A Legendás állatok és megfigyelésük jövő novemberben érkezik a mozikba, mi viszont már most eláruljuk, amit a filmről tudni érdemes.
A Harry Potter-rajongók életében különösen sötét évet jelöl 2011, ugyanis ekkor mutatták be a Harry Potter és a halál ereklyéi második részét, amivel nem csak a filmek, hanem a könyvek sorozata is véget ért. A regényfolyam szerzője, J.K. Rowling is lehúzta a varázsrolót, és Potter-szlenggel élve meglehetősen mugli, vagyis varázstalan sztorik írásába fogott. A Warnernél persze már akkor tudhatták, hogy nem szabad veszni hagyni egy ekkora franchise-t, a stúdiónak pedig mostanra Rowling is beadta a derekát, hiszen a 2001-ben megjelent, Legendás lények és megfigyelésük című Potter-kiegészítő füzetkéből már ő írja a forgatókönyvet. A film most készül, premier egy év múlva, de addig sem kell megvesznünk a kíváncsiságtól: cruciatus-átok nélkül is kiderítettük, amit eddig tudni lehet a szuperprodukcióról.
A Potter-világ nem elég // A sztori
Aki egy kicsit is járatos a Harry Potter-féle varázsvilágban, az tudhatja, hogy a hét regényhez készült három – hivatalosan is Rowling által írt – kiegészítés. Ezek olyan könyvecskék, melyeket Harry és barátai is előszeretettel olvasnak, tehát ugyanúgy ennek a fiktív univerzumnak a részei. Egy újabb Harry Potter világában játszódó film sikere borítékolható is lenne – de mit lehet forgatni egy állatjegyzékből, egy sport almanachból vagy egy mesekönyvből? A kérdést maga J.K. Rowling válaszolta meg, aki szinte varázsütésre írt egy forgatókönyvet a Legendás állatok és megfigyelésük című szörnylajstrom köré. Főhősnek a füzet fiktív szerzőjét, Goethius Artemis Fido Salamandert tette meg, és egy olyan világba helyezte őt, ami ismerős is, meg nem is: a Harry által felfedezett varázsvilágban járunk, csak éppen még jóval Harry története előtt, és a helyszín is más – egész pontosan a ’20-as évek Amerikája. A zord Roxfortot egy nyüzsgő, fejlődő metropolisz váltja fel (érdekesség, hogy annak idején Spielberg pont azért szállt ki a Harry Potter projektből, mert az írónő nem engedte Amerikába helyezni a történetet), a készítők pedig – köztük az utolsó négy Potter-filmet jegyző David Yates rendezővel – rögtön egy új prequel trilógiában kezdtek gondolkodni: még be sem mutatták a filmet, de már készül a két folytatás forgatókönyve.
Flúgos állatcsempész és egyéb varázslók a politikai korrektség jegyében // A karakterek
Az egyik legizgalmasabb hír, hogy a filmben szerepelni fog az amúgy ír Colin Farrell. Ő lesz az amerikai varázselnök jobb keze, egy Graves nevű auror, akinek, mint ilyennek, várhatóan fő feladata a sötét varázslók felkutatása és bebörtönzése lesz. Azt viszont már minden valamirevaló Potter-rajongó tudja, hogy Eddie Redmayne alakítja Goethius Salamandert, aki a varázslatos állatok közelében sokkal jobban érzi magát, mint emberi társaságban. Sokáig azért nem antiszocoskodhat: az új világba érkezve akarva-akaratlanul is maga köré gyűjt egy kisebb csapatot – ahogy anno Harry is tette azt a számára addig idegen varázsvilágba lépve.
Salamander csapatának egyik oszlopos tagja lesz Porpentina Goldstein (Katherina Waterston), aki a Varázskongresszus munkatársa és Robin Hood modernebb, boszorkányosabb verziójaként az igazság bajnoka. Hozzájuk csatlakozik Tina húga és szobatársa, Queenie Goldstein (Alison Sudol) a kissé szabados felfogású gondolatolvasó is, a csapat negyedik tagja pedig Jacob Kowalski (Dan Fogler), az első olyan mugli a Rowling-féle varázsvilágban, aki aktív részese és egyik főszereplője lehet a varázslók és boszorkányok mikrouniverzumának.
Természetesen azonban nem csak pozitív hőseink lesznek: a ’20-as évek Amerikáján a salemi boszorkányper lenyomata még érződik, a varázserővel bíró népek kénytelenek rejtőzködni, akadnak ugyanis, akik kifejezetten rájuk vadásznak. Az egyik ilyen csoportot erősít Mary Lou (Samantha Morton) is, akivel Salamanderék biztosan összeakasztják a varázspálcájukat, pláne miután az angol varázslénykutató bőröndben szállított állatkertjéből egy-két példány kiszabadul. Az eddig ismert karakterek közül Mary Lou fogadott fia, Credence (Ezra Miller) lehet az egyik legérdekesebb, éppen azért, mert még szinte semmit sem lehet róla tudni, ellenben Ezra mindig is remekül hozta a furcsa, abnormális karaktereket. (Nem mondom ki hangosan, hogy tuti varázsló és megmerényli majd anyut, csak hogy legyen némi váratlan fordulat is.) Bár színes bőrű főszereplő egy szál sincs, muszáj megjegyezni, hogy a Potter-örökséghez híven ez a film is pálcát tör a sztereotípiák felett, így az ígéretek szerint kellő mértékben mutat majd rá nem csak a századeleji varázslók, hanem a századeleji, még hátrányosabb helyzetben lévő fekete varázslók nehézségeire is.
Amerikai szlenggel bővül a Potter-szótár
Új karakterek, új világ – de aggodalomra semmi ok, mert potteres és pottertelen előismeretekkel egyaránt élvezhető lesz a film. A varázslényekkel tömött kofferral New Yorkba érkező Salamander ideális kalauz: ugyan a sokak által már Abszol útostól, Roxfortostól ismert varázs-Angliából jön, New Yorkban neki is új minden. A néző vele együtt tanulhatja meg, hogy itt nem Mágiaügyi Minisztérium, hanem Varázskongresszus működik, és hogy a muglik nem muglik, hanem a „no magic”-ből származtatott “No-Maj” névre hallgatnak . Tudomást szerezhet a salemi boszorkányperről, és arról, hogy ez bizony még mindig nem a múlt, a boszorkány- és varázslóüldözés nagyon is a jelen. Az amerikai kontextus új színezetet ad, és egy ismerős, mégis ismeretlen világba kalauzol minket, ami az ígéretek szerint még felnőttesebb lesz, mint elődei.
Na de mi lesz azokkal a szörnyekkel?
Merthogy a legendás állatok címszereplők ugyan, de eddig nem sokat regéltem róluk. Ráadásul egy fia forgatási fotó, annyi nem készült még ebben a témában. Ez mondjuk talán nem is meglepő: a CGI-parádé előre borítékolható. Na, de mégis mire számítson a néző? A Harry Potter-filmekből ismert lényekre? A 2001-es szörnylajstromban szereplő mesebeli állatokra? Vagy valami teljesen másra? Nos, akármilyen meglepő is, de a készítők bizony mindhárom kérdésre igennel felelnek. Láthatunk majd olyan lényeket, mint például a Harry Potter és a tűz serlegéből ismerős sellők; és olyanokat is, melyekről a bólintérhez vagy a kruphoz hasonlóan leginkább csak a Legendás állatok és megfigyelésük hasábjain olvastunk; de a film kedvéért teljesen új szörnyeket is dizájnolnak az alkotók.
Már követed a Roboraptort, de mégis lemaradsz a legfrissebb kritikákról, hírekről? A Roboraptor hírlevél segít ebben! Hetente a postafiókodba küldi cikkeinket, hogy Te döntsd el, mit akarsz olvasni, ne a gépek.
