Podcast

Roboraptor Podcast #1 – Szuperhősök szupererő nélkül

Kiborítóan röhejes dolog cicanadrágra húzott alsógatyában bűnöldözni, mégis imádjuk ezeket a történeteket. Ennél már csak az furcsább, hogy egy darab (!) ismert álarcos igazságosztón kívül jelen valóságunkban nincsenek követőik.

Hogy miért? Erre is keressük a választ a Roboraptor első podcastjében, három nem túl ismert, ám megtekintésre abszolút javallott film, és azok átlagember főszereplőinek kivesézésén keresztül. Beszélünk explicit durvaságoktól sem visszariadó gyorséttermi dolgozóról (Super), értelmi fogyatékos bűnüldözőről (Defendor), és kreatív válságban lévő íróról (Paper Man). Mindegyiküket a lelkükben élő hős köti össze.

Már követed a Roboraptort, de mégis lemaradsz a legfrissebb kritikákról, hírekről? A Roboraptor hírlevél segít ebben! Hetente a postafiókodba küldi cikkeinket, hogy Te döntsd el, mit akarsz olvasni, ne a gépek.

Csillagidő szerint 1990-ben születtem, az Univerzum legkirályabb városállamában, Budapesten. Feletteseim - a szüleim - elég hamar belátták, hogy nem leszek se matematikus, se űrrepülő pilóta, ezért egészen kicsike koromtól a művészeti pálya felé lökdöstek. Képzőművészet, zene, irodalom, színház, film. Tudják, én voltam a gimiben a hosszúhajú oldaltáskás srác, aki Kispált meg Tankcsapdát hallgat, semmi nem érdekli igazán a fentebb felsoroltakon kívül, és legfőbb kulturális forrása a Harcosok Klubja, a képregények meg a R'N'R. A gimi után a BKF-en végeztem mozgókép szakon, rendeztem néhány kisjátékfilmet, dolgoztam ANNAK a televízió csatornának, megjártam egy-két online szerkesztőséget mint videoszerkesztő, szerzője vagyok az egyik legkirályabb hazai geek blognak, a Roboraptornak. 2014 novembere óta erősítem a Hír24 (azaz mostmár 24.hu) seregét, a Kultúra rovat gyorsreagálású elit alakulat kritikusaként. Rendezőnek készülök és újságírásból élek. Mindezek mellett középiskolában tanítok mozgóképkultúrát, zenélek, imádom az állatokat és elképesztő gyönyörű vádlim van.