Murakami Haruki megint megcsinálta. Tökéletes kalauzt szerkesztett a férfi és női kapcsolatról, amikből talán mi is tanulhatunk, sőt magunkra is ismerhetünk. „Valószínűleg”.
Murakami Haruki vitathatlanul az egyik legnépszerűbb kortárs író. Legújabb magyar nyelven megjelent kötete hét novellát tartalmaz, az írásokban egy közös van: a hiány. Pontosabban a férfi lelkében ébredő hiány, amit egy nő elvesztése okoz, legyen szó elhagyásról, megcsalásról vagy halálról. A lélek hiátusához címzett gyönyörű novellák ezek, amelyen megpengetik a szív elfáradt húrjait.
Murakami mindig is értett a férfi és nő közötti keserédes kapcsolat ábrázolásához. Van az írásaiban valami furcsán távoli és fájdalmasan közeli. A Norvég Erdő után, véleményem szerint, ezzel a kötettel kapta el legjobban ezt az érzést. Csupa, apró és mindennapi történetet olvashatunk, ami mégis olyan mintha egy másik világról mesélne. A novellák folyamatos önreflexióra kényszerítik az olvasót, a szöveg reinterpretálásért sikít. Nem beszélhetünk szerelmes novellákról, sokkal inkább, olyan élethelyzetek leírásai ezek, amiben a férfi és a nő közötti távolság egyszerre pár centi és mégis egy világ választja el őket. A Férfiak nő nélkül egyszerűen szép, mert őszintén vall, a férfi lélek rejtelmeiről, sebezhetőségéről és a végtelen vágyról, hogy nem akarunk egyedül létezni a világban.
Hogyha, csak a címet vesszük szemügyre, rögtön szembeötlik a többes- és egyesszám ellentéte. A férfiak, minden férfire utal, viszont a Nő sokkal inkább elvolt fogalom, mondhatni egy lexéma, mint hús-vér ember. Ez a nő, a férfiak által piedesztálra emelt kép, az eggyé, aki egyszerre emelhet az égig és döngölhet a földbe. Nos ezekben a novellákban a földbedöngölésen van a hangsúly, méghozzá elég keményen. A novellák vége nem hoz feloldozást, hanem egy olyan mély gödörbe löki az olvasót, ahol egyedül meditálhat a szöveg és önmaga közötti tagadhatatlan kapcsolaton.
Mindegyik novella más és más aspektusát emeli ugyan annak a dolognak: a férfi és nő közötti kapcsolatnak. Bár a cím arra utal, hogy már nincs kapcsolat két ember között, olvasás közben rájöhetünk, hogy pontosan az a baj, hogy még mindig van kapcsolat, még mindig van kötődés, a Nő a férfi lelkében zérómorfémává avanzsált. Mindennapi keresztek vannak szépen kiszínezve és felszínre hozva az író keze által. Az Önműködő Szervben például, egy nagyon régi mondás, a „belehalt a szerelembe” kerül kifejtésre. Általános érzések és veszteségek vannak határmezsgyére tolva, ezáltal feltárva az olvasó előtt, hogy minden apró veszteség és emlék szignifikáns az ember életében. Seherezádé szex utáni meséi, a testiség felé helyezik az intellektuális kapcsolatot, azt a fajta elernyedt helyzetet amikor nem csak a test, hanem az ember lelke is meztelen. A Samsa Szerelmes egy nagyon szép irodalmi játék, egy inverz Átváltozás, ahol a most emberré lett Gregor Samsa, ráébred, hogy az emberi test és lét teljesen funkciók nélküli, majd mégis szerelmes lesz egy púpos lányba. Gyönyörű metaforája az ártatlan szerelemnek, amikor a másikban valami olyat látunk meg amit senki más, vagyis ezt reméljük. A Kino története talán az egyik legjobb írás a kötetben, pont annyira misztikus, hogy ne kergesse el a befogadót. A tagadás és az újrakezdés története ez, ami rávilágít arra, hogy őszintének kell lennünk magunkkal, és be kell vallani magunknak azt is ha szarul vagyunk, hiszen enélkül nem mehetünk tovább, hanem csak fetrengünk és a lelkünket szarral öntözzük.
Véleményem szerint a kötet nem követ semmilyen ívet, vagy szerkesztési rendet, mégis az az érzésem, hogy az össze novella célja, hogy ráhangolja az olvasót az utolsó történetre. A Férfiak nő nélkül talán az egyik legjobb rövid történet amit valaha olvastam. Olyan őszinte vallomás, aminek egy szava sem igaz. Annyira ártatlan és mélabús, amennyire sztoikus is. Tele van lágy és kemény kötésekkel és tengerészekkel. És rengeteg zenével. Murakami sajátossága, hogy rengetegszer operál zeneszámokkal, főleg a régi jazz számokat kedveli. Nem csoda hiszen, ő maga is nagy zenerajongó. A Férfiak nő nélkülben, folyton lift zenékre reflektál, második olvasás alkalmából érdemes betenni ezeket a számokat, instrumentálisan, nem zavarják az olvasót, viszont adnak egy olyan hangulatot az egésznek, amivel még teljesebbé válik az olvasási aktus.
Murakami novellás kötete kétség nélkül egy nagyon jó olvasmány. Könnyen fogyasztható, mégis egy kicsit megtöri az embert, de pont annyira hogy ne fájjon. Vagy csak egy kicsit. Hogyha valaki csak most szeretne megismerkedni Murakami Haruki műveivel, beugrónak tökéletes mű. Aztán jöhet a Norvég Erdő meg a Kafka a Tengerparton.
Murakami Haruki: Férfiak nő nélkül
– Kiadó: Geopen Könyvkiadó
– Kiadási év: 2015
– Eredeti cím: Onna no inai otokotacsi
– Fordító: Nagy Anita
– Oldalszám: 248
Már követed a Roboraptort, de mégis lemaradsz a legfrissebb kritikákról, hírekről? A Roboraptor hírlevél segít ebben! Hetente a postafiókodba küldi cikkeinket, hogy Te döntsd el, mit akarsz olvasni, ne a gépek.
