Tapasztalatból mondom, a Roboraptor Blog legjobban teljesítő cikkei a „listázós írások” közé tartoznak, így ez is bizonyítja, van létjogosultságuk, pedig ritkán akad olyan olvasó, aki 100%-ig egyetértene a leírtakkal. Annyi hasznuk mindenesetre van, hogy jó kiindulási alapot nyújtanak, s ha kimondottan filmes listákról beszélünk, akár találhatunk olyan alkotásokat rajtuk, amit nem ismerünk, vagy felkelti érdeklődésünket. Két jó blockbuster között a geekember elmereng, milyen sci-fit is nézzen meg a régmúltból, ehhez pedig meglepőmód egész hasznos segítség lehet a 101 sci-fi film amit látnod kell, mielőtt meghalsz című almanach.
Tapasztalatból mondom, a Roboraptor Blog legjobban teljesítő cikkei a „listázós írások” közé tartoznak, így ez is bizonyítja, van létjogosultságuk, pedig ritkán akad olyan olvasó, aki 100%-ig egyetértene a leírtakkal. Annyi hasznuk mindenesetre van, hogy jó kiindulási alapot nyújtanak, s ha kimondottan filmes listákról beszélünk, akár találhatunk olyan alkotásokat rajtuk, amit nem ismerünk, vagy felkelti érdeklődésünket. Két jó blockbuster között a geekember elmereng, milyen sci-fit is nézzen meg a régmúltból, ehhez pedig meglepőmód egész hasznos segítség lehet a 101 sci-fi film amit látnod kell, mielőtt meghalsz című almanach. Az átlagos „ezeketmuszájmegnéznedmertszakértőleszelatémában” kategóriájú könyvekhez képest szakmailag kifejezetten helytálló leírásokat kapunk, amelyek főleg azért szimpatikusak, mert objektíven közelítenek a kiválasztott filmekhez, s mindegyik alkotás értékeit, vagy éppen hibáit igyekeznek a helyükön kezelni, legyen szó a Solaris-ról, vagy a Flash Gordonról.
Ez a 416 oldalas, nem éppen lányregény vastagságú könyv már külsőre is rendkívül szimpatikus jószág, hiszen eleve Darth Vader mutogat a borítóról (jó pont), másrészt alakra is kellemes, gyakorlatilag a középiskolai angol-magyar szótárakat juttatja az ember eszébe. Kézbevétel után, de még átlapozás előtt „játszásdiból” összeállítottam egy 25-ös listát, azon filmekkel, amiket én mindenképp beleraknék egy ilyen könyvbe. Legnagyobb megelégedésemre a 25-ből 23 szerepelt is a sci-fis bakancslistán, a két lemaradó (a Hold és a District 9) csak azért nem sorakozhatott ott a felhozatalban, mert elkerülte figyelmemet, hogy a kiadási év 2010 (az eredeti amerikai kiadás esetében pedig 2009).
Persze nem arról van szó, hogy akkora lelki társak vagyunk a kötetet szerkesztő Steven Jay Schneiderrel, hogy tökéletesen egy rugóra jár az agyunk, mint inkább arról, minden műfajnak, így a sci-finek is megvannak a maga klasszikusai, amelyek kikerülhetetlenek. Ráadásul ezekből nincs is túl sok, így aki egy kicsit is otthonosan mozog a témában, könnyen összedob egy ilyen listát, így a játékot javaslom mindenkinek, aki a könyv olvasásába kezd.
Ne részegedjünk meg azonban önnön tökéletességünk látszatától, ugyanis a kötelező elemek (A Birodalom visszavág, A bolygó neve: Halál, Szárnyas fejvadász stb.) mellett van legalább 40 olyan film a kötetben, ami a legtöbb filmkedvelő praxisából biztosan kimaradt. Az 1910 előtti esztendőktől kezdve évtizedről-évtizedre mutatja be a legkiemelkedőbb alkotásokat Méliés 1902-es Utazás a Holdba című örökbecsűjétől a 2006-os Az ember gyermekéig bezárólag. A műfaj technikaspecifikusságából fakadóan a ’60-as évekig mindössze 40 film reprezentálja a sci-fi zsánerét (sőt a ’40-es évekből egyetlen egy sincs a felhozatalból), míg az aranykornak is tekinthető ’80-as évek termése rendkívül gazdag, ez az évtized önmagában 30 alkotást tartogat.
A könyv rendkívül egységes felépítésű, mind a 101 film négy oldalt kapott, ezek közül az elsőn a film plakátja található, majd két oldal leírás következik a főbb stábadatokkal, „kis színes” információkkal, illetve egy jellegzetes, filmre jellemző (ne adj’ isten kultmondattá vált) idézettel, amit végül egy jól megválasztott egyoldalas filmkocka zár.
Egy ilyenfajta válogatás sosem lehet teljes, hiszen mindig akadnak elégedetlenkedők, akik ezt vagy azt a filmet hiányolják, míg másokat kivennének a listából. Én például szívem szerint beletenném még a Pillangó-hatást, a Truman Show-t, a Frequency-t, vagy az Equilibriumot, és kikapnám például a Függetlenség napját, a Jedi visszatér helyett inkább A Sithek bosszúját preferálnám, ahogyan a Galaxy Quest helyett pedig az Űrgolyhókat, de összességében nincs sok hiányérzetem.
A szerkesztő és csapata többnyire persze az amerikai sci-fi szcénából merít, de mentségükre szóljon, hogy a leglényegesebb filmek, amik nem Hollywood hírnevét öregbítik, jobbára bekerültek a kötetbe. Már csak azért sem lenne igazságos a túlamerikanizált felhozatalt kritizálni, mert be kell lássuk, tudományos-fantasztikus mozihoz legalább két dolog szükséges: kellő finanszírozás és megfelelő technika. Ezekből pedig hagyományosan igen sok van az USA-ban. Csak a patrióta buzgólkodásom mondatja velem, hogy az ezidáig egyedüli magyar cyberpunk film, Monory Mész András Meteója is simán befért volna a könyvbe a mezei kulinaritás jegyében. Újabb plusz pont jár viszont a szerkesztőknek azért, hogy olyan, több műfaj határmezsgyéjén lavírozó, s a sci-fivel érintőleges rokonságot ápoló filmeket is beválogattak, mint a Jurassic Park, vagy a misztikus létfilozófiájú Pí, esetleg a morális értekezéssel is szolgáló Egy makulátlan elme örök ragyogása.
A műfaj iránt érdeklődők, a geek-ek, a vastag könyveket gyűjtők, az egyszerű kíváncsiskodók, és a „mielőtt meghalsz” tematikájú könyvek ellenzői számára is ideális olvasmány.
Kiadó: Gabo Könyvkiadó
Kiadás éve: 2010
Fordító: Bori Erzsébet
Szerkesztő: Steven Jay Schneider
Oldalszám: 416
Már követed a Roboraptort, de mégis lemaradsz a legfrissebb kritikákról, hírekről? A Roboraptor hírlevél segít ebben! Hetente a postafiókodba küldi cikkeinket, hogy Te döntsd el, mit akarsz olvasni, ne a gépek.
