A Dzsungel könyvét az oroszoktól a japánokig sokan dolgozták fel, de vajon melyik követi a leghűségesebben a könyvet, mely nem csak kegyetlenebb de politikával is jóval átitatottabb?
A dzsungel könyve – eredeti angol címén The Jungle Book – a brit, Nobel-díjas író, Rudyard Kipling 1984-ben kiadott és híressé vált novellagyűjteménye. A benne szereplő novellák (pl: Riki-tiki-tévi, Kis Tumáj és az elefántok tánca, A krokodilus története, A királynő szolgái, Purum Bagát csodái) túlnyomórésze egy indiai őserdőben játszódik, s egy Maugli nevű kisfiúról szól, akit farkasok neveltek fel. A többi más novella színtere is India, ezek közül kivételt csak a Kvikvern és A fehér fóka című novellák képeznek. Ezek ugyanis az Északi sarkon játszódnak.
S hogy miért India? Kipling Indiában született, emiatt meglehetősen jól ismerte a dzsungelt. Az sem feltétlen elhanyagolható, hogy minden egyes novellát rendszerint egy-egy vers keretez és egy súlyos erkölcsi mondanivalóval végződik. Ezek összevetve, mint a dzsungel törvénye jelenítődnek meg. Sokan ezeket az akkori politika és társadalom tükrének is tekintették. Kipling ismerte a babonákat, meséket, történeteket, amelyekből később összeállt Maugli története. A dzsungel könyve egy évvel később ismét megjelent, újított állapotban – ez a kötet a magyar kiadásban nem különül el, az első kötethez hozzáfűzve jelenik meg. A regény eredeti illusztrációit Kipling édesapja, John Lockwood Kipling készítette. A magyar változatot Benedek Marcell fordította, és Haranghy Jenő készített hozzá illusztrációkat.
A könyv és a későbbi mozgóképes feldolgozások legfőbb különbsége, hogy míg a könyv sokkal brutálisabb, véresebb, illetve komolyabb hangvételű, a filmek egy-egy kalandra koncentrálva mérsékelt vagy semmilyen erőszakos megnyilvánulást nem tartalmaznak. Pl. Shere Khan ugyanúgy meghal a könyvben mint bármelyik adaptációban, viszont Maugli meg is nyúzza és magára terítve hordja a bundáját.
Bár a Disney-mesében sem maradt említetlen, azonban az eredeti műben egyértelműen olvashatóak a dzsungel törvényei. Balu karaktere bölcsebb, megfontoltabb, okosabb – nem egy naplopó, mindig bohókás medve, akit a feldolgozásban láthatunk. Sőt mi több, ő tanítja Mauglit a dzsungel törvényeire. Maugli miután visszatér az emberekhez, egy fejezettel később távozik is tőlük és csak a regény végén tér ismét vissza Messzuához (Maugli édesanyjához). Kisebb eltérés még, hogy Mauglinak nincsen húga, bár említve van egy lehetséges kisöcs jelenléte. Hasonlóan a regényben Akela meghal, míg a Disney-feldolgozásban nem, és Ká sem gonosz, Maugli egyik jó barátja. A majmok mind naplopók, csak a bajt keverik, és a rossz életmód megtestesítői
Adaptációk
1942-ben Korda Zoltán rendezésében jelent meg A dzsungel könyve első feldolgozása, Sabu Dastagir főszereplésével. A Walt Disney Studio 1967-ben adaptálta a regényt egész estét animációs mesefilmként, ennek a feldolgozásnak a második része 2003-ban debütált.
Az első Disney-résszel egy időben (1967-1971 között) a Szovjetunióban is megjelent Maugli története Adventures of Mowgli címen. A heroikus sorozat összesen 5 részes volt – húsz perces rövid animációs filmmel – melyet 1973-ban össze is fűztek egy 96 perces tévéfilmmé. Maga a film nagyon sok mindenben követi az eredeti regényt, kivétel azonban, hogy Bagira egy női párduc.
Mowgli’s Brothers, Rikki-Tikki-Tavi és The White Seal – Chuck Jones két, tévés mesesorozata, melyek az eddigi legkönyvhűbb adaptációk. 1989-ben a japánokat is megihlette A dzsungel könyve – az általuk megalkotott sorozat a Jungle Book Shonen Mowgli néven futott, és különlegessége, hogy ez az adaptáció emeli ki leginkább az eredeti szöveg, illetve a Disney-mese közti kompromisszumokat.
A kilencvenes évek folyamán több átdolgozás is feltűnt a vásznon, illetve a tévéképernyőn, ezt követte a kétezres évek elején a BBC két éves produkciója. Végül nem maradhat említés nélkül az április 15-én (itthon április 21-én) bemutatott Walt Disney élőszereplős filmje, mely nem mellőzi a CGI-elemeket sem.
A stáb olyan neveket tartalmaz, mint Neel Sethi (Maugli), Bill Murray (Balu), Idris Elba (Sír Kán), Ben Kingsley (Bagira), Christopher Walken, Giancarlo Esposito (Akela), Scarlett Johansson (Ká) és Lupita Nyong’o. A Dzsungel könyvével nemcsak az USA-ban sikeres, de a világ több pontján, például Kínában is. A film máris 290 millió dolláros bevételnél tart világszerte, kíváncsian várjuk itthon milyen visszhangot kap a közönségtől.
Már követed a Roboraptort, de mégis lemaradsz a legfrissebb kritikákról, hírekről? A Roboraptor hírlevél segít ebben! Hetente a postafiókodba küldi cikkeinket, hogy Te döntsd el, mit akarsz olvasni, ne a gépek.
