A galaxis őrzői – Nem tértünk még magunkhoz

A Marvel Studios bizonyára érezni kezdte, hogy a kedves moziba járó közönség már icipicit talán unhatja a nagyon szuper embereket, akik a nagyon szuper képességeiknek köszönhetően nagyon szuperül újra és újra megmentik a világot. Ennek érdekében nemhogy befejezte önnönmaga univerzumának terebélyesítését, hanem éppen megemelte a tétet: a Marvel képregények közül elővette az egyik legkevésbé ismertet, és jól odasózott vele. Szuperlatívuszok helyett legyen elég ennyi: még nem tértünk magunkhoz a látottaktól, és újra meg akarjuk nézni!

Amikor megérkezett az első trailer, rögtön tudtuk: ez a film akkorát fog szólni a képregény-adaptációs filmek világában, amekkorát utoljára talán a Bosszúállókszólt. Tán nagyobbat! Egy film, amiben egy mutáns mosómackó épp idegen lényeket űrgépfegyverez egy szuperfa hátáról, az nem lehet rossz! Ilyenkor minden hithű, de sznob geek azért felhorkan: „No-no! Ezzel azért tán mégsem lehet engem megvenni!” Nos, srácok: de igen!

A történet szerint Peter Quill (Chris Pratt) a terrai (földi) születésű kalandor megkaparint egy értékes tárgyat, amire azonban Ronan (Thanos fia) a Kree Birodalom fő S-feje (a film fordítója után szabadon…) is igényt tartana. Kiderül azonban, hogy a golyóbis kicsit fontosabb annál, minthogy valami jött-ment kalandor eladja egy jött-ment gyűjtőnek. Peter és újdonsült cimborái [a már nagy nagyon jól ismert: Gamora (Zoe Saldana), Groot (Vin Diesel), Rocket (Bradley Cooper) és Drax (Dave Bautista)] gyorsan megmentik a világot,  univerzumot. Unásig ismert dramaturgia, komolyabb mélység vagy csavar nincs is a történetben. De mint ahogy már fentebb említettük, ebben a filmben van egy mosómedve, aki egy szuperfa hátán… Szóval máshol keresendő a potenciál.

A Guardians of the Galaxy legnagyobb erőssége a karakterek folyamatos fejlődése. Van öt teljesen különböző kaliberű figura, ráadásul mind egy filmben, sőt, egyszerre is jelennek meg, és egyiknél sem érezhető jellembeli hiányosság. Minden motiváció tiszta, minden érdek érthető és minden karakter szerethető. Talán ez a legjobb szó rájuk. Mert lehet akármilyen kemény Drax, a Pusztító, Rocket a nagyszájú gépész-mosómedve, vagy Gamora egy szexi dög, mindegyikük legnagyobb erénye az, hogy őszintén hihető célokért küzdenek és brutális érzelmi megpróbáltatásokon mennek keresztül. Még Groot is, aki egy FA! Ezek a a karakterfejlődések persze csak pont annyira mélyülnek, amennyire a pergő lendület mellett idő szakíttatik rájuk, de így sincs hiányérzetünk.

Ami az egyik legnagyobb fegyvertény a film kapcsán, hogy az ötfős univerzum-megmentő különítmény két legtökösebb és egyben legcukibb tagja a két CGI karakter, Groot és Rocket. Valószínűsíthető, hogy a merchandising alaposan próbára teszi majd apu/anyu és a barátnő/pasi pénztárcáját e két coolságmérőt kiakasztó karaktert illetően. Nem csak a humoros pillanatokért felelősek (bár meg kell hagyni abban senki sem marad adós) de felidézték (nyilván nem véletlenül) a klasszikus Han Solo-Chewbacca párost is. Olyannyira, hogy valamilyen furcsa oknál fogva például csak Rocket érti fa-barátja „I am Groot” háromszavas, ám annál mélyebb tartalmakkal bíró mondatait, ahogy Han a jó öreg Chewie-jét.

Az antagonisták sorában a már régóta várt Thanos is felbukkan végre, és olyan amilyenre számítottunk… Ronan, a főkolompos sajnos nem különösebben izgalmas vagy érdekes, de nagyon gonosz. Nagyon. Nebula, Thanos lánya, illetve Gamora és Ronan féltestvére viszont lehetne a legérdekesebb főgonosz asszonyság, ha nem szorítaná háttérbe a script, és nem csak egy kiválóan magas szinten nyújtott asszisztálás lenne a feladata bátyja őrjöngéséhez. Hármójuk kapcsolatát sajnos nem taglalja különösebben a film, bár a történet megértéséhez nincs is rá különösebben szükség.A film univerzuma legalább olyan izgalmas, mint maguk a figurák. Akárhol is járunk, az Univerzumban minden helyszínről lerí, itt tényleg egy idegen civilizáció létezik/létezett és hús-vér organizmusok élik mindennapjaikat. Egyszerűen azt érzi az ember, hogy jelenünk Világegyeteme nem lehet másmilyen csak mint a filmben.

Az viszont röhejes, hogy az embernek nincsenek ambivalens érzései, hogy egy hiper-szuper földönkívüli technológiákat vizualizáló sci-fiben a 70/80-as évek zenéit kapjuk aláfestésül, ráadásul működőképes módon. Aki megnézi a filmet, első dolga legyen az Awesome Mix kikölcsönzése a Kalózöböl tékából!

A történetmesélés másik nagy erénye a folyamatos önirónia. Úgy vannak sablonpanelek egymás mellé pakolva, hogy a végén mindig érkezik valami geg, beszólás, vagy csavar, ami a klasszikus hollywoodi toposzokat kifordítja önmagából. A gegek, beszólások és csavarok pedig tényleg viccesek, a tréfa, a komikum üt, a szereplők pedig jól hozzák a karaktereket. Chirs Pratt például úgy Star-Lord szőröstül-bőröstül, hogy azok, akik valaha is látták a Városfejlesztési osztály pufi Andy Dwyereként, tuti, hogy eszükbe se jut. Az viszont annál inkább, hogy a fordítóknak jár egy tockos, a Mordály, illetve az Űr-Lord nevek-, valamint a Groot által folyamatosan hangoztatott „ÉnvagyokGroot” háromszavasok miatt (bár utóbbi védelmében jegyezzük meg, nehéz úgy lefordítani, hogy ne hangozzék idióta módon magyarul).

Ugyan olyan marketingkampánya volt a filmnek, hogy lassan felségsértéssel felérő lenne nem dicsérni a Guardians of the Galaxyt (lásd Frank-effektus), de egyszerűen tényleg jó, minden elemében. A második jelenet során van egy olyan névhalmozós rész, amelynél azt hittük, hogy a mezei érdeklődő, akinek semmi fogalma a Marvel-univerzumról (van még ilyen?), valószínűleg semmit sem fog megérteni a viszonyrendszerekből, de ez később olyan arányérzékkel van kibontva az ezt követő pergő lendületű jelenetekben, hogy nem válik túlmagyarázottá sem. James Gunn valamit nagyon eltalált, és szerencséjére ebben a produktumban mindenki alázatosan, mégis vagányan tette a dolgát, és ha nem is örökérvényű klasszikus született, de egy kiváló szórakozást nyújtó hullámvasút-élmény. Abból is az a fajta, amire felül az ember, és lelkendezve még egy kört akar menni. Csak azért nem 10-es film, mert nincs benne az Avengers. Ha létrejön az a crossover, annál nagyobb 10-es tényleg nem fog létezni evör!