatta és kivégeztette őket. Hát nem volt valami szerencsés péntek, az biztos. Más vélemények szerint ez az egész babona egy 19. századi koholmány, amit csak súlyosbított Thomas W. Lawson könyve, a Friday the Thirteenth, melyben megjósolja a tőzsde összeomlását, csak a dátumot vétette el: 1929 helyett 1907-re, egy pénteki napra tette.
Bár ezek a „bizonyítékok” egyáltalán nem erősítenek meg minket, hogy a rettegés megalapozott, az ilyen babonáknak mégis megvan a maguk placebo hatása: ha tudjuk, hogy aznap balszerencsés napunk lesz, olyan hétköznapi dolgokat is a balszerencsének tulajdoníthatunk, ami máskor fel sem tűnne. Esetleg pont az idegeskedés, aggódás miatt vétünk hibát, bénázunk el valamit. A legjobb stratégia az egész napos szorongás ellen, ha belegondolunk, hány egyébként is balszerencsés nap, vagy hány péntek 13-a volt már az életünkben, és ez mennyire kevéssé befolyásolta azt. (Személy szerint nekem péntek 13-ára esett a 13. szülinapom, és ennek ellenére teljesen balszerencse-mentes nap volt, feszült várakozásom ellenére is.)
Akár elkezdhetünk szerencsenapként is tekinteni erre a napra: hiszen nem lehet minden ember a világon egyszerre balszerencsés ugyanazon a napon, tehát valakinek szerencsésnek is kell lennie. Lehet, hogy valaki aznap nyeri majd meg a lottót. Miért ne lehetne számunkra is szerencsés ez a nap?
Már követed a Roboraptort, de mégis lemaradsz a legfrissebb kritikákról, hírekről? A Roboraptor hírlevél segít ebben! Hetente a postafiókodba küldi cikkeinket, hogy Te döntsd el, mit akarsz olvasni, ne a gépek.
