HIRDETÉS

HIRDETÉS

Film

Neked sem jött be az új Star Wars?

Akkor te ezúttal a kisebbséghez tartozol, mert az új filmet a legtöbben szeretik. Összeszedtük, hogy vajon mi veled a baj.

HIRDETÉS

HIRDETÉS

Az ébredő Erő vonzereje elképzelhetetlen méreteket ölt, az időjósoktól kezdve a francia pékségekig mindenki rá van kattanva, a filmet tulajdonképpen promótálni sem kellene, mert a rajongók és a közönség megteszi magától, továbbá a különböző márkák is igyekeznek lehúzni róla minél több bőrt, miközben a facebookon hirtelenjében mindenkiből önjelölt kritikust faragott a film. Lássuk a leggyakrabban előforduló kritikai észrevételeket, és aztán cáfoljunk rájuk.

1. Nem ad hozzá semmi újatBDSIo (1)

Oké, lehet. És? Kit érdekel? A Star Wars-nak is megvannak a maga határai, amit ha megpróbálunk átlépni, az már nem lesz Star Wars. A prequel-trilógia például megkísérelt egy politikai csatározást faragni a meséből, ami olyan erőltetett szituációkat szült, mint a kereskedelmi útvonalak megadóztatása, a hosszúra nyúló Jedi tanácskozások, vagy a kudarcba fulladt béketárgyalások, stb. Ez a vállalás nem is feltétlenül baj, sőt, Palpatine mesterkedése számít az előzmény-trilógia legizgalmasabb részének, de a megvalósítás félrecsúszott, nem volt elég meseszerű – és ezt ne tessék pejoratív értelemben venni, a mese igenis komoly dolog. Másfelől az egész Star Wars mitológiának ezer éves gyökerei vannak, amiktől balgaság lenne elszakadni egy ilyen „felvezető” filmben.

Ez persze nem jelenti azt, hogy nem lehetne megpróbálni új dolgokat belevinni a Star Wars-ba, és az antológia filmek (számunkra) egyetlen létjogosultságát pont ez jelenti, de ennek a filmnek nem ez volt a „dolga”, hanem, hogy egyszerre legyen képes megszólítani a régi és az új közönséget – ez pedig maradéktalanul sikerült is neki.

HIRDETÉS

2. Nem elég Star Wars, csak ritkán kap el az az érzésGeorge-Lucas-and-JJ-Abrams

Ha valaki hajszálpontosan ugyanazt szeretné újraélni, amit 20-30 évvel ezelőtt, gyerekként az nyilvánvalóan csalódni fog. Nem fogja tudni, mert ez nem a legelső Star Wars film, ami előtt még soha semmi hasonlót se lehetett látni. Az első Star Wars előtt nem létezett ahhoz fogható mozgóképes alkotás, és ennek a bravúrnak a megismétlését nem is lehet elvárni Az ébredő Erőtől.

De ettől még ott lüktet benne a Star Wars érzés, sőt, néhányan pont azt is kifogásolhatják, hogy túl nosztalgikus lett (lásd feljebb), mert valóban: nem kevés nosztalgia van benne, de sohasem üres, az alkotók (az élükön a szintén rajongó J.J. Abrams-szel) rendkívül okosan variálták az ismerős elemeket, és miközben a klasszikus trilógia szereplőit is a cselekmény szerves részévé tették, szinte észrevétlenül építették fel ugyanazokat az archetipikus karaktereket, akiket Luke, Leia és Han Solo személyében egykor úgy megszerettünk.

3. Túl sok a mai blockbusterekre jellemző kikacsintás és az erőltetett önreflekció12346317_978284432265558_5749961481036544385_n

Valóban sok van, és mi is ettől tartottunk a legjobban (amellett, hogy a régi színészek is csak alibiből lesznek benne), mert ami jól áll például A galaxis őrzőinek, az nem állhat jól egy Star Wars-nak, legalábbis nem abban a formában. Luke nem kezdhet el táncolni, amikor épp élet-halál kérdése áll fent.

Szerintünk azonban sikerült jól eltalálni az arányokat, gyakran kikacsintanak a klasszikus trilógiára, de jó ízléssel teszik (van egy még nagyobb Halálcsillag? Oké, tudjuk, hogy nagy, és?), valamilyen szinten elkerülhetetlen, hogy ne reflektáljon a film az önmaga fan-service mivoltára, és az alkotók késélen táncolnak, mégsem esnek bántó túlzásokba. Persze aki egy az egyben a régi trilógiát várja vissza, annak lehet, hogy már ez is sok. A film ugyanis épp annyira képes megszólítani a mai generációt, mint az ősfanokat, de ez nem jelenti azt, hogy az ősfanoknak készült. Már hogy készült volna csak nekik?

4. Túl Disney

star-wars-disney

Ha valaki nem tud felülemelkedni a saját prekoncepcióin, az menthetetlen. Ugyan miért lenne túl Disney? A Disney „csak” felvásárolja a pénzfialó kisebb stúdiókat, de meghagyja a szuverenitásukat, nem szól bele különösebben a „vállalati kultúrájukba”, legfeljebb elvárásokat szab. A Pixar filmek mások lettek a felvásárlás után? A Marvel filmeken érezhető volt az új anyacég? Nem, és ugyanígy nem érezhető Az ébredő Erőn se, mivel a Lucasfilm élén még mindig Kathleen Kennedy áll, akit maga George Lucas tett oda, mielőtt „aprópénzért” eladta a céget (hiszen azt a több mint 4 milliárdot a Disney már egy filmmel visszakareste). Ezt a lépést egyébként felfoghatjuk valamifajta bocsánatkérésként is: „tessék srácok, én alkottam ezt a világot, de ti szerettetek bele, úgyhogy odaadom olyanoknak, akik képesek folytatni” (miközben degeszre keresik magukat, de az kit érdekel?)

5. A lényeg a részletekben rejlik

10170805_1025431190842021_5843016910248134406_n

Az igazsághoz persze hozzátartozik, hogy az új film túl azon, hogy esetleg nem felel meg egyesek előzetes várakozásainak, még akkor sem hibátlan, ha a vetítés után ezt ujjongva kürtöljük világgá, aztán meg kritikát is írunk róla itt (illetve szerény személyem itt). Még a podcast adáson is érezhető, hogy a film hatása alatt voltunk, mert sokkal inkább a film erényeit, okos megoldásait emeltük ki (amiből azért akad bőven!), mint inkább a hiányosságait, aztán mire odaértünk, hogy elteljen pár nap, kijött egy némiképp árnyaltabb, de nem kevésbé ujjongó, spoilerekkel teletűzdelt kibeszélő is, tegnap viszont megembereltük magunkat, és szenteltünk egy külön cikket a film hibáinak is.

Mert igen, valóban vannak hibái, nem annyira a túlzó mesei elemek (pl. nonszensz, hogy egy bolygó felrobbantson egy másik bolygót), vagy az archetipikus karakterek (az új karakterek is a régiekből lettek összegyúrva), mint inkább az a számtalan kérdés, amit a film felvet, vagy amiről csak említés szintjén esik szó (az én kedvencem: A Ren Lovagok – kik a búbánatok azok?!). Sokakban hiányérzetet szülhetnek a kisebb logikátlanságok, az alapművekkel való összekacsintások, hogy lényegében egyáltalán nincs letisztázva az Első Rend és a Köztársaság viszonya (és hogy a Wookiepédiára kell menni, ha jobban meg akarjuk ezt érteni), vagy hogy a filmről – dacára a keretes szerkezetnek (Luke eltűnt – Luke meglett) – messziről lerí, hogy sok mindenre nem is akar választ adni, és a folytatásokra tartogatja a rejtélyek kibontását. De ettől máris rossz, a klasszikus trilógiával összeegyeztethetetlen (sőt, egyesek szerint már-már a prequel-trilógiát is alulmúló) film lenne Az ébredő erő?

Én azért nem hinném…